
Fotó: Hagyományok Háza
Sikeres négy évet tudhat maga mögött a Csoóri Sándor Alap és a Hagyományok Háza által is támogatott vajdasági népzenészképzés. A részleteket Polyák Dániel, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa, a népzenei hálózat koordinátora foglalja össze.
2023. február 21., 14:032023. február 21., 14:03
„A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet már korábban felismerte, hogy a népzenész utánpótlás – a szervezett képzések hiánya miatt – veszélyben van Délvidéken. Természetesen, nem lehet általánosítani: amíg a citerások és tamburások létszámát kielégítőnek találtuk, addig a vonószenészek és a furulyások utánpótlását nem láttuk biztosítottnak.
A rendszeres oktatás 2018-ban, az Intézet székhelyén, Zentán indult, rá két évre már három településsel – Zentával, Csókával és Magyarkanizsával – kötöttünk együttműködési szerződést. A mag jó talajba hullott, 2020 végén tíz oktató 101 diáknak adhatta át tudását, ebben az évben már hét településen 14 vajdasági, tapasztalt (népzenész) oktató 123 tanulóval foglalkozik. E szám állandónak tekinthető, mivel a lemorzsolódottak helyét hamar betöltik. Ennek oka, hogy nem indítunk évente minden szakcsoportot, így az átfedések miatt általában kiegészül a létszám.
Fotó: Hagyományok Háza
Az alábbi hangszerekre szerveztük meg a kurzusokat: furulya, citera, tamburafélék és vonósok, ezen belül a hegedű, a brácsa és a nagybőgő. A cimbalomoktatást is elindítottuk, de a képzés – oktatói hiány miatt – sajnos szünetel. A személyre szabott képzés is jelen van, de a főhangsúlyt a kamarazenére fektetjük, a közösségben a fejlődés lényegesen hatékonyabb.
Az évente többször megrendezett Dúr-moll találkozók rendszeres résztvevői a hálózatban tanuló diákok, ahol az együttzenélés öröme nagyban segítik a zenészpalánták további fejlődését.
Az eredmények mára kézzelfoghatóak. Nagyon sok településen összeálltak kisebb zenekarok az általános iskolás korosztályokban. Több helyen egyéni kezdeményezésekre van példa, máshol a tanároknak köszönhetjük a bandák elindítását.”
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!