
Emléktábla a tudós szülőfalujában, Bólyában: 250 éve született Bolyai Farkas
Fotó: Wikimedia
Kolozsváron vetítik azt a 60 perces dokumentumfilmet, amely a 250 éve született Bolyai Farkas életét mutatja be. A film készítője, Miholcsa Gyula végigkalauzolja a nézőket a jeles magyar matematikus, Bolyai Farkas életének meghatározó helyszínein.
2025. február 13., 11:402025. február 13., 11:40
A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójára az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka című programsorozattal készül, amely poszterek és filmek által mutatja be az erdélyi akadémikusok életét és munkásságát.
Ezen projekt keretében elkészült Miholcsa Gyula Bolyai Farkas életéről szóló 60 perces dokumentumfilmje, amely vetítésére kerül most sor a Sapientia EMTE Tordai úti épületében található Hunyadi Mátyás teremben, február 13.-án, délután 18 órától, Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából, tájékoztat az EME.
A róla készült film bemutatja a híres tanár életútját és munkásságát, keresve arra a kérdésre a választ, hogy miért tartják egyesek meghatározó személyiségnek. A film készítője a forgatás során végigjárta Bolyai Farkas életének meghatározó helyszíneit. A filmből az is kiderül, hogy Farkas, akit Carl Friedrich Gauss német matematikus zseninek nevezett, miért nincs benne a matematikai lexikonokban, illetve hogy miért éppen a fiának, Bolyai Jánosnak sikerült megoldani más világhírű matematikusok előtt a paralellák kérdésének 2000 éves problémáját. A sokoldalú munkásságának méltó emléket állító dokumentumfilm részletesen bemutatja a saját korában csak szűk körben elismert polihisztor gazdag munkásságát.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!