Az EMNT adta és adja a jó példát a politizáláshoz. Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte a Magyar Nemzeti Tanács

„Nem akarok ünneprontó lenni, de azt kell mondanom, hogy még hosszú út áll előttünk, míg megérkezünk az elnyomásból – a Szabadságba, Romániából – Utópiába. Nehéz idők járnak mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra, mind az autonómiára. Minekutána jól végzett honosítási munkánk köszöneteképpen EMNT-irodahálózatunkat egyik napról a másikra bezáratták, mozgásterünk beszűkült. Ennek kapcsán egy közleményt adtunk ki, melynek értelmében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az erdélyi magyar érdekérvényesítés útján haladva a továbbiakban is végzi feladatát a széles körű önrendelkezés kivívása érdekében. Változatlanul valljuk: a létező problémáinkra adható egyetlen megoldás az autonómia. Marad a kérdés: hogyan tovább?” – zárta beszédét a püspök.

Látható új világrend van kialakulóban

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke külpolitikai kitekintésű beszédében elmondta: a Kárpát-medencei magyarságot különösen súlyosan érinti az Ukrajnában zajló háború, valamint az izraeli–palesztin konfliktus. „Mintha elszabadult volna a globális pokol, a harmadik világháborúról is egyre több szó esik, ám Kína és az Amerikai Egyesült Államok között kialakuló párbeszéd megszabja a rivalizálás korlátait. Láthatóan új világrend van kialakulóban, s ennek megvannak az ellenérdekeltjei is. Vannak, akik megpróbálják aláaknázni a formálódóban lévő új viszonyrendszereket és a konfliktusok békés rendezésének módozatait. Teszik ezt a háborúk formáiban, vagy ahol erre nincs lehetőség, ott álhírek terjesztésével és a nemzetiségi ellentétek kiélezésével. Ez az az újfajta, hibrid hadviselés, melyet ha nem sikerül kivédenünk, nehéz napok elé nézünk” – hangsúlyozta Németh Zsolt. A politikus elmondta: ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni a romániai közigazgatási reformmal kapcsolatos problémákat, ez egy olyan terv, amely miatt az erdélyi magyar közösség veszélyeztetve érzi a fennmaradását.

„A románok és a magyarok alapvető érdekei egybeesnek: a hibrid hadviselést ki kell védeni, hogy ne lehessen egymás ellen hergelni az embereket és ezáltal destabilizálni a térséget. Románia és Magyarország két szövetséges ország, ezért azt javaslom román barátainknak, hogy próbáljanak meg minden olyan intézkedést elkerülni, ami ellenérzéseket kelthet. A közigazgatási reform kapcsán ez kétféleképpen is elérhető: vagy napolják el ezt a reformot, vagy kezdjenek egyeztetéseket az erdélyi magyarokkal, hogy mindenki elégedett lehessen az átszervezéssel. Magyarország részéről készek vagyunk minden eszközzel támogatni az ilyen párbeszédet” – jelentette ki a fideszes politikus.

Beszéde végén hangsúlyozta: az EMNT által kezdeményezett román–magyar párbeszéd folytatására szükség van, és kifejtette abbéli meggyőződését, hogy az elkövetkező években biztosan lesz olyan reformintézkedés vagy durvább provokáció, ami sem a románság, sem pedig a magyarság érdekeit nem szolgálja majd. „A románságnak és a magyarságnak egymás szövetségeseiként kell viselkedniük az ilyen törekvésekkel szemben. Ebben a szövetségben pedig az erdélyi magyarságnak meg kell jelennie” – hangsúlyozta Németh Zsolt.

EMNT: következetesség és kitartás

Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul köszöntőjében felidézte – az EMNT munkatársaival szoros együttműködésben végzett – honosítási munkához kötődő néhány emlékét, valamint hangsúlyozta: egy szervezet fennállásának huszadik évfordulója már önmagában is nagy sikernek tekinthető napjainkban. „Ha az EMNT-re gondolok, az első dolog, ami eszembe jut, az a következetesség és a kitartás – akkor is, ha ez a következetesség és kitartás nehézségekkel jár. Ezek a megpróbáltatások és az elvitathatatlan sikertörténetek pedig – jól látható módon – összefogják ezt a közösséget” – mondta a főkonzul.

Partl Petra korábbi konzul személyes hangvételű beszédében felidézte az EMNT munkatársaival való együttműködése során szerzett emlékeit. „Amikor a könnyített honosítási eljárás előkészítésében segédkeztem és először néztem külhoni magyarok szemébe, akkor értettem meg, mit is jelent a magyar állampolgárság. Itt kezdett el a magyar szív dobogni bennem, s ezért Kolozsvárra egyféle szülővárosomként is tekintek. Tudom, mennyire fontos volt mindenki számára az a honosítási munka, melyből az EMNT munkatársai derekasan kivették a részüket, a közös munkánkat pedig az elhivatottság, a tettvágy és az ügy mindenek fölé helyezése jellemezte. Soha nem feledem azokat az élményeket, amelyekkel az együttműködésünk során gazdagodtam” – mondta Partl Petra.

Ha újra veszély fenyeget, készek leszünk ismét erőt felmutatni?

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szintén felidézte az EMNT megalakulásának pillanatait, majd hangsúlyozta: az SZNT és az EMNT történetének számos közös pontja van. „Voltak olyan – történelmi léptékű – megmozdulásaink, amelyek mind a mai napig emlékezetesek. Ilyen volt például a Székelyek Nagy Menetelése, melynek szintén kerek évfordulója van, s amely szorosan kapcsolódik a Németh Zsolt által is említett közigazgatási átszervezés gondolatához. Akkor több mint százezren vonultunk a Háromszéket átszelő nemzetközi úton, és ez volt az erdélyi magyarság legnagyobb civil megmozdulása. A kérdés, amit fel kell tennünk, ez: ha újra ilyen veszély fenyeget majd bennünket, készek leszünk ismét erőt felmutatni?” – mondotta Izsák Balázs.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke hangsúlyozta: az EMNT az a szervezet, amely az autonómia gondolatát fenntartotta és megtartotta. „Az autonómiának ma gondolata van, a gyakorlatban azonban semmi nincs intézményesítve belőle, sőt, erdélyi magyarságunk talán soha nem volt ilyen kiszolgáltatott a román főhatalommal szemben, mint napjainkban. Parlamenti képviselőségem tapasztalatai azt mutatják, hogy a román politikában bármikor előbukkanhat egy olyan kezdeményezés, ami ránk, erdélyi magyarokra nézve negatívan hathat” – hívta fel a figyelmet az EMSZ elnöke, aki beszédében felidézte az elmúlt 20 év néhány fontosabb politikai eseményét is. „Az elmúlt két évtized során sokakat felőrölt a küzdelem, voltak, akik lemorzsolódtak, de akik megmaradtunk és találkozunk ilyen ünnepi alkalmakkor, mindig szót értünk egymással, megértjük egymást, s ez nemcsak hatalmas erő, hanem garanciája is annak, hogy küzdelmünk eredményes lesz a jövőben. Az EMNT adja és adta mindig is az elvi alapot és a példát a politizáláshoz, ezt az értéket pedig őriznünk kell” – jelentette ki Zakariás Zoltán.

Németh Zsoltnak és Dávid Lászlónak ítélték oda a Kós Károly-díjat

A köszöntőbeszédeket követően átadták az EMNT által alapított Kós Károly-díjakat. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke a Kárpát-medencei magyar nemzeti érdek folyamatos és rendíthetetlen képviseletéért, a határok feletti nemzetegyesítés, a közösségi autonómiatörekvések következetes támogatásáért és a magyar–magyar, valamint a magyar–román párbeszéd kiteljesítése terén végzett munkásságáért kapta meg az elismerést, míg Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusi elnöke, az intézmény korábbi rektora az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás és tudományos élet területén végzett intézményalapítói és értékteremtő munkájáért, valamint a közösség- és kultúraszervezésben vállalt szerepéért vehette át a kitüntetést.

Toró T. Tibor, az EMNT egykori ügyvezető elnöke, az EMSZ stratégiai bizottságának vezetője laudációjában rámutatott: Németh Zsolt neve és munkássága összefonódik az 1989-es rendszerváltás után létrejött szuverén magyar nemzetpolitikával, olyan „küldetéses” ember, aki családi örökségként kapta a Kárpát-medencei magyar közösségek iránti felelősségérzetet, s aki – függetlenül a politikai váltórendszerektől – meggyőződéssel vallja, hogy hitünkből értékek következnek, mely értékek meghatározzák a döntéshozatal folyamatait is. Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató Dávid Lászlót laudálva felelevenítette a díjazott életpályájának legfőbb állomásait, majd kihangsúlyozta: a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem az ő vezetésével lett a huszadik a romániai egyetemek rangsorában, a 178 között. „A Sapientia nemcsak az oktatás és a tudományos élet területén tölt be meghatározó szerepet, hanem közösséget is formál. Dávid Lászlónak ezt az elgondolást sikerült beépítenie az egyetemfejlesztésbe, emberi és erkölcsi kvalitásai pedig az intézményépítő munkában is kitűntek. A példamutatás egy egész életen át tartó feladat, Dávid László pedig ehhez mérten éli életét” – zárta laudációját Bakk Miklós.