
A Szaffi című rajzfilm Jókai Mór A cigánybáró című kisregénye alapján készült 1984-ben
Fotó: Duna televízió
A 110 éves magyar rajzfilm emlékévét ikonikus magyar alkotásokkal búcsúztatja a Duna. December 1-től három egymást követő vasárnap estén a Lúdas Matyi, a Szaffi, valamint a Macskafogó című remekművekkel várja nézőit a csatorna.
2024. november 29., 16:482024. november 29., 16:48
2024. november 29., 16:512024. november 29., 16:51
Hamarosan zárul a Nemzeti Filmintézet által 2024-re meghirdetett emlékév, amely a 110 éves magyar animáció alkotóit és alkotásait hivatott éltetni. Az évad zárásaként decemberben a magyarországi rajzfilmgyártás történetének három emblematikus alkotását tűzi műsorára a Duna vasárnap esténként 21 órától.
1815-ben jelent meg Fazekas Mihály: Lúdas Matyi című, népmesei szálakkal átszőtt, humoros műve. A költő, botanikus Fazekas Mihály irodalmi munkásságának legismertebb darabjából készített animációs filmet 1976-ban Dargay Attila. A mára klasszikussá vált rajzfilmben – az eredeti mesének megfelelően – Lúdas Matyi, a szegény, furfangos libapásztor kisfiú története elevenedik meg. A film igazi csemege, Dargay első egész estés alkotásában a remek figuráknak kiváló magyar színművészek – többek között Gobbi Hilda, Mécs Károly, Kern András, Csákányi László, Agárdy Gábor, Raksányi Gellért, Zenthe Ferenc, Feleki Kamill és Geszti Péter – kölcsönzik a hangjukat, és ráadásként Liszt Ferenc és Daróci Bárdos Tamás fantasztikus zenéje csendül fel benne.
A Szaffi Dargay Attila filmrendező, forgatókönyvíró munkásságának jelentős alkotása, amely Jókai Mór: A cigánybáró című kisregénye alapján készült 1984-ben. A történet szerint Ahmed, Temesvár pasája feladja a várost, és kincseit barátjára, Botsinkay Gáspárra bízza, majd együtt menekülnek el. A pasa leánygyermeke azonban elveszik a hosszú úton, de Cafrinka, a jószívű cigányasszony magához veszi és felneveli. Évekkel később Gáspár fia visszatér Magyarországra, és visszaszerzi birtokát. Eközben beleszeret a gyönyörű lánnyá cseperedett Szaffiba, és megpróbálja felkutatni apja elrejtett kincseit. Jókai Mór regénye felnőtteknek készült: a történet bővelkedik a tragédiákban, ám a romantikus vonal, a szerelem elveszi ezeknek a komorságát. Az alkotók frappáns helyzetkomikumokkal és humorral a gyerekek számára is fogyaszthatóvá teszik a remek rajzfilmet, és személyes, családi emlékekkel is gazdagítják. Dargay Bertalan, a rendező édesapja is egy cigánykaravánnal tért haza anno az orosz hadifogságából, Szibériából. A rajzfilm kísérőzenéjét Strauss A cigánybáró című operettje alapján Daróci Bárdos Tamás írta. Az alkotás 1985-ben Giffoniban Aranydíjat, majd 1986-ban Budapesten a 18. Játékfilmszemle Közönségdíját nyerte el.
A magyar rajzfilmgyártás talán legikonikusabb darabját láthatják december 15-én a Dunán. A macska-egér párharcot kivételes humorral megjelenítő, Ternovszky Béla rendező és Nepp József író 1986-ban készült klasszikusa megjelenése évében a Játékfilmszemle megosztott közönségdíját kapta. A legendás filmet nagy formátumú színművészek szinkronjátéka teszi felejthetetlenné: Mr. Fritz Teufel az idén elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze, Kossuth-és Jászai Mari díjas színművész hangján szólal meg, míg beosztottja, Safranek karakterét Haumann Péter, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész adja meg hangjával.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!