
A Szaffi című rajzfilm Jókai Mór A cigánybáró című kisregénye alapján készült 1984-ben
Fotó: Duna televízió
A 110 éves magyar rajzfilm emlékévét ikonikus magyar alkotásokkal búcsúztatja a Duna. December 1-től három egymást követő vasárnap estén a Lúdas Matyi, a Szaffi, valamint a Macskafogó című remekművekkel várja nézőit a csatorna.
2024. november 29., 16:482024. november 29., 16:48
2024. november 29., 16:512024. november 29., 16:51
Hamarosan zárul a Nemzeti Filmintézet által 2024-re meghirdetett emlékév, amely a 110 éves magyar animáció alkotóit és alkotásait hivatott éltetni. Az évad zárásaként decemberben a magyarországi rajzfilmgyártás történetének három emblematikus alkotását tűzi műsorára a Duna vasárnap esténként 21 órától.
1815-ben jelent meg Fazekas Mihály: Lúdas Matyi című, népmesei szálakkal átszőtt, humoros műve. A költő, botanikus Fazekas Mihály irodalmi munkásságának legismertebb darabjából készített animációs filmet 1976-ban Dargay Attila. A mára klasszikussá vált rajzfilmben – az eredeti mesének megfelelően – Lúdas Matyi, a szegény, furfangos libapásztor kisfiú története elevenedik meg. A film igazi csemege, Dargay első egész estés alkotásában a remek figuráknak kiváló magyar színművészek – többek között Gobbi Hilda, Mécs Károly, Kern András, Csákányi László, Agárdy Gábor, Raksányi Gellért, Zenthe Ferenc, Feleki Kamill és Geszti Péter – kölcsönzik a hangjukat, és ráadásként Liszt Ferenc és Daróci Bárdos Tamás fantasztikus zenéje csendül fel benne.
A Szaffi Dargay Attila filmrendező, forgatókönyvíró munkásságának jelentős alkotása, amely Jókai Mór: A cigánybáró című kisregénye alapján készült 1984-ben. A történet szerint Ahmed, Temesvár pasája feladja a várost, és kincseit barátjára, Botsinkay Gáspárra bízza, majd együtt menekülnek el. A pasa leánygyermeke azonban elveszik a hosszú úton, de Cafrinka, a jószívű cigányasszony magához veszi és felneveli. Évekkel később Gáspár fia visszatér Magyarországra, és visszaszerzi birtokát. Eközben beleszeret a gyönyörű lánnyá cseperedett Szaffiba, és megpróbálja felkutatni apja elrejtett kincseit. Jókai Mór regénye felnőtteknek készült: a történet bővelkedik a tragédiákban, ám a romantikus vonal, a szerelem elveszi ezeknek a komorságát. Az alkotók frappáns helyzetkomikumokkal és humorral a gyerekek számára is fogyaszthatóvá teszik a remek rajzfilmet, és személyes, családi emlékekkel is gazdagítják. Dargay Bertalan, a rendező édesapja is egy cigánykaravánnal tért haza anno az orosz hadifogságából, Szibériából. A rajzfilm kísérőzenéjét Strauss A cigánybáró című operettje alapján Daróci Bárdos Tamás írta. Az alkotás 1985-ben Giffoniban Aranydíjat, majd 1986-ban Budapesten a 18. Játékfilmszemle Közönségdíját nyerte el.
A magyar rajzfilmgyártás talán legikonikusabb darabját láthatják december 15-én a Dunán. A macska-egér párharcot kivételes humorral megjelenítő, Ternovszky Béla rendező és Nepp József író 1986-ban készült klasszikusa megjelenése évében a Játékfilmszemle megosztott közönségdíját kapta. A legendás filmet nagy formátumú színművészek szinkronjátéka teszi felejthetetlenné: Mr. Fritz Teufel az idén elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze, Kossuth-és Jászai Mari díjas színművész hangján szólal meg, míg beosztottja, Safranek karakterét Haumann Péter, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész adja meg hangjával.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!