A Szaffi című rajzfilm Jókai Mór A cigánybáró című kisregénye alapján készült 1984-ben
Fotó: Duna televízió
A 110 éves magyar rajzfilm emlékévét ikonikus magyar alkotásokkal búcsúztatja a Duna. December 1-től három egymást követő vasárnap estén a Lúdas Matyi, a Szaffi, valamint a Macskafogó című remekművekkel várja nézőit a csatorna.
2024. november 29., 16:482024. november 29., 16:48
2024. november 29., 16:512024. november 29., 16:51
Hamarosan zárul a Nemzeti Filmintézet által 2024-re meghirdetett emlékév, amely a 110 éves magyar animáció alkotóit és alkotásait hivatott éltetni. Az évad zárásaként decemberben a magyarországi rajzfilmgyártás történetének három emblematikus alkotását tűzi műsorára a Duna vasárnap esténként 21 órától.
1815-ben jelent meg Fazekas Mihály: Lúdas Matyi című, népmesei szálakkal átszőtt, humoros műve. A költő, botanikus Fazekas Mihály irodalmi munkásságának legismertebb darabjából készített animációs filmet 1976-ban Dargay Attila. A mára klasszikussá vált rajzfilmben – az eredeti mesének megfelelően – Lúdas Matyi, a szegény, furfangos libapásztor kisfiú története elevenedik meg. A film igazi csemege, Dargay első egész estés alkotásában a remek figuráknak kiváló magyar színművészek – többek között Gobbi Hilda, Mécs Károly, Kern András, Csákányi László, Agárdy Gábor, Raksányi Gellért, Zenthe Ferenc, Feleki Kamill és Geszti Péter – kölcsönzik a hangjukat, és ráadásként Liszt Ferenc és Daróci Bárdos Tamás fantasztikus zenéje csendül fel benne.
A Szaffi Dargay Attila filmrendező, forgatókönyvíró munkásságának jelentős alkotása, amely Jókai Mór: A cigánybáró című kisregénye alapján készült 1984-ben. A történet szerint Ahmed, Temesvár pasája feladja a várost, és kincseit barátjára, Botsinkay Gáspárra bízza, majd együtt menekülnek el. A pasa leánygyermeke azonban elveszik a hosszú úton, de Cafrinka, a jószívű cigányasszony magához veszi és felneveli. Évekkel később Gáspár fia visszatér Magyarországra, és visszaszerzi birtokát. Eközben beleszeret a gyönyörű lánnyá cseperedett Szaffiba, és megpróbálja felkutatni apja elrejtett kincseit. Jókai Mór regénye felnőtteknek készült: a történet bővelkedik a tragédiákban, ám a romantikus vonal, a szerelem elveszi ezeknek a komorságát. Az alkotók frappáns helyzetkomikumokkal és humorral a gyerekek számára is fogyaszthatóvá teszik a remek rajzfilmet, és személyes, családi emlékekkel is gazdagítják. Dargay Bertalan, a rendező édesapja is egy cigánykaravánnal tért haza anno az orosz hadifogságából, Szibériából. A rajzfilm kísérőzenéjét Strauss A cigánybáró című operettje alapján Daróci Bárdos Tamás írta. Az alkotás 1985-ben Giffoniban Aranydíjat, majd 1986-ban Budapesten a 18. Játékfilmszemle Közönségdíját nyerte el.
A magyar rajzfilmgyártás talán legikonikusabb darabját láthatják december 15-én a Dunán. A macska-egér párharcot kivételes humorral megjelenítő, Ternovszky Béla rendező és Nepp József író 1986-ban készült klasszikusa megjelenése évében a Játékfilmszemle megosztott közönségdíját kapta. A legendás filmet nagy formátumú színművészek szinkronjátéka teszi felejthetetlenné: Mr. Fritz Teufel az idén elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze, Kossuth-és Jászai Mari díjas színművész hangján szólal meg, míg beosztottja, Safranek karakterét Haumann Péter, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész adja meg hangjával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!