Hirdetés

A 40-es és 50-es évek kommunista lágereit mutatják be Kárpát-medencei történészek Kolozsváron

A máramarosszigeti börtönmúzeum állandó kiállítása a kommunista elnyomásról •  Fotó: Makkay József

A máramarosszigeti börtönmúzeum állandó kiállítása a kommunista elnyomásról

Fotó: Makkay József

80 éve történt, 1944–2024 Magyarok és németek szovjet fogságba hurcolása a Kárpát-medence régióiban címmel szervez konferenciát Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2024. október 9. és 12. között. A kommunista lágerek poklát bemutató megemlékezés a Kárpát-medencei magyarság megpróbáltatásait hozza közelképbe.

EN-összeállítás

2024. szeptember 30., 15:272024. szeptember 30., 15:27

2024. szeptember 30., 15:412024. szeptember 30., 15:41

A kolozsvári konferencia és emlékezés előadói Kárpát-medencei magyar történészek, akiket a téma kutatása kapcsán nem csak a szakma, hanem a nagyközönség is ismer. A Sapientia Kolozsvári Karának Tordai úti épületében megszervezésre kerülő rendezvény előadóinak listája hosszú, a 80 évvel ezelőtti történések témaköre azonban sok embert érdekel, ezért a szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtóanyag alapján az elhangzó előadások rövid tartalmát ismertetjük.

Bank Barbara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa előadásában azt vizsgálja, hogy 1947–1956 között, a magyarországi igazságügyi szerveknek és politikai rendőrségnek átadott volt hadifoglyok, civil foglyok, illetve elítéltek milyen eljárások alá estek Magyarországon, a nyomon követésüket miként szervezték meg az állambiztonsági szervek?

Hirdetés

Benkő Levente történész, újságíró előadásának címe: Székelyföldiek háborújárása. Barcaföldvár, Foksány, Tighina, 1944–1948.

A történész azt vizsgálja, hogy milyen előzmények után és milyen körülmények között történt mindez, hányan térhettek haza, hogyan és miként kezdődött el ennek kutatása, és azóta milyen részletek derültek ki a romániai fogolytáborokról.

Bimba Brigitta, a Debreceni Egyetem Gulág- és Gupvikutató Intézetének tudományos munkatársa a nők kiszolgáltatott helyzetét járja körül a háború utáni szovjet lágerekben. Az előadás során a téma olyan szegmensei kerülnek bemutatásra, mint a megszálló Vörös Hadsereg egységeinek a viselkedése, tömeges nemi erőszak, szexualitás – mint a lágerélet túlélési mechanizmusa, terhesség, abortusz.

Bognár Zalán történész, egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója átfogó képet igyekszik adni a magyarországi „(hadi)fogolykérdés” – tehát a katonaként vagy civilként, ítélet nélkül vagy ítélettel szovjet fogságba, a GUPVI vagy a GULÁG büntetés-végrehajtási intézményeibe kerültek – teljes spektrumáról a magyar és a szovjet források összehasonlító analízisével.

Partiumi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai megtorlások

Boros Ernő újságíró, szociológus a Szatmári Friss Újság munkatársaként 1997 és 2002 között több száz, 1945 januárjában a Szovjetunióba kényszermunkára vitt Szatmár megyei nővel és férfival készített interjút. Előadásában arról értekezik, hogy milyen történelmi kontextusban és hogyan deportáltak Szatmár vidékéről mintegy 5000 embert?

Cservenka Ferdinánd levéltáros, a magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának tudományos kutatója a mai Szlovákia területén 1945-ben működő gyűjtőtáborokról tart előadást, amelyből kiderül, hogy a csehszlovák kormány programdokumentuma a németek és a magyarok kollektív bűnösségének elvén alapult.

Csőke Márk, a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója a partizánok által elkövetett délvidéki magyarellenes vérengzésekről szól a hallgatóságnak.

A délvidéki vérengzések eredményét és célját tekintve hasonlóak voltak a Málenkij robothoz és célirányosan a magyar és német kisebbség ellen irányultak.

Dupka György történész, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága ügyvezető elnöke a 80 évvel ezelőtt a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa által létrehozott Szambori lágerkomplexumot mutatja be a Kárpátok túloldalán, amely Nyugat-Ukrajnában a legnagyobb frontmelléki koncentrációs tábornak számított.

Megélhetési válságba kerülő hazatértek

Körösi Mihály helytörténész, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának társelnöke, és Mezőberény város alpolgármestere előadásában a „málenkij robotból” hazatért mezőberényiek megpróbáltatásait összegzi. A hazatérteket megélhetési válság várta, nem volt lakásuk, munkahelyük, legfeljebb segédmunka a MÁV-nál, az állami gazdaságban, tsz-ben, alkalmi munkák a településen.

Köteles László helytörténész, a Csemadok – Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség országos alelnöke előadásának címe: ,,Málenkij robot” a jelenlegi Szlovákia területén.

A Felvidékről elhurcolt magyar és német nemzetiségű, illetve kisebb számban szlovák és ruszin civilek számát a mértékadó becslések 12–14 000 személy közé teszik.

Márkus Beáta történész, egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem oktatója egy baranyai elhurcolt levelei alapján mutatja be a szovjet fogságot. A kezdeti időszakban az otthon maradt családtagokkal való kapcsolattartás teljesen ellehetetlenült, 1946-tól azonban a lágerek egy részében lehetőség nyílt rövid és cenzúrázott levelezőlapok váltására.

Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese Vörös karszalagos milíciák és az uralomváltás Kolozsváron című előadásában a nagyarányú elhurcolások lezárulta után kialakult új kolozsvári rendfenntartó és politikai nyomozó szervet mutatja be.

Molnár D. Erzsébet történész, főiskolai docens, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója a Gupvi fogolytáboraiba elhurcolt beregszászi magyarokról tart előadást. A város, legmagyarabb jellegéből adódóan, a kárpátaljai települések között a szovjet hadifogoly- és kényszermunkatáborokban raboskodó kárpátaljai illetőségű személyek leghosszabb, több mint 1500 főt tartalmazó listáját tudhatja magáénak.

A barcaföldvári pokol

Murádin János Kristóf történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának tanszékvezető tanára a szovjet fogságba került erdélyi magyarokról tart előadást. Olyan kollektív tragédiát mutat be, amely Erdély társadalmát sokkszerűen érte a második világháború végén, és amely évtizedeken keresztül tabutéma volt Romániában.

Muskovics Andrea Anna néprajzkutató, történész a málenkij robotra hurcoltak tárnoki adatbázisáról értekezik. Papp Annamária történész, újságíró előadása a kolozsvári magyarságot ért 1944-es csapásokról szól, különös tekintettel a magyar civilek tömeges elhurcolására. Milyen tragikus események előzték meg Erdély fővárosában az októberi történéseket?

Pomázi-Bárdonicsek Dominika, a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatójának előadása az Észak-Nyugat-Magyarországról szovjet kényszermunkára ítéltekről szól az adatbázisok tükrében. Seres Attila történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa a GULÁG és a GUPVI lágerrendszert járja körül a szovjet történelem tükrében.

Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság munkatársa Harangozó Ferenc és Mészáros Tibor egyházmegyés papoknak a GULÁG-ra vezető útját mutatja előadásában.

Stark Tamás történész, az MTA doktora a szovjet fogság kutatásának történetéről értekezik a nyolcvanas évektől napjainkig. Előadásából kiderül, hogy a rendszerváltás hozott áttörést, 1989 után hirtelen számos visszaemlékezés látott napvilágot és lassan megkezdődött a szovjet fogság történetének alapos, tudományos feltárása. Évtizedek teltek el, mire a téma második világháború történetével foglalkozó művek szerves részévé vált.

Ungvári Barna András helytörténész, az Uzoni Református Egyházközség lelkipásztora előadásában a barcaföldi fogolytábort hozza közelképbe. A Brassótól nem messze elhelyezkedő Barcaföldváron a falu széle, a vasút és az országút közötti területen létrehozott tábor 1944 őszétől valószínűleg 1945 őszéig magyar és német hadifoglyok, de legnagyobb részt az otthonaikból elhurcolt magyar és sváb civilek egyik állomáshelyéül szolgált.

Vincze Gábor, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Közművelődési Központ történész-muzeológusa a hódmezővásárhelyi Szekeres Imre Gyula Vorkután töltött nyolc évéről tart előadást. A férfit 1945 nyarán a cséplőgép mellől hurcolták el a szovjet katonák, mert valaki följelentette, hogy „partizánvadász” kiképzésben részesült. 25 évre ítélték, így került a hírhedett vorkutai GULÁG-táborba. Szerencséje volt, hogy az első napokban megismerkedett olyan magyarokkal, akik már 1941 óta ott raboskodtak és sok mindenre megtanították.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés