A havasszépe terjedése miatt is váltak zöldebbé a Kárpátok magashegyi területei
Fotó: Adrian Lupşan/Romsilva
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.
2025. október 05., 09:562025. október 05., 09:56
Amint a román nyelvű Agerpres a BBTE közleményét idézte, a környezetvédelmi szakirodalomban elismert Environmental Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint
A kutatást nemzetközi kutatócsoport (Babeș-Bolyai Tudományegyetem – Alpesi Ökológiai Laboratórium, LECA, Grenoble, Franciaország) végezte. A szakértők szerint ez az átalakulás átformálja az alpesi tájakat.
Az eredmények az elmúlt négy évtized Landsat műholdas képeinek elemzésén alapulnak, amelyeket összevetettek a régebbi légi felvételekkel, beleértve a 1960-as évek végén készült felvételeket is. A kutatók megállapították, hogy ez a „zöldülési” jelenség a tengerszint feletti 1800 és 2300 méter közötti magasságban a legmarkánsabb, különösen az északi lejtőkön. A lucfenyős vagy borókás erdőktől eltérően a cserjés növénytársulások központi szerepet játszanak ebben a változásban.
A cserjék visszatérnek azokra a területekre, ahol a legelő állatok ritkábban fordulnak elő, és az enyhébb éghajlat felgyorsítja a növények terjedését. Ez gyors átalakulás, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 40 évről beszélünk – ami nagyon rövid idő a táj természetes változásának üteméhez képest” – magyarázta a tanulmány koordinátora, Dr. Dan Turtureanu, a BBTE és a kolozsvári botanikus kert kutatója.
Az eredmények azt mutatják, hogy a társadalmi-gazdasági és éghajlati változások is hatnak a Kárpátokban, ami jelentős ökológiai átalakuláshoz vezet.
A tanulmány szilárd alapot nyújt a hegyi ökoszisztémák jövőbeli megfigyelési és megőrzési stratégiáihoz.
Legelő bölényt kapott lencsevégre a Fogarasi-havasokban a Vad Kárpátok Facebook-oldal kameracsapdája. Az egykor a kihalás szélére került bölényből hivatalos adatok szerint 2023-ban 36 élt a Fogarasi-havasokban.
Átadták Kolozsváron szombaton a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle díjait, a fesztivál negyedszázados jubileumát ünnepli.
A Románia természeti szépségeit népszerűsítő Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki épp Erdélyben tartózkodik, élesen bírálta, hogy nem tudja megszüntetni az Electrica szolgáltató az áramkimaradásokat a hegyvidéken.
Aranyosgyéresi cégeket és magánszemélyeket fegyverrel fenyegető 29 éves férfit vett őrizetbe a helyi rendőrség, akivel szemben szombaton az ügyészség 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A pisztollyal fenyegetőző férfinél házkutatást tartottak.
Boldog Bogdánffy Szilárd ünnepén, az ő boldoggá avatásának 15. évfordulóján, október 3-án szervezett ünnepséget a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a Szeged-Csanádi Püspökséggel és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával közösen.
A szokatlanul hideg időjárás után felmelegedést jósolnak a meteorológusok, de az esőtől a jelek szerint nem szabadulunk.
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
szóljon hozzá!