A víztorony a főbejárat felől egy idei, kora tavaszi felvételen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt. A víztorony sorsa azután lett beszédtéma a városban, hogy a szomszédvár Temesváron épp a minap jelentették be a régi víztorony múzeummá alakítását és megnyitását.
2026. augusztus 01., 13:302026. augusztus 01., 13:30
Az aradi víztorony a maga nemében egyedülálló, a műemlék épület – mint kora tavasszal írt cikkünkben jeleztük – idén 130 éves, és immár két éve zárva áll. Jelenleg nincs kilátás arra, hogy ismét látogatható legyen. A társtulajdonosok szerint a helyzet megoldásának egyetlen útja az, ha az épületet az önkormányzat megvásárolja vagy bérbe veszi.
Az elmúlt napokban élénk vita bontakozott ki az online térben, miután Dominic Fritz temesvári polgármester bejelentette: befejeződött a felújítás a százéves józsefvárosi víztoronynál, amely hamarosan megnyílik a látogatók előtt. Ezzel szemben Aradon a torony, amely korábban kulturális rendezvényeknek adott otthont, galériát és ipartörténeti múzeumot alakítottak ki benne, két éve zárva van. Egy hozzászóló így fakadt ki: „Szebb tornyunk van, mint a temesvári, évek óta szépen rendben tartva, mégsem látogatható. Mit csinálnak a hatóságok?”
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A 38 méter magas aradi víztorony a millennium évében, 1896-ban épült az egykori Flórián (ma Csajkovszkij) utcában, a valamikori Attila téri (később Tűzoltók tere, ma Román–magyar megbékélés parkja) tűzoltólaktanya közelében.
„Akkoriban a város legmagasabb épülete volt, a felső emeletén egy hatalmas, 300 ezer literes víztartályba szivattyúzták az ivóvizet, ahonnan a közlekedőedények elve alapján látták el a várost” – mesélt a Krónikának az ipartörténeti műemlékről Ujj János nyugalmazott aradi történelemtanár, újságíró és helytörténész.
Az egykori tűzoltóállomás mellett épült
Fotó: Facebook/Aradi Víztorony – Örökségünk őrei vetélkedő
A helytörténész szerint az 1900-as évek elején, az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Aradon 4700 lakóépület volt. Ha nem is az egészet, de az óvárosban és a mai központban található több száz házat innen látták el folyóvízzel. „A külvárosokat nem, oda közkutakat építettek. Ilyen közkutak itt-ott még láthatók eredetiben, például a zsigmondházi részen, vagy Ségán, csak ott már az öntöttvas kutakat kicserélték egy modernebb változatra” – fűzte hozzá.
1956-ig a város vízellátó rendszerének része volt a víztorony, de a középítkezések robbanásszerű megnövekedésével, a tömbházak elszaporodásával már nem tudta ellátni feladatát, új, modernebb, nagyobb kapacitású vízvezetékrendszerre és szivattyúállomásokra volt szükség. Az állam a kommunista rendszer megbukása után nem sokkal, 1991-ben adta el, ekkor került két magánember tulajdonába, akik művészeti galériát és vízügyi múzeumot alakítottak ki benne.
Az egyik tulajdonos, Horia Truță publicista és helytörténész jelenleg 85 éves, és egy esztendeje kórházi kezelés alatt áll. A múlt csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a torony újranyitására nincs esély, ha a helyi hatóságok nem vállalnak szerepet benne.
Hozzátette: kész lenne az épületet „jelképes összegért” bérbe adni vagy eladni, de csak olyannak, aki garantálja a műemlék megfelelő gondozását.
Építészeti riktaságnak számít
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A másik tulajdonos Dumitru Șerban szobrász, a Képzőművészek Szövetsége aradi fiókszervezetének korábbi elnöke. Ő is megerősítette: megegyeztek abban, hogy az államnak „szimbolikus áron” átadnák az épületet. „400 ezer euróért hajlandók lennénk eladni. Ez valóban szerény ár, bárki megerősítheti. Ha a városvezetés érdeklődik, készek vagyunk lépni, különben a torony kihasználatlan marad, pedig hatalmas potenciál van benne. Más városokban, például Kolozsváron vagy Temesváron, az önkormányzatok újítottak fel hasonló tornyokat” – mondta.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Az aradi városháza sajtóosztálya az Agerpres megkeresésére közölte: eddig nem volt szó a műemlék átvételéről, de nem zárják ki a lehetőséget. „Ha a tulajdonosok konkrét ajánlatot kapnak, műemlék épület lévén, kötelesek azt velünk is közölni, méghozzá ugyanazt az árat. Ekkor a városi tanács dönthet arról, hogy él-e az elővásárlási joggal vagy sem” – olvasható az írásos válaszban.
A víztorony hivatalosan továbbra is Arad egyik látványossága, a Turisztikai Információs Központ a honlapján úgy mutatja be, mint olyan műemlék épületet, amely jelenleg zárva, és sorsa bizonytalan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!