Ünnepelni hazajárnak

A diószegiek jó részekülföldön vállalt munkát, csak azünnepek idején tér haza hosszabb időreszülőfalujába.
„Mese nincs, aki hozzám jöndolgozni, annak be kell állnia a csángószövetségbe, majd ki kell váltania a magyarigazolványt” – szögezi le tréfásanmosolyogva, de ellentmondást nem tűrő hangon a Bákómegyei Diószeg egyik legnagyobb vállalkozója. ARemus Palãuként anyakönyvezett férfi kikérimagának: ő csángómagyar, akárcsak azegész falu, és a becsületes neve Palló PálRémusz. Az építkezési vállalkozástműködtető Bákó megyei fiatalember bevallja, hogyamíg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének(MCSMSZ) vezetősége nem kérte fel a lábnikiközösségi ház felépítésére,ő egyáltalán nem ismerte a szervezet tevékenységét.Ma már határozottan állítja, hogy aközösség megmaradása érdekébenminden moldvai csángómagyarnak kötelességelenne bekapcsolódni a szövetség életébe.

Cifra, de üres paloták

A Tatros árterülete ésa Bornyúoldal között fekvő, okiratokban először1838-ban említett Oneºti melletti, mintegy kétezerlelket számláló Diószeget többségükbenmagyarul beszélő csángók lakják. Azt,hogy a települést módosnak tartják, nemcsakaz emeletes házak, hanem már a falurészek mókásvagy gúnyos elnevezése is jelzi. Ha néhányévtizeddel ezelőtt még a hagyományos alszegbenvagy felszegben kellett keresni a diószegi ismerőst, esetlegaz Urszulikához vagy a Bornyúoldalhoz kellettviszonyítani a háza elhelyezkedését, afaluba érkező idegent manapság aszerint igazítjákútba, hogy a Bukarest utcában vagy a Gorbacsovnegyedben lakik-e a keresett atyafi. Diószegen, illetve akörnyékbeli csángómagyar falvakban egyarántszokás, hogy a tehetősebb emberek a szomszéd házáhozmérik a magukét. „Ha az nagyot épít,nekem még nagyobb kell. Tudom, hogy ez egészségtelenfelfogás, de mifelénk ez így van” –magyarázza egy atyafi, aki elárulja a nevét, dehozzáteszi, hogy nem szívesen dicsekszik ezzel aszokással.
„Itt már a múltrendszerben jól élt az emberek zöme, de későbbkimondottan meggazdagodtak. Ez annak köszönhető, hogy afalu nagy része külföldön, többnyireMagyarországon és Olaszországban dolgozik. Olyanis van, aki Izraelben vállalt munkát. A diószegiépítészek elismert szakemberek” – állítjabüszkén Palló István, míg azegyszintesből kétszintesre nőtt családi házaudvarán gombatisztításban segédkezik.Felesége, Lucia, közben legyint, és arra biztat,hogy hétköznapokon és ne ünnepek előttjárjuk be a falut. Olyankor öregeken meg a gyerekekenkívül szinte senki nem marad Diószegen. „Mindenkirohan a pénz után, ezért nálunk csakünnepekkor népesül be a falu” – jegyzi megkeserűen. Az európai építőiparban dolgozóknakköszönhetően a településen nemcsak építészeticégek, hanem húsz kisbuszos autóparkkalrendelkező fuvarozóvállalat is működik.

Román mise, magyar gyónás

Ottjártunkkor éppenegyházi ünnepre készültek a külföldrőlhazatértekkel kiegészülő diószegiek. Eztnemcsak a szokatlan sürgés-forgásból, hanema faluban nagy számban parkoló magyar rendszámúautóból is könnyű megállapítani. Az1922-ben épített, rendkívül impozánsSzent Rózsafűzés-templom irányábólhangos gyermekzsivaj hallatszik. Az udvaron népes csoportsürgölődik: a lányok takarítanak, a fiúka tűzifát cipelik. A magyarul megszólítottgyerekek románul válaszolnak. Palló PálRémusz szerint nincs miért aggódni, Diószegenmindenki megtanul magyarul. „Mire a gyermek odanő, hogyidentitástudata kibontakozzék, nem fogja szégyellnia magyar anyanyelvét és eredetét. Meg lehetnézni, a diszkóban már mindenki magyarul beszél”– mondja Palló.
A csángó szövetségbenaz oktatási kérdésekért felelős HegyeliAttila azt tartaná természetesnek, ha a diószegiiskolában is bevezetnék a magyar anyanyelv oktatását.Az MCSMSZ még nem ismeri a környékről ingázóromán nemzetiségű pedagógusok hivatalosálláspontját ebben az ügyben, viszontkorábban a gyerekeknek megtiltották, hogy szünetekbenegymás között magyarul beszéljenek.
A néhány betelepedettmoldvai román lakost leszámítva, a faluban csaka római katolikus pap nem beszéli a magyar nyelvet. Azidősek szerint Mihai Cãtãu atya tud magyarul, csak éppen aiaºi-i püspöktől tartva nem hajlandó beszélni.„Õ románul misézik, de mi akkor is magyarul gyónunk.Ezt ő nagyon jól meg is érti” – állítjaegy neve elhallgatását kérő kendősöregasszony. Palló szerint az idősebb nemzedékképviselői jóformán nem is tudnak románul.„Az én Varvara nagymamám annyira nem ismeri az államnyelvét, hogy egyszer, amikor egy hivatalnok ezt firtatnikezdte, a mama, a jelenlévők derültségérerománul kijelentette, hogy tőle ne kérdezzenek semmit,mert ő nem tud magyarul” – meséli Palló Rémusz.

Honvágyuk van a vendégmunkásoknak

„Jól működik aMagyarországon bejegyzett cégem, az autópálya-építésbendolgozunk, de alvállalkozói szerződéstkötöttünk az E.On gázvállalattal, miépítjük újra a Győri ETO-stadiont.Megkaptam a letelepedési engedélyt is, mégsemtudom elképzelni ott az életem. Itt nőttem fel, ittérzem jobban magam, mert itt van az életem” –állítja Palló Pál Rémusz, aki afaluból és a környékről gyűjtöttszakembereit is hathetente hazaengedi. Mint mondja, bárelismert, jó szakemberek a csángók – akikszinte teljes egészében hazahozzák a keresetüket–, nem nekik való a magyarországi életmód.„Ott mindenki csak a pénzt hajhássza. A tapasztalatazt mutatja, hogy a mi csángóink egy évet bírnakki ott, utána lelkileg teljesen belefáradnak. Nemakarom őket kínozni, de munka nélkül sem hagynám.Ezért itthon is létrehoztam egy céget” –fűzi hozzá a vállalkozó.
Bákó megyében mégelőfordul, hogy a megrendelők idegenkednek a magyar vállalkozótólés munkáscsoportjától, Pallószerint azonban egyre több helyi magánbefektető ismerifel, hogy a csángó munkások megfelelőenszakképzettek és megbízhatók is. „Mostmár itthon is van munkánk bőven, ráadásulaz építkezésben a keresetek is kezdikmegközelíteni a magyarországiakat. Nálamegy szakember már megkapja a napi 75 lejt, és asegédmunkás sem visz haza 35–40-nélkevesebbet. Merem állítani, hogy nemsokára eljönaz idő, amikor az itteni életszínvonal eléri ahatáron túlit. És akkor meg miért menjünkoda?” – vázolja jövőbeli elképzeléseita fiatal vállalkozó.

Sz. E.

Keresztszülők támogatjáka gyermekeket

A moldvai magyar nyelvoktatásfeltételeinek javítását, s a csángómagyarkultúra megismertetését tűzte ki céljáula Keresztszülők a Moldvai CsángómagyarokértEgyesület, amely olyan személyeket fog össze, akikcsángó gyermekek magyar nyelvű taníttatásátsegítik – közölte Hegedűs Dóra, azegyesület elnöke. Jelenleg több mint 900 keresztszülőközel 1600 csángómagyar gyermek általánosés középiskolai oktatását támogatja.A Moldvai Csángómagyarok Szövetségénekoktatási programja hét éve működik Bákómegyében, s ehhez kapcsolódik a keresztszülőprogram.Az egyesület célja a keresztszülők összefogása,közös programok szervezése s az információáramlássegítése. Ennek jegyében minden hónapbanklubdélutánt is tartanak Budapesten.