Mircea Miclea pszichológus szerint a korai találkozás a digitális világgal nem segíti elő a gyermek egészséges fejlődését
Fotó: Gazda Árpád
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora tartott vasárnap Tordaszentlászlón, a református templomban. A volt tanügyminiszter részletesen beszélt arról is, milyen korban mennyit ajánlott digitális eszközt adni a gyermekek kezébe.
2026. március 02., 19:022026. március 02., 19:02
A képernyőket, a digitális eszközöket nem tudjuk kizárni a gyermekeink életéből, hiába is tiltanánk ezek használatát, nem leszünk eredményesek – állapította meg Mircea Miclea pszichológus, aki vasárnap délután Balázs Attila református lelkész meghívására tartott előadást a tordaszentlászlói református templomban. Elmondta: kutatások egész sorozatát végezték a digitális világ hatásairól, és mára már tudományosan megalapozott javaslatcsomag segítségével óvhatjuk a gyermekeket az online világ veszélyeitől.
A BBTE professzora, volt tanügyminiszter előadást tart a tordaszentlászlói református templomban
Fotó: Gazda Árpád
A pszichológus az első és egyik legfontosabb tanácsnak nevezte, hogy kétéves kor előtt egyáltalán ne találkozzék a gyermek képernyővel, mert az nem segíti, csak hátráltatja a fejlődését. Elmondta: ebben a korban a gyermekek intelligenciája érzékszervi mozgásos módon alakul ki. Példaként említette, hogy ha egy gyermek egy képernyőn látja azt a mikrofont, amelyikbe ő épp beszél, alig tud meg valamit róla. Ha viszont kézbe veszi, érzékeli a súlyát, a formáját, megpróbál beleharapni, megszagolja, földhöz vágja, sok mindent megtanul róla.
Úgy vélte, két, de inkább három év előtt egyáltalán nem kell képernyőt néznie a gyermeknek. Megnyugtatta a szülőket: semmiről nem marad le az a gyermek, aki sem televíziót, sem számítógép-, sem telefonképernyőt nem látott három éves kora előtt.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora úgy vélte: ebben az időszakban az segíti legjobban a gyermekek fejlődését, ha minél több tárgyat vesznek kézbe.
„A valós élettől eltérően a digitális világ túl kis erőfeszítés eredményeként ad túl nagy jutalmat”
Fotó: Gazda Árpád
A két-három évesnél nagyobb, de hat év alatti gyermekeknek napi legtöbb egy órát szabad engedni, hogy telefon vagy számítógép képernyőjére tapadjanak. A professzor szerint a gyermek ösztönösen a tetsző dolgokat keresi, a szülőnek viszont arra kell gondolnia: mi használ a gyermeknek. Megállapítása szerint a korai találkozás a digitális világgal nem segíti elő a gyermek egészséges fejlődését.
Ezt azzal magyarázta, hogy a valós élettől eltérően a digitális világ túl kis erőfeszítés eredményeként ad túl nagy jutalmat. Elég, ha a gyermek megérinti a képernyőt, ott azonnal megjelenik egy kép, ami örömet okoz. Ha ez sokszor megtörténik, a gyermek azt a következtetést vonja le, hogy kis erőfeszítésért azonnal nagy jutalom jár. Hamis elvárások alakulnak ki bennük, és ha ezekkel nőnek fel, és a való világban azt tapasztalják, hogy csak egy hónapi kemény munka után jár a nem túl magas fizetés, szorongókká, depressziósakká válnak.
Ahhoz, hogy ne alakuljanak ki rossz szokások, az óvodáskorú gyermekeket legtöbb napi egy órát kell képernyő elé engedni.
Mircea Miclea fokozott odafigyelést javasolt a kamaszkort megelőző 10-14 éves gyermekekre
Fotó: Gazda Árpád
Az sem mindegy azonban, hogy a gyermek mit néz, és hogyan néz a digitális világban, hiszen egyaránt nézhet például
A tartalmak kiválasztásával, a gyermek internetes kalandozásainak az ellenőrzésével, a látottakról folytatott beszélgetésekkel a szülő csökkentheti a digitális világ negatív hatásait.
Az akadémikus elismerte: ő maga is függő volt korábban, a hírek követésétől függött
Fotó: Gazda Árpád
A pszichológus professzor rendkívül fontosnak tartotta azt is, hogy ki diktálja a digitális eszközök használatát. A telefon uralkodik-e a gyermek fölött, vagy a gyermek a telefon fölött?
Úgy vélte: ha a gyermek mindig megnézi a telefonját, amikor az pittyen, akkor a telefon diktálja a programot. Ezért szabályokat kell felállítani a telefonhasználatra. Például azt, hogy csak azután veheti kézbe az eszközt, miután elkészítette a házi feladatait. Azt is szabálynak javasolta, hogy a gyermek fele-fele arányban nézzen oktató és szórakoztató tartalmakat. Vagy azt, hogy este kilenc órakor tegye le a telefont a nappali szobában, és ne vigye magával az ágyba. Különösen fontosnak tartotta, hogy egy órával a lefekvés előtt le kell tenni a telefont, a képernyő fénye ugyanis rontja az alvás minőségét.
Úgy vélte: a szabályok következetes betartása idővel szokássá válik, és így az eszközhasználat nem rontja a gyermek gondolkodási képességét. Megjegyezte: ahhoz, hogy egy szabály szokássá váljék, legkevesebb 18-szor kell elismételni. A bonyolultabb szabályok esetében azonban akár 360-szoros ismétlés is szükséges a szokások kialakításához. A szokások kialakításánál rendkívül fontosnak tartotta a következetességet.
Mircea Miclea hangsúlyozta: kevés, nagyon egyszerű, könnyen betartható és ellenőrizhető szabályt kell felállítani, azokat azonban következetesen be kell tartatni.
Fotó: Gazda Árpád
A pszichológus a felnőttek számára is fontosnak tartotta, hogy zárják le az eszközöket a használat után. Ha például a háttérben megy a tévé, elvonja a figyelmet az egyéb aktivitásokról, rontja az egyéb tevékenységek hatásfokát. Ezt olyannak tartotta, mintha öt ujjra lenne szükség egy feladat elvégzéséhez, de két ujj mással foglalkozik.
Mircea Miclea fontosnak tartotta, hogy legyen minél több nem digitális aktivitás a családban. A sportot, a játékokat, a beszélgetést különösen fontosnak tartotta. Úgy vélte:
Ezeket azért is fontosnak tartotta, mert minél többet játszik, sportol, beszélget a gyermek, annál kevesebb ideje jut a digitális szórakozásra.
Fotó: Gazda Árpád
A professzor elengedhetetlennek tartotta a szülők példamutatását.
– jegyezte meg tordaszentlászlói előadása során a volt oktatási miniszter. A saját viselkedésünkkel, szokásainkkal is átadjuk a gyermeknek a rossz mintát. Egy anyuka példáját említette, aki elmondta: naponta több órát együtt tölt a kislányával a kanapén, de úgy, hogy mindketten a saját telefonjuk képernyőjét bámulták. Megjegyezte: lehet, hogy közel voltak egymáshoz fizikailag, de ez mit sem számított, ha szellemileg eltávolította őket egymástól az eszközük. Ellenpéldaként említette, hogy a külföldön dolgozó szülők és gyermekeik között épp az eszköz segíthet a távolság áthidalásában, hiszen az élő beszélgetés lehetőségét adja meg, ami nagyon fontos a gyermek fejlődéséhez. Nyomatékosította: a helyes magatartásformák kialakításához elengedhetetlenül szükséges a szülők példamutatása.
Mircea Miclea a gyermekeknek és szüleiknek egyaránt tanácsolta, hogy ne a digitális eszközökkel próbálják levezetni az érzelmeiket. Rossznak tartotta, ha azonnal a telefon után nyúlunk vagy a számítógéphez ülünk, ha unatkozunk, ha szomorúak vagyunk, ha szorongunk.
Elmondta: kutatások bizonyították, hogy heti háromszor 40 perc sportolás ugyanannyit használ, mint egy antidepresszáns gyógyszer. Kérdésre válaszolva úgy vélte: csapatsportra kell adni a gyermekeket, mert ott a testedzés mellett a csapattársakkal és ellenfelekkel való interakciót is megtanulják. A családon belüli interakció fontosságát is kiemelte. Megemlítette, majdnem harmadával csökken a válás valószínűsége azokban a családokban, ahol hetente legkevesebb háromszor közösen étkeznek.
Fotó: Gazda Árpád
Mircea Miclea fokozott odafigyelést javasolt a kamaszkort megelőző 10-14 éves gyermekekre. Elmagyarázta: az emberi agyban két ellentétes mechanizmus működik. Az egyik az erős élményekre, a másik viszont az önmérséklésre sarkallja az embert. Egy kamasz vágyhat arra például, hogy felmásszék egy emelődarura, és leugorjék onnan, de fékezi őt annak a tudata, hogy ez veszélyes. Ezek a mechanizmusok 10-12 éves kor előtt, és 18-19 éves kor után egyensúlyban vannak, de a serdülőkortól a felnőtté válás időszakáig az erős élmények igénye megelőzi az önkontrollt. Ezért van az, hogy a tinédzserek sok veszélyt bevállalnak. Kipróbálják a cigarettát, az alkoholt, a drogokat, és sok esetben mire észhez térnek, mire megérik bennük az önkontroll, már függővé váltak.
Ha a veszélyek időszakán sikerült úgy túljutni, hogy megőrizték a gyermekek lelki egészségét, akkor jó esély van arra, hogy egészséges felnőttekké cseperednek.
A hallgatóság kérdéseire válaszolva Mircea Miclea elmondta: nagyon nehéz változtatni a szokásainkon. Elmesélte, hogy ő maga is függő volt, a hírek követésétől függött. Állandóan nézte, hogy mi történik a világban, mindaddig, míg szabályokat nem vezetett be önmaga számára. Azóta csak taxiban, tömegközlekedési eszközökben, illetve este, a követett filmsorozat reklámszüneteiben nézi meg a híreket, és biztos benne, hogy így sem maradt le semmi fontosról. Úgy vélte: az önmagunk számára megszabott (például telefonhasználati) szabályok betartatásánál, szokássá alakításánál a társunk segítségére is szükségünk lehet. Ő tud figyelmeztetni ugyanis, ha észre sem vesszük, és áthágjuk a szabályokat.
Ha domináns módon vannak jelen a digitális eszközök a kisgyermek életében, nem alakulnak ki fontos mozgásminták, nem fejlődik megfelelően a szókincs, a kommunikációs készség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két ember meghalt, miután 100 méteres magasságból lezuhantak motoros siklóernyővel Nagyvárad határában.
A marosvásárhelyi családok immár két évtizede vehetnek részt strukturált ének-mondóka mozgásos programon, ahol a foglalkozás fókuszában a gyermek fejlődésének mérföldkövei állnak, valamint a nevelési modell biztosítása.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!