A 14. században épült, majd a 16. század elején megerősített műemlék templom a szász közösség kivándorlása miatt maradt gazdátlanul, az istánháza tornyának egy része 2016 februárjában leomlott
Fotó: Ambulanţa pentru Monumente
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat (Ambulanţa pentru Monumente) önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a műemlékvédelmi programban Erdélytől a Bánságon és Moldván át egészen Dobrudzsáig.
2026. március 04., 21:312026. március 04., 21:31
Országszerte idén több mint egy tucat mentenének meg a pusztulástól a Műemlékmentő Szolgálat (Ambulanţa pentru Monumente) önkéntesei. A tervek szerint kastélyokon, kúriákon, vasúti hidakon és állomásokon, iskolákon, templomokon, sőt egy közfürdőn is dolgoznak majd Erdély több településén, a Bánságban, Moldvában és Dobrudzsában is. Az az örökségvédelem területén tevékenykedő szervezet március 30-ig várja azok jelentkezését, akik személyesen is bekapcsolódnának a mentési munkába, ugyanakkor adományokkal is támogatni lehet a beavatkozásokat
Dél-Erdélyben, Brassó megyében a Monumentum Egyesület vezetésével folytatnák a rádosi evangélikus erődtemplom megmentését. A 14. században épült, majd a 16. század elején megerősített templom a szász közösség kivándorlása miatt maradt gazdátlanul, ami hosszú távon a karbantartás elmaradásához vezetett.
A dombon álló erődtemplomot Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték. A török fenyegetés hatására 1494-től kettős erődítéssel látták el: a templom falait megerősítették, a harangtornyot alacsonyabbra építették át, az ablakokat lőrésekké alakították, a hajó falait két méternél vastagabbra erősítették, védőfolyosókkal és emelettel egészítették ki. A 16. század közepén, a reformáció nyomán, az épület evangélikussá vált. Bár a 19. században egyes védelmi elemeket lebontottak, a templom lényegében megőrizte 16. századi formáját, ami kiemelkedő építészeti jelentőséget ad neki.
Bár 2011-ben kijavították a tetőt és megkezdték a belső felújítást, sőt 2013-ban a várfal egy részét is újjáépítették, a már 2009 óta ismert szerkezeti problémák érdemi kezelése elmaradt. Ennek következménye lett a 2015-ben megjelenő repedés, majd a 2016-os részleges toronyomlás.
2022-ben III. Károly brit király alapítványa vállalta a felújítás támogatását, ami új esélyt teremtett a megmentésre.
Önkéntesek segítségével megmentenék az 1800-as években épült, az aradi barokk reprezentatív épületének számító Dietrich-Sulkowski-kastély is
Fotó: Ambulanţa pentru Monumente
Beszterce-Naszód megyében a Petrus Italus Trust Egyesület szakmai irányításával a vermesi evangélikus vártemplom megerősítését folytatnák. A 16. századi, gótikus stílusú templom egy korábbi, 14. századi épület falait is magában foglalja, és jelentős falfestmény-állománnyal rendelkezik. A Németországba kivándorolt szászok a helyi ortodox egyházra bízták az ingatlant, ám miután új templom épült, az ígért gondoskodás elmaradt. A 2000-es évek eleji mentési kísérletek nem hoztak áttörést, így az épület állapota tovább romlott.
Szilágy megyében az Arhaic Egyesület koordinálásával a drági Bethlen−Wesselényi-kastélyt folytatnák a tavaly megkezdett tatarozást az önkéntesek. Az épület magja egy 1620 körül épült udvarház, amelyet a 18–19. század fordulóján U alaprajzú, klasszicista kastéllyá alakítottak. Az 1848-as események utáni helyreállítás során a tetőzetet és a homlokzatokat is módosították, a romantika ízlését tükröző vakolatdíszek ekkor kerültek rá. Az államosítást követően az épület funkciója többször változott: működött benne termelőszövetkezet, helyi tanács, rendőrőrs és művelődési ház is.
A 2017 szeptemberi vihar súlyos károkat okozott a bádog- és cserépfedésben, ami felgyorsította a szerkezeti problémák kialakulását. Az elmúlt években a déli homlokzat egy falszakasza is leomlott, tovább gyengítve az épület statikai stabilitását. Az idei év elején újabb jelentős károsodás következett be: a középső traktus tetőszerkezete megadta magát, ennek következtében az ugyanebben a zónában található egyik helyiség boltozata is beomlott. A tervezett sürgősségi beavatkozással megelőznék a további omlásokat. Ennek érdekében ideiglenes alátámasztásokat alakítanának ki a még álló boltozatok alatt, illetve szükség szerint megerősítenék a tetőszerkezet és a fedés érintett részeit.
Megújulna a Krassó-Szörény megyei Ferencfalva 1861-ben, neogótikus stílusban épült temploma is, amely egy olyan közösség emlékét őrzi, ahol egy évszázadon át főként magyar és szláv ajkú plébánosok szolgáltak
Fotó: Ambulanţa pentru Monumente
Arad megyében a Tri Egyesület vezetésével a pankotai Dietrich-Sulkowski-kastély állagmegóvásán dolgoznak idén nyáron az önkéntesek. Az 1840-ben elkészült, U alaprajzú, gazdagon díszített homlokzatú kastély az aradi barokk reprezentatív épülete volt. Dietrich báró művészetpártolása révén olyan vendégek fordultak meg falai között, mint Liszt Ferenc zeneszerző és Jókai Mór író. A tulajdonos halála után azonban a birtok sorsa kedvezőtlen fordulatot vett: a családi és anyagi körülmények következtében az ingatlant eladták, majd a második világháború után államosították. Bár hosszú ideig a helyi közigazgatás működött benne, 2022-től magántulajdonba került.
Az egykori közfürdő az underground kultúra meghatározó helyszíne volt, ám 2026-ban, a megnyitásának századik évfordulóján az épületegyüttes előrehaladott leromlott állapotban van: a medencék elhagyatottan állnak, a tetőszerkezet beomlott, a belső terek funkciójukat vesztették. A tervezett beavatkozás itt kettős célt követ: a történeti szerkezet megőrzését és a kulturális újraaktiválást.
Krassó-Szörény megyében az Arhabito Egyesület a ferencfalvi (Văliug) római katolikus templom megóvását vállalta. Az 1861-ben, neogótikus stílusban épült templom egy olyan közösség emlékét őrzi, ahol egy évszázadon át főként magyar és szláv ajkú plébánosok szolgáltak. A szerkezeti biztonság helyreállítása itt is az első lépés a hosszabb távú megőrzés felé.
Az örökségvédelmi program érinti a nagyszebeni egykori Andrei Şaguna Tanítóképző épületét, szilágysági fatemplomokat, valamint a dobrudzsai Ali-Gazi pasa műemlék mecsetet is, ugyanakkor több moldvai műemlék templom helyreállítása szintén napirenden van.
A Szilágy megyei Drágon található Bethen-kúrián tavaly is végeztek állagmegóvást az önkéntesek
Fotó: Ambulanţa pentru Monumente
A 2016-ban létrehozott Műemlékmentő Szolgálat Dél-Erdélyben, a Bánságban, Arad megyében, Szilágy, Beszterce és Bihar megyében, Észak-Moldvában Észak-Munténiában, Nyugat-Olténiában, működtet „mentőszolgálatot”.
Mint a szervezet honlapja írja, országszerte több mint hatszáz történelmi épület – magán- és köztulajdonban egyaránt – vár azonnali beavatkozásra, számuk pedig folyamatosan nő. A Műemlékmentő Szolgálat sajátos működési elve szerint önkéntesek, mesterek és helyi közösségek dolgoznak együtt, szigorúan a műemlékvédelem és restaurálás területén jártas szakemberek irányításával. A beavatkozások nem teljes körű felújítást jelentenek, hanem az állagromlás megállítását: tetők ideiglenes lefedését, szerkezeti megerősítéseket, omlásveszély elhárítását. Amennyiben a tulajdonos biztosítja az építőanyagokat, a szükséges eszközökkel felszerelt kisbusz és a szakmai csapat rövid idő alatt elvégzi a legsürgősebb munkálatokat.
A kezdeményezés célja továbbá bevonni a helyi közösségeket a fenntartható örökségvédelembe, hozzájárulni az ingatlan kulturális örökség nyilvántartásához és megmentéséhez, ösztönözni a hagyományos technikák és helyi anyagok használatát.
Megóvnák a pusztulástól a Szilágy megyei Drág településen található Bethlen−Wesselényi-kastélyt. A szebb napokat látott nemesi lakot egy műemlékvédelmi egyesület állítaná helyre a helyi közösség segítségével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Nemcsak a magyar tagozatra, de román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettettek a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Bírálja az RMDSZ-nek a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját, a Fidesz támogatását a szövetség volt elnöke. Markó Béla szerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége hibázott, ezért változásra van szükség az alakulat háza táján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!