A Vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Országház-terme
Fotó: Facebook/Vajdahunyadi vármúzeum (Muzeul Castelul Corvinilor)
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól. A vajdahunyadi freskók nagy valószínűséggel a 17. századból valók, a szakemberek az alakok ruházata, fegyverzete alapján és a festékpigmentekből végzik a kormeghatározást.
2025. június 19., 17:592025. június 19., 17:59
2026. január 09., 20:182026. január 09., 20:18
A dél-erdélyi erődítményben működő vajdahunyadi vármúzeum közösségi oldalán számolt be a felfedezésről, a bejegyzéshez képeket is csatoltak az új falképekről. A frissen felfedezett ábrázolások tovább gazdagítják az Országház-termet díszítő medalionokba foglalt portré- és vedutasorozatot.
A falképeken medalionokba foglalva egy-egy férfialak látható elegáns viseletben. A kor keleti ihletésű divatja szerint hosszú ruházat van rajtuk, az egyiké piros, meggyszínű virágmintával díszített, a másiké sötét színű, mely fölött szőrmével bélelt piros kaftánt visel. Mindkét férfi kezében alabárd látható – olvasható a múzeum leírásában.
Mint írták, a szakemberek megpróbálják megfejteni, hogy milyen történelmi személyiségeket ábrázolhat a most talált két falkép, illetve mikor és milyen céllal festették fel őket a fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló terem falára. Sorin Tincu múzeumigazgató a GO Hunedoara helyi hírtálnak úgy nyilatkozott, hogy a most talált falképek
Mint mondta, a szakembereknek eddig az Országház-terem freskóinak felét sikerült restaurálni, és amint végeznek, a Buzogány-toronyban folytatják a munkát, ahol már fel is állították az állványzatot. A restaurálási munkálatok a torony csúcsán található, páncélt viselő középkori katonát ábrázoló bronzszoborra is kiterjednek.
Még nem tudják, kiket ábrázolhatnak a falképek
Fotó: Facebook/Vajdahunyadi vármúzeum (Muzeul Castelul Corvinilor)
Az Adevărul hírportál szerint az Országház-teremben legutóbb az 1950-es években zajlottak restaurálási munkálatok.
A lap az 1955–1957 közötti restaurálásban részt vevő Oliver Verescu román történészt idézi, aki arról ír, hogy a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején készült falképek nemcsak családtagokat, hanem korabeli uralkodókat is ábrázolhattak, tekintve, hogy török pasa is van a falképeken szereplő személyiségek között. Egyes román történészek Matei Basarab havasalföldi fejedelmet és Vasile Lupu moldvai vajdát is felfedezni vélték a falképeken, Verescu azonban emlékeztetett, hogy ők nem voltak Bethlen kortársai, csupán az erdélyi fejedelem halála után kerültek trónra.
Az Országház-terem freskóinak restaurálása a Vajdahunyadi vár felújítását célzó projekt második szakaszában valósul meg:
Ide tartozik sok másik munkálat mellett az Országház-terem és a Buzogány-torony freskóinak a restaurálása, a Lovagterem padlózatának és két hídnak a helyreállítása is. A Vajdahunyad önkormányzata által megpályázott 6,6 millió eurós támogatást az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében biztosítják.
Elkezdődött a vajdahunyadi vár freskóinak restaurálása. A 17. századból származó freskók felújítása az Erdély egyik jelképének számító műemlék vár felújítási, konzerválási és hasznosítási projektjének második szakasza keretében zajlik.
Az Erdély legfestőibb középkori erődítményének tartott Vajdahunyadi vár a 13. században, a tatárjárás után épült gótikus stílusban, Luxemburgi Zsigmond király 1409-ben adományozta katonai érdemeiért Hunyadi János apjának, Vajknak. Hunyadi az 1440-es években lovagvárrá építtette át, kaputornyokkal és bástyákkal látta el, gótikus kápolnát is építtetett. Kormányzósága alatt itt élt felesége, Szilágyi Erzsébet, aki Hunyadi halála után reneszánsz stílusban bővíttette tovább.
Fotó: Facebook/Vajdahunyadi vármúzeum (Muzeul Castelul Corvinilor)
A vár később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában volt, a török hódoltság után elkerülte a megsemmisítés sorsát. A dél-erdélyi vár, amelyet Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezett, szolgált az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a budapesti Városligetben épült Vajdahunyadvár mintájául.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!