
A Vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Országház-terme
Fotó: Facebook/Vajdahunyadi vármúzeum (Muzeul Castelul Corvinilor)
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól. A vajdahunyadi freskók nagy valószínűséggel a 17. századból valók, a szakemberek az alakok ruházata, fegyverzete alapján és a festékpigmentekből végzik a kormeghatározást.
2025. június 19., 17:592025. június 19., 17:59
2026. január 09., 20:182026. január 09., 20:18
A dél-erdélyi erődítményben működő vajdahunyadi vármúzeum közösségi oldalán számolt be a felfedezésről, a bejegyzéshez képeket is csatoltak az új falképekről. A frissen felfedezett ábrázolások tovább gazdagítják az Országház-termet díszítő medalionokba foglalt portré- és vedutasorozatot.
A falképeken medalionokba foglalva egy-egy férfialak látható elegáns viseletben. A kor keleti ihletésű divatja szerint hosszú ruházat van rajtuk, az egyiké piros, meggyszínű virágmintával díszített, a másiké sötét színű, mely fölött szőrmével bélelt piros kaftánt visel. Mindkét férfi kezében alabárd látható – olvasható a múzeum leírásában.
Mint írták, a szakemberek megpróbálják megfejteni, hogy milyen történelmi személyiségeket ábrázolhat a most talált két falkép, illetve mikor és milyen céllal festették fel őket a fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló terem falára. Sorin Tincu múzeumigazgató a GO Hunedoara helyi hírtálnak úgy nyilatkozott, hogy a most talált falképek
Mint mondta, a szakembereknek eddig az Országház-terem freskóinak felét sikerült restaurálni, és amint végeznek, a Buzogány-toronyban folytatják a munkát, ahol már fel is állították az állványzatot. A restaurálási munkálatok a torony csúcsán található, páncélt viselő középkori katonát ábrázoló bronzszoborra is kiterjednek.
Még nem tudják, kiket ábrázolhatnak a falképek
Fotó: Facebook/Vajdahunyadi vármúzeum (Muzeul Castelul Corvinilor)
Az Adevărul hírportál szerint az Országház-teremben legutóbb az 1950-es években zajlottak restaurálási munkálatok.
A lap az 1955–1957 közötti restaurálásban részt vevő Oliver Verescu román történészt idézi, aki arról ír, hogy a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején készült falképek nemcsak családtagokat, hanem korabeli uralkodókat is ábrázolhattak, tekintve, hogy török pasa is van a falképeken szereplő személyiségek között. Egyes román történészek Matei Basarab havasalföldi fejedelmet és Vasile Lupu moldvai vajdát is felfedezni vélték a falképeken, Verescu azonban emlékeztetett, hogy ők nem voltak Bethlen kortársai, csupán az erdélyi fejedelem halála után kerültek trónra.
Az Országház-terem freskóinak restaurálása a Vajdahunyadi vár felújítását célzó projekt második szakaszában valósul meg:
Ide tartozik sok másik munkálat mellett az Országház-terem és a Buzogány-torony freskóinak a restaurálása, a Lovagterem padlózatának és két hídnak a helyreállítása is. A Vajdahunyad önkormányzata által megpályázott 6,6 millió eurós támogatást az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében biztosítják.

Elkezdődött a vajdahunyadi vár freskóinak restaurálása. A 17. századból származó freskók felújítása az Erdély egyik jelképének számító műemlék vár felújítási, konzerválási és hasznosítási projektjének második szakasza keretében zajlik.
Az Erdély legfestőibb középkori erődítményének tartott Vajdahunyadi vár a 13. században, a tatárjárás után épült gótikus stílusban, Luxemburgi Zsigmond király 1409-ben adományozta katonai érdemeiért Hunyadi János apjának, Vajknak. Hunyadi az 1440-es években lovagvárrá építtette át, kaputornyokkal és bástyákkal látta el, gótikus kápolnát is építtetett. Kormányzósága alatt itt élt felesége, Szilágyi Erzsébet, aki Hunyadi halála után reneszánsz stílusban bővíttette tovább.
Fotó: Facebook/Vajdahunyadi vármúzeum (Muzeul Castelul Corvinilor)
A vár később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában volt, a török hódoltság után elkerülte a megsemmisítés sorsát. A dél-erdélyi vár, amelyet Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezett, szolgált az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a budapesti Városligetben épült Vajdahunyadvár mintájául.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
szóljon hozzá!