A Toroczkay-vár felújítási munkálatai: a várromokat lezárták a turisták előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
Jövő nyárra kellene befejezni a torockószentgyörgyi vár teljes felújítását, a kivitelezési munkálatok elkezdése azonban több hónapot csúszott az építkezési engedélyek lassú kibocsátása miatt. A helyi önkormányzat szerint a Toroczkay-vár felújítását kivitelező cég igyekszik behozni a lemaradást, az átadást követő turistaáradat azonban nehéz helyzetbe hozza a helyieket, mivel nem sikerül megépíteni a tervezett nagy méretű önkormányzati parkolót.
2025. október 05., 08:522025. október 05., 08:52
A torockói polgármesteri hivatal képviseletében a Torockóból és Torockószentgyörgyből álló Fehér megyei község polgármestere, Deák Székely Szilárd 2022-ben írta alá Bukarestben a torockószentgyörgyi Toroczkay-vár és a faluban található Rudnyánszky-kúria felújítási munkálatait finanszírozó szerződést. A torockói önkormányzat 2,155 millió eurós támogatást nyert el a Hívogató Románia program keretében, a munkálatok átadási határideje 2026. június 30.
A vár felújítási munkálatai azonban a tervezett 2023 nyara helyett csak tavaly tavasszal kezdődhettek el az építési engedélyek megszerzésének elhúzódása miatt, így kérdésessé vált, hogy sikerül-e a szerződésben meghatározott határidőre, 2026 nyarára átadni a messze földről felkeresett turisztikai nevezetességet.
A torockószentgyörgyi vár madártávlatból
Fotó: Rostás Szabolcs
Az építkezési és felújítási terv szerint a falak között és a falakon útvonalakat alakítanak ki, amelyeket korlátok felszerelésével tesznek biztonságossá, hogy a turisták körbejárhassák a vár valamennyi szegletét. A vár romos állapotban lévő tornyának falait megerősítik, illetve újjáépítik, belsejébe fából készült csigalépcsőt alakítanak ki, amin a turisták a kilátóvá átalakított torony tetejére juthatnak, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a mélyben fekvő falura, valamint a községközpont, Torockó fölött ékeskedő Székelykőre is.
A munkálatok idejére a várat lezárták a turisták elől, de így is sokan kirándulnak a falak tövéig, hogy kívülről láthassák a Toroczkay-vár romjait. A várat körbekamerázták, hogy megelőzzék az építőteleppé vált várromba történő illegális belépést, ami balesetveszélyt okozhat a látogatóknak. Az építők az eredeti várkapu romjainál tervezik majd a turisták beléptetését a felújítás átadása után a magyar többségű községben (a két falu 1015 lakosából 881 vallotta magát magyarnak az etnikai hovatartozást is megadók közül a legutóbbi népszámláláson).
A Toroczkay-vár
A vár története a XIII. századig nyúlik vissza, amikor az Ákos nemzetséghez tartozó Toroczkay család kezdett szerepet vállalni a térségben. Az első okleveles adat szerint Toroczkay Vencel 1285-ben a kézdi székelyek vezetőjeként kivívta a király jóindulatát, és 1289-ben IV. László adományként adta át nekik a “Castrum Turozkeut” nevű várat, feltételekkel (pl. hogy az Aranyos mentén éljenek tovább). Ismert azonban, hogy már korábban is létezhetett erődítés 1253 és 1272 között. A vár bővítése több fázisban történt: 1470 körül épültek ki az alsó vár részei, és 1492-ben már torony is állt a bejárat előtt. A déli épületrészeket valószínűleg I. Lajos király idejében emelték. A XIV–XV. században a vár már lakófunkciót is betöltött, és belső udvarok, nagyobb helyiségek, lovagterem is kialakult.
A vár sorsa tragikusan alakult: 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkelés idején megrongálódott, és 1516-ban a Toroczkay Ferenc kért új adománylevelet, mivel oklevelei elégtek. A XVII–XVIII. században az állandó konfliktus és az 1704-es viszályok során a császári csapatok Tiege generális vezetésével robbantották fel a várat és felgyújtották a falvakat. A pusztulást követően a Toroczkayak nem vállalták a vár visszaépítését, és inkább a falu alatti udvarházakban éltek tovább. Mai állapotában a vár romként őrzi múltját, és a helyi idegenforgalom célpontja.
Itt alakítanák ki a turisták fogadására szolgáló főbejáratot a várba
Fotó: Rostás Szabolcs
Simándi Levente, Torockó község RMDSZ-es alpolgármestere optimista a határidőket illetően, habár a várral kapcsolatban a munkálatok okozhatnak még meglepetéseket, hiszen egy várromról van szó, ahol felújítás közben bizonyos részek beomolhatnak, másokat viszont bontani kell, így pontosan nem lehet megjósolni, hogy a megfeszített munka ellenére beleférnek-e a szűkös határidőbe.
melyből a bukaresti hivatal annak függvényében utal át részleteket, amilyen ütemben a munkálatok haladnak, miután a polgármesteri hivatal részéről megtörténik a „lepapírozás”.
A Torockószentgyörgy központjában található Rudnyánszky-kúria felújítása várhatóan határidőre elkészül: itt állandó kiállítás keretében mutatják majd be a falu történelmét, de képzőművészeti tárlat is helyet kap. A polgármesteri hivatal turisztikai látogatóközpontot tervez a felújított kúriába, ahol a Toroczkay-várba történő belépéshez is jegyet lehet majd váltani.
mert a pályázat részeként elfogadott parkolóépítést végül mégsem finanszírozza a bukaresti program, a torockói polgármesteri hivatalnak pedig nincs erre pénze. Ez különösen gondot jelent, mert nem csak Torockón, hanem Torockószentgyörgyön is állandó probléma a parkolóhelyek hiánya: hétvégeken vagy rendezvények idején mindkét falu „bedugul”.
Amikor a felújított várromot átadják, várhatóan turistaáradat lepi el a falut, így a helyiek és a látogatók számára is bosszúságot fog okozni a vár felé vezető szűk, járhatatlan utca az autók miatt.
Simándi Levente abban bízik, hogy akad majd magánbefektető, aki saját területen alakít ki parkolót, a polgármesteri hivatal leginkább egy ilyen kezdeményezést támogatna.
Kilátás a várból
Fotó: Makkay József
A Rudnyánszky-kúria
A Thoroczkay család a XVI. századtól kezdve helyezett ki udvarházakat környékbeli falvakba; Torockószentgyörgyön is működött ilyen kúria. A mai Rudnyánszky-kúria neve abból ered, hogy Thoroczkay Mária férje, báró Rudnyánszky Béla kapta a birtokot, és az épületet emiatt Rudnyánszky-kúriaként emlegették a helyiek. Az épület magját kétsoros elrendezésű alaprajz, hat helyiség és oszlopos tornác jellemezte. A XIX. század második felében az utcai (keleti) oldal felől bővítés történt, és melléképület is hozzáépült, valamint a hátsó kertet is rendezték.
Az államosítást követően (1949) az épületet különféle közhasznú funkciókra alakították át: üdülő, majd gyermekotthon szerepet kapott. 1996-ban a Rudnyánszky családhoz került vissza, de 1998-ban továbbadták az unitárius egyháznak. A kúria körüli udvar egykor barokk kerttel is rendelkezett, nagy vízmedencével, amely státuszát és formáját a tervezett rekonstrukciók során figyelembe veszik. Az épület és kert műemléki védettség alatt áll.
A torockószentgyörgyi turizmus fellendítését szolgálja a helyreállítási alapból elnyert 480 ezer eurós pályázat is, amelyből nyolc hagyományos ház felújítását, illetve a romos állapotban lévők újjáépítését tervezik a Torockón bevált módszer szerint. Az alpolgármester szerint a felújított vár mellett ez is hozzájárul majd a helyi turizmus fejlesztéséhez, amivel most az a legnagyobb gond, hogy nem lehet több nap erejéig helyben tartani a turistákat.
A torockói turizmus hangsúlyosabb fejlesztését azonban nem segítik a kormány megszorító intézkedései: az Anghel Saligny program keretében korábban elnyert pályázat megvalósítását le kellett állítani, így egyelőre bizonytalanná vált a két falut kiszolgáló közös szennyvíztisztító állomás kiépítése. A községben krónikus gond az ivóvízhiány és a szennyvízelvezetés, amelyet csak részben sikerült orvosolni, az újabb pénzelvonások miatt azonban a jövő ködébe vész, hogy a többségében magyar lakosságú Fehér megyei község legsürgetőbb problémájára mikor sikerül megnyugtató megoldást találni.
Torockószentgyörgy lesz a fő haszonélvezője a felújított Toroczkay-várnak
Fotó: Kisréti Zsombor
Várhatóan jövő tavasszal kezdődnek el a torockószentgyörgyi vár romjainak megerősítési munkálatai, amelynek keretében a várfalakon turistaösvényt építenek ki, a vár tornyát pedig kilátóvá alakítják át.
Alig van Erdélyben ismertebb magyar falu Torockónál. A magyar és román turisták által felkapott település azonban nehezen tud megbírkózni a hírnév nyújtotta turisztikai lehetőségekkel. Riportunkban a helyi falusi vendéglátás helyzetét jártuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Ahhoz, hogy az ünnepvárás valóban belső átéléssé alakuljon, önmagunkat is meg kell próbálnunk megkeresni – mondta el a Krónika megkeresésére az adventi lelkiségről, készülődésről Jobbágy Júlia, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség segédlelkésze.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
A következő évtized elején kezdődhet a Bukarest–Kolozsvár–Budapest nagy sebességű vasút romániai tervezése, és 2040 környékén valósulhat meg.
A pirotechnikai eszközök használata terén egy augusztusi törvénymódosítás során számos szigorítást vezettek be. Nemcsak súlyos pénzbírságot, hanem bűnvádi eljárást és börtönbüntetést is kockáztat, aki az új szabályokat áthágja a tűzijátékok terén.
Szinte ki-be járt a nagyváradi rendőrségi fogdába az az 51 éves margittai férfi, akit az elmúlt napokban többször is lopáson értek, míg végül a bíróság elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását.
Ezzel „helyreáll” a rend a Temes megyei településen, ahol eddig is használatban voltak a magyar megnevezések, de egy újszentesi lakos „feljelentése” nyomán eltávolították azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!