A Toroczkay-vár felújítási munkálatai: a várromokat lezárták a turisták előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
Jövő nyárra kellene befejezni a torockószentgyörgyi vár teljes felújítását, a kivitelezési munkálatok elkezdése azonban több hónapot csúszott az építkezési engedélyek lassú kibocsátása miatt. A helyi önkormányzat szerint a Toroczkay-vár felújítását kivitelező cég igyekszik behozni a lemaradást, az átadást követő turistaáradat azonban nehéz helyzetbe hozza a helyieket, mivel nem sikerül megépíteni a tervezett nagy méretű önkormányzati parkolót.
2025. október 05., 08:522025. október 05., 08:52
A torockói polgármesteri hivatal képviseletében a Torockóból és Torockószentgyörgyből álló Fehér megyei község polgármestere, Deák Székely Szilárd 2022-ben írta alá Bukarestben a torockószentgyörgyi Toroczkay-vár és a faluban található Rudnyánszky-kúria felújítási munkálatait finanszírozó szerződést. A torockói önkormányzat 2,155 millió eurós támogatást nyert el a Hívogató Románia program keretében, a munkálatok átadási határideje 2026. június 30.
A vár felújítási munkálatai azonban a tervezett 2023 nyara helyett csak tavaly tavasszal kezdődhettek el az építési engedélyek megszerzésének elhúzódása miatt, így kérdésessé vált, hogy sikerül-e a szerződésben meghatározott határidőre, 2026 nyarára átadni a messze földről felkeresett turisztikai nevezetességet.
A torockószentgyörgyi vár madártávlatból
Fotó: Rostás Szabolcs
Az építkezési és felújítási terv szerint a falak között és a falakon útvonalakat alakítanak ki, amelyeket korlátok felszerelésével tesznek biztonságossá, hogy a turisták körbejárhassák a vár valamennyi szegletét. A vár romos állapotban lévő tornyának falait megerősítik, illetve újjáépítik, belsejébe fából készült csigalépcsőt alakítanak ki, amin a turisták a kilátóvá átalakított torony tetejére juthatnak, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a mélyben fekvő falura, valamint a községközpont, Torockó fölött ékeskedő Székelykőre is.
A munkálatok idejére a várat lezárták a turisták elől, de így is sokan kirándulnak a falak tövéig, hogy kívülről láthassák a Toroczkay-vár romjait. A várat körbekamerázták, hogy megelőzzék az építőteleppé vált várromba történő illegális belépést, ami balesetveszélyt okozhat a látogatóknak. Az építők az eredeti várkapu romjainál tervezik majd a turisták beléptetését a felújítás átadása után a magyar többségű községben (a két falu 1015 lakosából 881 vallotta magát magyarnak az etnikai hovatartozást is megadók közül a legutóbbi népszámláláson).
A Toroczkay-vár
A vár története a XIII. századig nyúlik vissza, amikor az Ákos nemzetséghez tartozó Toroczkay család kezdett szerepet vállalni a térségben. Az első okleveles adat szerint Toroczkay Vencel 1285-ben a kézdi székelyek vezetőjeként kivívta a király jóindulatát, és 1289-ben IV. László adományként adta át nekik a “Castrum Turozkeut” nevű várat, feltételekkel (pl. hogy az Aranyos mentén éljenek tovább). Ismert azonban, hogy már korábban is létezhetett erődítés 1253 és 1272 között. A vár bővítése több fázisban történt: 1470 körül épültek ki az alsó vár részei, és 1492-ben már torony is állt a bejárat előtt. A déli épületrészeket valószínűleg I. Lajos király idejében emelték. A XIV–XV. században a vár már lakófunkciót is betöltött, és belső udvarok, nagyobb helyiségek, lovagterem is kialakult.
A vár sorsa tragikusan alakult: 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkelés idején megrongálódott, és 1516-ban a Toroczkay Ferenc kért új adománylevelet, mivel oklevelei elégtek. A XVII–XVIII. században az állandó konfliktus és az 1704-es viszályok során a császári csapatok Tiege generális vezetésével robbantották fel a várat és felgyújtották a falvakat. A pusztulást követően a Toroczkayak nem vállalták a vár visszaépítését, és inkább a falu alatti udvarházakban éltek tovább. Mai állapotában a vár romként őrzi múltját, és a helyi idegenforgalom célpontja.
Itt alakítanák ki a turisták fogadására szolgáló főbejáratot a várba
Fotó: Rostás Szabolcs
Simándi Levente, Torockó község RMDSZ-es alpolgármestere optimista a határidőket illetően, habár a várral kapcsolatban a munkálatok okozhatnak még meglepetéseket, hiszen egy várromról van szó, ahol felújítás közben bizonyos részek beomolhatnak, másokat viszont bontani kell, így pontosan nem lehet megjósolni, hogy a megfeszített munka ellenére beleférnek-e a szűkös határidőbe.
melyből a bukaresti hivatal annak függvényében utal át részleteket, amilyen ütemben a munkálatok haladnak, miután a polgármesteri hivatal részéről megtörténik a „lepapírozás”.
A Torockószentgyörgy központjában található Rudnyánszky-kúria felújítása várhatóan határidőre elkészül: itt állandó kiállítás keretében mutatják majd be a falu történelmét, de képzőművészeti tárlat is helyet kap. A polgármesteri hivatal turisztikai látogatóközpontot tervez a felújított kúriába, ahol a Toroczkay-várba történő belépéshez is jegyet lehet majd váltani.
mert a pályázat részeként elfogadott parkolóépítést végül mégsem finanszírozza a bukaresti program, a torockói polgármesteri hivatalnak pedig nincs erre pénze. Ez különösen gondot jelent, mert nem csak Torockón, hanem Torockószentgyörgyön is állandó probléma a parkolóhelyek hiánya: hétvégeken vagy rendezvények idején mindkét falu „bedugul”.
Amikor a felújított várromot átadják, várhatóan turistaáradat lepi el a falut, így a helyiek és a látogatók számára is bosszúságot fog okozni a vár felé vezető szűk, járhatatlan utca az autók miatt.
Simándi Levente abban bízik, hogy akad majd magánbefektető, aki saját területen alakít ki parkolót, a polgármesteri hivatal leginkább egy ilyen kezdeményezést támogatna.
Kilátás a várból
Fotó: Makkay József
A Rudnyánszky-kúria
A Thoroczkay család a XVI. századtól kezdve helyezett ki udvarházakat környékbeli falvakba; Torockószentgyörgyön is működött ilyen kúria. A mai Rudnyánszky-kúria neve abból ered, hogy Thoroczkay Mária férje, báró Rudnyánszky Béla kapta a birtokot, és az épületet emiatt Rudnyánszky-kúriaként emlegették a helyiek. Az épület magját kétsoros elrendezésű alaprajz, hat helyiség és oszlopos tornác jellemezte. A XIX. század második felében az utcai (keleti) oldal felől bővítés történt, és melléképület is hozzáépült, valamint a hátsó kertet is rendezték.
Az államosítást követően (1949) az épületet különféle közhasznú funkciókra alakították át: üdülő, majd gyermekotthon szerepet kapott. 1996-ban a Rudnyánszky családhoz került vissza, de 1998-ban továbbadták az unitárius egyháznak. A kúria körüli udvar egykor barokk kerttel is rendelkezett, nagy vízmedencével, amely státuszát és formáját a tervezett rekonstrukciók során figyelembe veszik. Az épület és kert műemléki védettség alatt áll.
A torockószentgyörgyi turizmus fellendítését szolgálja a helyreállítási alapból elnyert 480 ezer eurós pályázat is, amelyből nyolc hagyományos ház felújítását, illetve a romos állapotban lévők újjáépítését tervezik a Torockón bevált módszer szerint. Az alpolgármester szerint a felújított vár mellett ez is hozzájárul majd a helyi turizmus fejlesztéséhez, amivel most az a legnagyobb gond, hogy nem lehet több nap erejéig helyben tartani a turistákat.
A torockói turizmus hangsúlyosabb fejlesztését azonban nem segítik a kormány megszorító intézkedései: az Anghel Saligny program keretében korábban elnyert pályázat megvalósítását le kellett állítani, így egyelőre bizonytalanná vált a két falut kiszolgáló közös szennyvíztisztító állomás kiépítése. A községben krónikus gond az ivóvízhiány és a szennyvízelvezetés, amelyet csak részben sikerült orvosolni, az újabb pénzelvonások miatt azonban a jövő ködébe vész, hogy a többségében magyar lakosságú Fehér megyei község legsürgetőbb problémájára mikor sikerül megnyugtató megoldást találni.
Torockószentgyörgy lesz a fő haszonélvezője a felújított Toroczkay-várnak
Fotó: Kisréti Zsombor
Várhatóan jövő tavasszal kezdődnek el a torockószentgyörgyi vár romjainak megerősítési munkálatai, amelynek keretében a várfalakon turistaösvényt építenek ki, a vár tornyát pedig kilátóvá alakítják át.
Alig van Erdélyben ismertebb magyar falu Torockónál. A magyar és román turisták által felkapott település azonban nehezen tud megbírkózni a hírnév nyújtotta turisztikai lehetőségekkel. Riportunkban a helyi falusi vendéglátás helyzetét jártuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!