Felújított torockói utcarészlet
Fotó: Facebook/Duna-Ház/Klotz Miklós
Alig van Erdélyben ismertebb magyar falu Torockónál. A magyar és román turisták által egyaránt felkapott település azonban nehezen tud megbirkózni a hírnév nyújtotta turisztikai lehetőségekkel. Rossz infrastruktúrája nem kedvez a vendéglátásban beruházók számára, a polgármesteri hivatal pedig nehezen tudja bepótolni az elmúlt három évtized el nem végzett munkálatait. Riportunkban a helyi falusi vendéglátás helyzetét jártuk körül.
2023. augusztus 19., 18:332023. augusztus 19., 18:33
Még nem jártam olyan hétvégén Tororckón, hogy ne legyen tumultus. A júniusi Duna Nap és az augusztus eleji Double Rise fesztivál annyiban kivétel, hogy a mindenhol parkoló kocsirengeteg miatt mozogni is alig lehet a falu központjában. Mivel Torockó két bejáratánál nincs kiépített parkolóhely, a Székelykő lábánál fekvő festői szépségű településre érkező vendégsereg ott hagyja a személygépkocsiját, ahol éri. A szerencsésebbek – akik parkolóval rendelkező szálláshelyet tudnak bérelni – könnyebben megoldják a parkolási problémát, a többség azonban az utcákon és köztereken vesztegel. Mivel nem tud cserébe semmit ajánlani, a polgármesteri hivatal nem függeszti ki parkolást tiltó táblákat, így sok jármű a falu történelmi központjának számító piactéren, a csorgó körül áll meg, miközben ez kellene legyen a falu főtere és sétálóutcája.
Az uniós csatlakozás óta eltelt 15 esztendő kezdeti pályázati lehetőségei végérvényesen elúsztak, így a legutóbbi önkormányzati választásokon mandátumot nyert polgármesternek és stábjának további hosszú évekbe telik behozni a lemaradást. Ami más községek esetében is fájdalmas, de Torockón kétszeresen az, hiszen az évente több ezer vendéget fogadó, Europa Nostra-díjas településen nem működik sem az ivóvíz-, sem a szennyvízhálózat, a legtöbb mellékutca pedig nehezen járható.
A Double Rise résztvevői egy zenés felvonuláson
Fotó: Double Rise
Telt házas minőségi szolgáltatások
A Király Vendégházhoz is szűk, kavicsos utcán tudok felhajtani, ahol két kocsi nehezen férne el egymás mellett, azonban így is bőven van vendég, nincs üres hely a panzió előtt kiépített parkolóban. Az elegáns vendégház a torockói vendégfogadás prémium kategóriájába tartozik, és azon kevesek közé, ahol félpanziós ellátással fogadnak vendégeket egész évben. Amint a falu elkeserítően rossz infrastruktúrájára terelődik a beszélgetés,
,,Van egy régi, elavult vascsöves és egy új vízhálózat a faluban, de egyik sem működik rendesen. Idén szerencsénk volt a sok esővel, a hegyen levő víztározóból kapjuk a vizet, de a nagy aszály miatt tavaly leállt az ivóvíszolgáltatás, így mindenki maga oldotta meg a vízellátást, ahogy tudta. A vendégházunkat a három kút segítette ki a bajból. Nagyjából így működik a szennyvízelvezetés is…” – magyarázza a fiatalasszony, aki öccsével közösen 2012-ben vágott bele a szülei által korábban elkezdett vendégfogadásba. Ma már főállásban ebből élnek, de ehhez nagyon sok befektetésre és a jövedelem visszaforgatására volt szükség.
Király Melinda vendégfogadó az elmaradt infrastrukturális beruházásokat hiányolja a faluból
Fotó: Beliczay László
A minőségi szolgáltatásokat nyújtó torockói panziónak híre elterjedt az interneten, így évek óta szinte telt házzal működnek márciustól novemberig, de télen is fogadnak vendégeket. Király Melinda szerint kétféle turista látogat Torockóra. Az egyik a csendet, a nyugalmat kedveli, és pihenni akar. Ők inkább a faluban vagy a környéken sétálnak, illetve a vendégház tágas kertjében pihennek, ahonnan csodás kilátás nyílik a Székelykőre.
A piactérről lencsevégre kapott Székelykő
Fotó: Makkay József
Többségben a hazai turisták
,,A koronavírus-járvány óta gyökeresen átalakult a torockói turizmus is. Miután 2020 májusában az emberek kiléphettek otthonuk bezártáságából, megrohamozták a hazai vendéglátóhelyeket, mert nem tudtak külföldre utazni. A trend azóta is érvényes. Habár tavalytól jóval több a magyarországi vendég, még mindig a hazai turisták vannak többségben. A tranzitturizmus honosodott meg, amikor hétvégén egy-két éjszakára foglalnak” – magyarázza vendéglátóm. Aki azt is elmondja, hogy az utóbbi három évben a vakációs kártyának köszönhetően lendült fel a belföldi turizmus, sokan ezzel a juttatással keresik a belföldi szálláshelyeket.
Veres Mónika anyakönyvezető bizakodó, hogy a következő években behozható az infrastrukturális lemaradás
Fotó: Beliczay László
Az utóbbi öt-tíz évben gyökeresen átalakult a vendégek elvárása is. Míg korábban a prémiumkategóriát nyújtó szálláshelyek mellett gond nélkül megfért a gyenge minőségű – akár külső wc-vel rendelkező – falusi turizmus is,
Az ízlésesen berendezett vendégfogadó telken Király Melinda azt is elmeséli, hogy új épületekben már nem gondolkodnak, hanem a meglévő kínálatot szeretnék bővíteni új szolgáltatásokkal, hogyan jobban igazodjanak a vendégek elvárásaihoz.
Torockó unitárius temploma a falu központjában
Fotó: Makkay József
A Székelykő lábánál fekvő település vendéglátóinak közös érdekvédelmét felvállaló Torockói Vendéglátók Egyesülete a kétezres évek derekán szűnt meg, miután kiderült, hogy nem lehet közös nevezőre hozni a különböző vendéglátóhelyek minőségi szintkülönbségét. Király Melinda szerint a mintegy hatvan szálláshely között óriási különbségek vannak, így a Király Vendégház rendszerint csak azokkal tud együttműködni, akik hasonló minőségű szolgáltatásokat nyújtanak. Ez a szűkebb kör küld egymáshoz vendégeket, amenyiben telt házuk van. Ami nyáron Torockón gyakori jelenség.
Turistaútvonalakat jelző tábla. Az aktív turizmusra vágyók számára igazi kincsesbánya Torockó környéke
Fotó: Makkay József
,,A minőségi vendéglátásból meg lehet élni, csak nálunk az a gond, hogy önerőből nehéz eljutni erre a szintre.
– magyarázza a torockói vendéglátás nehéz helyzetét Király Melinda. A vállalkozó szerint a legnagyobb beruházást a hiányzó infrastruktúra önerőből történő kiépítése jelenti. Sokszor a vendéglátónak kell az utcát is rendbehoznia, de meg kell oldania a vízellátást és a szennyvízelvezetést is. Ekkora beruházást kevesen vállalnak, a fiataloknak nincs is pénzük hozzá, így ezzel magyarázható, hogy alig marad helyben fiatal, a többség elköltözik a faluból.
Nyári sokadalom a falu főutcáján
Fotó: Makkay József
Vágyálom az UNESCO világörökség-listája?
A polgármesteri hivatal álláspontját is meg akartam kérdezni. A szabadságon lévő polgármester, illetve az alpolgármester megbízásából végül Veres Mónika anyakönyvvezetővel beszélgettem, aki átlátja a község infrastrukturális gondjait, ugyanakkor hisz abban, hogy ez átmeneti jelenség.
Hamarosan megépül a falu ülepítője, így ez a gond belátható időn belül megoldódik” – magyarázza a szombat délelőtti esketésre készülő hölgy.
A helyi önkormányzat a falu bejáratánál kiépítendő parkolók létrehozásában gondolkodik, de hogy erre pontosan mikor kerül sor, a polgármesteri hivatal ügyintézője sem tud választ adni. Csak önerőből tudják megoldani, a helyi önkormányzat pedig nem áll túl jól pénz dolgában. Mint kiderül, a bejegyzett vendéglátóhelyek sem a faluban adóznak, a megyéhez kerülő pénzekből pedig épp hogy visszajuttatnak valamennyit Torockónak.
Veres Mónika a most induló legnagyobb beruházásnak a torockószentgyörgyi vár állagmegőrzését tartja. A várat a turisták számára könnyen megközelíthető műemlékké szeretnék kialakítani egy több éven át megvalósítandó uniós pályázattal. Közben szóba kerül Torockónak az UNESCO világörökség listájára való felkerülése is, hiszen évek óta várólistán van, ahonnan nem mozdul előre. Az anyakönyvvezető erre röviden annyit válaszol: ,,talán az a baj velünk, hogy Torockó magyar falu”.
Minden bizonnyal a Fehér megyei település több más gondjának a gyökerét is részben itt kell keresni a Gyulafehérvárról irányított megyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!