
Kilátás egy torockói kisvendéglő teraszáról
Fotó: Makkay József
Erdély egyik leghíresebb turistavonzó települése a Fehér megyei Torockó. Tömegrendezvényeire messze földről érkeznek a fiatalok, de egyre több kiránduló család is az Erdélyi-középhegység legszebb településén szeretne több napot pihenni. A község újraválasztott polgármesterével, Deák-Székely Szilárddal az önkormányzat korábbi vezetőségeinek nehéz örökségéről, a lassú fejlesztési lehetőségekről beszélgettünk.
2024. június 30., 09:482024. június 30., 09:48
2024. június 30., 13:092024. június 30., 13:09
Visszajáró vendég vagyok Torockón: nem csak újságíróként, hanem szenvedélyes kirándulóként is sokszor megfordultam a faluban, és a föléje magasló Székelykő turistaösvényein. A festői szépségű településre a gazdag történelem, az épen megőrzött épített örökség és az egyedülálló természeti látvány vonzza a turistákat. Időről időre azonban akkora tömeg fordul meg a Székelykő és az Ordaskő szűk völgyében, a Nagyenyedtől 23 kilométerre fekvő, 530 főt számláló, többségében magyarok lakta faluban, hogy az már a tömegturizmus hátrányaival jár.
A fő gond az, hogy a rendszerváltás óta eltelt bő három évtizedben a helyi adminisztrációk ekkora tömegre nem készítették fel a falut. Sokak szerint nem is lehetne, hiszen Torockó fekvése, szűk utcái és kis falusi központja ezt nem teszi lehetővé.
és azokat a beruházásokat sem valósították meg, amelyek a legtöbb környékbeli faluban megvalósultak. A Torockóból és Torockószentgyörgyből álló község a hegy túloldalán fekvő, többségében magyarok lakta aranyosszéki településektől is lemaradt infrastruktúra-fejlesztésben – máig nincs működő szennyvízcsatorna-hálózata, és az ivóvízellátás is gyenge –, ilyen körülmények között kész csoda, hogy az évről évre növekvő vendéglátás nem omlott össze.
A falu összes utcáját kőburkolattal vonnák be
Fotó: Makkay József
A három évtizedes egy helyben topogás nem csak a helybélieket ábrándította ki az önkormányzati munkából, hanem az RMDSZ Fehér megyei vezetőségét is, amely tisztában volt vele, hogy sürgősen lépni kell: hozzáértő magyar polgármestert kell keresni, aki kimozdíthatja a települést a holtpontról. 2020-ban született meg a széles körű előválasztás ötlete, amikor a helyi magyarság négy tagja méretkezett meg jelöltként. A szervezők mozgóurnával házról házra jártak a négy jelölt által delegált emberekkel, és az előválasztáson Deák-Székely Szilárd Levente tanár, a helyi iskola igazgatója nyert.
Az idén újrázó polgármester 84,19 százalékos elsöprő szavazattöbbséggel utasította maga mögé a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben indult magyar, illetve a PSD-és román jelöltet, ugyanakkor a helyi tanácsban is közel 80 százalékos RMDSZ-többség született. Az eredmények azt jelzik, hogy a négy évvel ezelőtti váltás sikeres volt. Ezt az is mutatja, hogy a korábbi pénztelenséghez képest a polgármesteri hivatal tucatnyi pályázatot nyert.
Deák-Székely Szilárd újraválasztott polgármesterrel a helyi önkormányzati irodájában vesszük számba a közel másfél évtized óta „görgetett” sanyarú örökséget. „A közművesítési projekt megvalósítása egy régi pályázat keretében, 2010-ben kezdődött el, és a mai napig nem valósult meg. A kivitelező cég nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek, a polgármesteri hivatal részéről pedig hanyagsággal és nemtörődömséggel magyarázható, hogy ezt a hatalmas késést nem kérték rajtuk számon” – magyarázza a bajok forrását az elöljáró.
Hasonlóan rossz munkával készült el az 1980-as években épített ivóvízhálózat alternatívája is, így a falubeliek továbbra is a kiöregedett, és állandó javításra szoruló, megbízhatatlan csőhálózaton keresztül kapják az ivóvizet a falu fölötti víztározóból. Az eredeti pályázatban az ivóvíz minőségét szabályozó berendezések, illetve a szennyvízülepítő és -tisztító állomás sem készült el, az előző polgármester viszont e nélkül is engedélyezte a szennyvízcsatorna használatát. Ma a panziók és a háztartások egy részéből érkező szennyvíz egy rekettyés-nádas területen ömlik a patakba. Mondani sem kell, hogy milyen kockázatokkal jár ez a falura és a helyi önkormányzatra nézve...
így a helyi önkormányzat nem tehetett mást, mint perbe fogta a kivitelező céget. Abban reménykednek, hogy a községháza számára kedvező bírósági döntés esetén a vállalat munkásai visszatérnek a faluba. A községi költségvetésből nem futja a mintegy egymillió lejt igénylő ivóvízhálózat újbóli felújítására, így mindenki a per kimenetelére vár. A régi polgármesteri örökség még kísérti Torockót, amíg a hátrahagyott infrastruktúra-gondokra végleges megoldás születik.
Deák-Székely Szilárd Levente polgármester új irányt akar szabni a község fejlődésének
Fotó: Makkay József
Az elmúlt négy esztendőben egyéb területeken sikerült kisebb-nagyobb eredményeket elérnie a helyi önkormányzatnak. Az egyre több panzió, vendégház és a szaporodó kiadó tisztaszobák, a nyári fesztiválok és a számos hétvégi rendezvény a község elavult villanyáram-ellátó hálózatát is túlterhelte, ami gyakran áramszünetet okoz. Miután a gyulafehérvári illetékesek nem vettek tudomást a helyiek panaszáról, a polgármesteri hivatalnak sikerült rávennie egy helybéli vállalkozót, hogy nagy áramfogyasztóként kérvényezze egy új transzformátorállomás beszerelését a faluba. A kiírt licitet egy kolozsvári cég nyerte el,
A torockói polgármesteri hivatal épülete ad otthon a helyi néprajzi múzeumnak is
Fotó: Makkay József
A közművesítés gondjai azonban más területen is éreztetik hatásukat. A polgármesteri hivatal által elnyert 8,5 millió lejes pályázat az utcák kikövezésére egyelőre stagnál, mert a kockakövekkel kirakott utcákat utólag nem lehet feltúrni. Elindult viszont a torockószentgyörgyi vár és a Thoroczkay-Rudnyánszky-kúria felújítása pályázati forrásokból. A projekt elkészülte után a község turistavonzó ereje tovább erősödik.
A rengeteg személygépkocsival és autóbusszal az önkormányzatnak kell valamit kezdenie, mert nagyobb eseményeken alig lehet mozogni a faluban. A polgármester szerint a belső terek átszervezésével akarnak összefüggő, fizetéses parkolási lehetőséget kialakítani, ami részben orvosolná a mostani zsúfolt helyzetet. Ezzel jönne párhuzamosan a törvény által szabályozott idegenforgalmi adó bevezetése a szállásadók számára, hogy a helyi önkormányzat kasszájába több pénz folyjon be a helyi turizmusból, amit a polgármesteri hivatal visszaforgat az infrastruktúra-fejlesztésbe.
Torockói látkép az unitárius templommal
Fotó: Makkay József
Torockó mai arculatát az 1996-ban elindult házfelújítási programnak köszönheti, amelyet Budapest V. kerületének önkormányzata támogatott hosszú éveken át. Összesen 130 ház nyert el felújítási támogatást, ennek eredményeként
A Torockón mintegy ötven panzióval és vendégházzal működő vendéglátás átterjedt Torockószentgyörgyre is, ahol a Székelykő Kúria már évek óta a környék legfelkapottabb vendéglátóhelye.
A román ortodox templom a falu központjában, háttérben a Székelykő
Fotó: Makkay József
A településen 1997-től tanárként dolgozó Deák-Székely Szilárd szerint a község legnagyobb gondja az apadó gyereklétszám. A továbbtanulás miatt Kolozsvárra, Nagyenyedre vagy akár távolabbi vidékekre elköltöző fiatalok nem térnek haza, csak látogatóba. A két falu iskolájában évről évre kevesebb a gyerek, így napjainkra csak összevont osztályokban oldható meg az oktatás.
A polgármester azonban ódzkodik attól, hogy a falu vendéglátása ellenőrizhetetlen tömegturizmussá váljon. Arra törekszenek, hogy a hely jellegzetességét, néphagyományait, magyar örökségét kínálják az idelátogató vendégeknek. Ami több kis helyi vállalkozást éltethet és a hagyományos mesterségek újjáéledését is biztosíthatná.

Alig van Erdélyben ismertebb magyar falu Torockónál. A magyar és román turisták által felkapott település azonban nehezen tud megbírkózni a hírnév nyújtotta turisztikai lehetőségekkel. Riportunkban a helyi falusi vendéglátás helyzetét jártuk körül.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!