
Kilátás egy torockói kisvendéglő teraszáról
Fotó: Makkay József
Erdély egyik leghíresebb turistavonzó települése a Fehér megyei Torockó. Tömegrendezvényeire messze földről érkeznek a fiatalok, de egyre több kiránduló család is az Erdélyi-középhegység legszebb településén szeretne több napot pihenni. A község újraválasztott polgármesterével, Deák-Székely Szilárddal az önkormányzat korábbi vezetőségeinek nehéz örökségéről, a lassú fejlesztési lehetőségekről beszélgettünk.
2024. június 30., 09:482024. június 30., 09:48
2024. június 30., 13:092024. június 30., 13:09
Visszajáró vendég vagyok Torockón: nem csak újságíróként, hanem szenvedélyes kirándulóként is sokszor megfordultam a faluban, és a föléje magasló Székelykő turistaösvényein. A festői szépségű településre a gazdag történelem, az épen megőrzött épített örökség és az egyedülálló természeti látvány vonzza a turistákat. Időről időre azonban akkora tömeg fordul meg a Székelykő és az Ordaskő szűk völgyében, a Nagyenyedtől 23 kilométerre fekvő, 530 főt számláló, többségében magyarok lakta faluban, hogy az már a tömegturizmus hátrányaival jár.
A fő gond az, hogy a rendszerváltás óta eltelt bő három évtizedben a helyi adminisztrációk ekkora tömegre nem készítették fel a falut. Sokak szerint nem is lehetne, hiszen Torockó fekvése, szűk utcái és kis falusi központja ezt nem teszi lehetővé.
és azokat a beruházásokat sem valósították meg, amelyek a legtöbb környékbeli faluban megvalósultak. A Torockóból és Torockószentgyörgyből álló község a hegy túloldalán fekvő, többségében magyarok lakta aranyosszéki településektől is lemaradt infrastruktúra-fejlesztésben – máig nincs működő szennyvízcsatorna-hálózata, és az ivóvízellátás is gyenge –, ilyen körülmények között kész csoda, hogy az évről évre növekvő vendéglátás nem omlott össze.
A falu összes utcáját kőburkolattal vonnák be
Fotó: Makkay József
A három évtizedes egy helyben topogás nem csak a helybélieket ábrándította ki az önkormányzati munkából, hanem az RMDSZ Fehér megyei vezetőségét is, amely tisztában volt vele, hogy sürgősen lépni kell: hozzáértő magyar polgármestert kell keresni, aki kimozdíthatja a települést a holtpontról. 2020-ban született meg a széles körű előválasztás ötlete, amikor a helyi magyarság négy tagja méretkezett meg jelöltként. A szervezők mozgóurnával házról házra jártak a négy jelölt által delegált emberekkel, és az előválasztáson Deák-Székely Szilárd Levente tanár, a helyi iskola igazgatója nyert.
Az idén újrázó polgármester 84,19 százalékos elsöprő szavazattöbbséggel utasította maga mögé a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben indult magyar, illetve a PSD-és román jelöltet, ugyanakkor a helyi tanácsban is közel 80 százalékos RMDSZ-többség született. Az eredmények azt jelzik, hogy a négy évvel ezelőtti váltás sikeres volt. Ezt az is mutatja, hogy a korábbi pénztelenséghez képest a polgármesteri hivatal tucatnyi pályázatot nyert.
Deák-Székely Szilárd újraválasztott polgármesterrel a helyi önkormányzati irodájában vesszük számba a közel másfél évtized óta „görgetett” sanyarú örökséget. „A közművesítési projekt megvalósítása egy régi pályázat keretében, 2010-ben kezdődött el, és a mai napig nem valósult meg. A kivitelező cég nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek, a polgármesteri hivatal részéről pedig hanyagsággal és nemtörődömséggel magyarázható, hogy ezt a hatalmas késést nem kérték rajtuk számon” – magyarázza a bajok forrását az elöljáró.
Hasonlóan rossz munkával készült el az 1980-as években épített ivóvízhálózat alternatívája is, így a falubeliek továbbra is a kiöregedett, és állandó javításra szoruló, megbízhatatlan csőhálózaton keresztül kapják az ivóvizet a falu fölötti víztározóból. Az eredeti pályázatban az ivóvíz minőségét szabályozó berendezések, illetve a szennyvízülepítő és -tisztító állomás sem készült el, az előző polgármester viszont e nélkül is engedélyezte a szennyvízcsatorna használatát. Ma a panziók és a háztartások egy részéből érkező szennyvíz egy rekettyés-nádas területen ömlik a patakba. Mondani sem kell, hogy milyen kockázatokkal jár ez a falura és a helyi önkormányzatra nézve...
így a helyi önkormányzat nem tehetett mást, mint perbe fogta a kivitelező céget. Abban reménykednek, hogy a községháza számára kedvező bírósági döntés esetén a vállalat munkásai visszatérnek a faluba. A községi költségvetésből nem futja a mintegy egymillió lejt igénylő ivóvízhálózat újbóli felújítására, így mindenki a per kimenetelére vár. A régi polgármesteri örökség még kísérti Torockót, amíg a hátrahagyott infrastruktúra-gondokra végleges megoldás születik.
Deák-Székely Szilárd Levente polgármester új irányt akar szabni a község fejlődésének
Fotó: Makkay József
Az elmúlt négy esztendőben egyéb területeken sikerült kisebb-nagyobb eredményeket elérnie a helyi önkormányzatnak. Az egyre több panzió, vendégház és a szaporodó kiadó tisztaszobák, a nyári fesztiválok és a számos hétvégi rendezvény a község elavult villanyáram-ellátó hálózatát is túlterhelte, ami gyakran áramszünetet okoz. Miután a gyulafehérvári illetékesek nem vettek tudomást a helyiek panaszáról, a polgármesteri hivatalnak sikerült rávennie egy helybéli vállalkozót, hogy nagy áramfogyasztóként kérvényezze egy új transzformátorállomás beszerelését a faluba. A kiírt licitet egy kolozsvári cég nyerte el,
A torockói polgármesteri hivatal épülete ad otthon a helyi néprajzi múzeumnak is
Fotó: Makkay József
A közművesítés gondjai azonban más területen is éreztetik hatásukat. A polgármesteri hivatal által elnyert 8,5 millió lejes pályázat az utcák kikövezésére egyelőre stagnál, mert a kockakövekkel kirakott utcákat utólag nem lehet feltúrni. Elindult viszont a torockószentgyörgyi vár és a Thoroczkay-Rudnyánszky-kúria felújítása pályázati forrásokból. A projekt elkészülte után a község turistavonzó ereje tovább erősödik.
A rengeteg személygépkocsival és autóbusszal az önkormányzatnak kell valamit kezdenie, mert nagyobb eseményeken alig lehet mozogni a faluban. A polgármester szerint a belső terek átszervezésével akarnak összefüggő, fizetéses parkolási lehetőséget kialakítani, ami részben orvosolná a mostani zsúfolt helyzetet. Ezzel jönne párhuzamosan a törvény által szabályozott idegenforgalmi adó bevezetése a szállásadók számára, hogy a helyi önkormányzat kasszájába több pénz folyjon be a helyi turizmusból, amit a polgármesteri hivatal visszaforgat az infrastruktúra-fejlesztésbe.
Torockói látkép az unitárius templommal
Fotó: Makkay József
Torockó mai arculatát az 1996-ban elindult házfelújítási programnak köszönheti, amelyet Budapest V. kerületének önkormányzata támogatott hosszú éveken át. Összesen 130 ház nyert el felújítási támogatást, ennek eredményeként
A Torockón mintegy ötven panzióval és vendégházzal működő vendéglátás átterjedt Torockószentgyörgyre is, ahol a Székelykő Kúria már évek óta a környék legfelkapottabb vendéglátóhelye.
A román ortodox templom a falu központjában, háttérben a Székelykő
Fotó: Makkay József
A településen 1997-től tanárként dolgozó Deák-Székely Szilárd szerint a község legnagyobb gondja az apadó gyereklétszám. A továbbtanulás miatt Kolozsvárra, Nagyenyedre vagy akár távolabbi vidékekre elköltöző fiatalok nem térnek haza, csak látogatóba. A két falu iskolájában évről évre kevesebb a gyerek, így napjainkra csak összevont osztályokban oldható meg az oktatás.
A polgármester azonban ódzkodik attól, hogy a falu vendéglátása ellenőrizhetetlen tömegturizmussá váljon. Arra törekszenek, hogy a hely jellegzetességét, néphagyományait, magyar örökségét kínálják az idelátogató vendégeknek. Ami több kis helyi vállalkozást éltethet és a hagyományos mesterségek újjáéledését is biztosíthatná.

Alig van Erdélyben ismertebb magyar falu Torockónál. A magyar és román turisták által felkapott település azonban nehezen tud megbírkózni a hírnév nyújtotta turisztikai lehetőségekkel. Riportunkban a helyi falusi vendéglátás helyzetét jártuk körül.
Romániában egyre több unión kívüli munkavállaló dolgozik a logisztikai központokban, akik számára most teljesen felszerelt lakókonténereket alakítanak ki. A kezdeményezés már bizonyított, Románia piacvezető futárcége pedig további fejlesztésekre készül.
Tűzoltók oltották nagy erőkkel a lángokat kedd este az észak-erdélyi autópálya magyarnádasi felhajtójánál egy kigyulladt kamionnál.
A nagy egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a bukaresti parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Lóránd.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
szóljon hozzá!