Fotó: Borbély Fanni
Vannak idők és helyzetek, melyekben hallgatni vétek, és a gonoszság erőivel való cinkosságot jelent, és minden bizonnyal nem tévedünk, hogyha úgy ítéljük meg, hogy ismét a szólás ideje köszöntött reánk – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn.
2024. július 27., 11:532024. július 27., 11:53
2024. július 27., 12:512024. július 27., 12:51
Tőkés László a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján emlékeztetett: ilyen „könyörtelen kényszerhelyzet” volt a kommunista falurombolás idején, amikor „Románia népe és kétszeres elnyomást szenvedő magyarsága” nemet mondott az ateista-kommunista-nacionalista zsarnokságra.
Felidézte, hogy a háborús helyzet fokozódott, az egész világot nyomasztó kihívások egyre kihívóbbak, és a tömegesen áradó illegális migráció sem kecsegtet békével. „Európa pedig hallgat – a növekvő háborús expanzió mértékében felerősödő kardcsörtetés és csatazaj oltja ki elnémuló lelkiismerete halk hangját” – fogalmazott a volt püspök. „Ezelőtt 35 évvel másmilyen Európáról álmodtunk” – fogalmazott, kiemelve, hogy „a nándorfehérvári diadal mostani évfordulóján a nemzeti és az európai önvédelem ügye mellett a helyünk”.
Fotó: Borbély Fanni
Reményét fejezte ki, hogy jövőre Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt a „jobb oldalon” felsorakozó patrióta szövetségeseit is a tusnádfürdői táborban üdvözölheti.
Külön beszélt a kelet-közép-európai régiót és a romániai magyarságot is sújtó kivándorlásról. Közölte: a trianoni békediktátum nyomán határon túlra szakadt 3,3 milliónyi magyarság lélekszáma mára 2,1 millióra apadt, az erdélyi magyarság lélekszáma alig haladja meg az egy milliót. „Az 1992 óta eltelt három évtizedben több mint 600 ezret tesz ki az apadásunk” – mondta, aláhúzva: a fogyatkozás legfőbb oka a kivándorlás, e téren az erdélyi magyarság „fej fej mellett halad” a románsággal. „És ebben még az is sovány vigasz, hogy az eltávozó magyarok zöme az anyai Kis-Magyarországra települ át” – magyarázta.
Közölte: miként Trianon óta annyiszor, ma is feltevődik a kérdés, hogy „menni vagy maradni?”, és „akár egy népszavazást is érdemes volna kitűzni az erdélyi magyarság körében ebben a kérdésben, hogy megtudjuk: mire és kikre számíthatunk”.
Kifejtette: az anyaországnak „átfogó stratégiát kellene kialakítania ebben a kérdésben”, és Romániának is „cselekvési tervet kellene életbe léptetnie román és magyar polgárai megtartása, hazatérése érdekében”.
Az idő a békepolitika oldalán áll – jelentette ki szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve: a békemisszió, túl a béke megcélzásán, azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát.
„Elejét kell vennünk annak, hogy a migráns szírek, vagy a háborút szenvedő Ukrajna sorsára jussunk” – mondta Tőkés. Emlékeztetett az 1990-es fekete márciust követő tízezres nagyságrendű emberveszteségekre, és arra, hogy a marosvásárhelyi „parasztjárás” véres eseményeit azóta sem hajlandók kivizsgáltatni az illetékes hatóságok.
Romániában is igazságos társadalmi és politikai viszonyok, a biztonságos lét, a jogállamiság és a megélhetés körülményeinek a kialakítására van szükség, melyek itthon tartják, haza vonzzák polgárait – magyarázta.
Kifejtette: Európa és önmagunk védelmében a kisebbségi kérdéskört is az európai uniós politika homlokterébe kell helyezni, az Andreanum 800. évfordulóján a szülőföldön való helytállással és közösségi önrendelkezés kivívásával kell a jövendőt építeni. „Nem elég imádkoznunk érte: »Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!«, és nem elég elszavalnunk: »Itt élned, halnod kell« . Hanem itt élve, halva – cselekednünk kell Erdélyért és nemzetünkért. Magyarként és teljes jogú román állampolgárként ekképpen válhatunk igazi európaiakká” – zárta beszédét Tőkés László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!