
Fotó: Borbély Fanni
Vannak idők és helyzetek, melyekben hallgatni vétek, és a gonoszság erőivel való cinkosságot jelent, és minden bizonnyal nem tévedünk, hogyha úgy ítéljük meg, hogy ismét a szólás ideje köszöntött reánk – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn.
2024. július 27., 11:532024. július 27., 11:53
2024. július 27., 12:512024. július 27., 12:51
Tőkés László a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján emlékeztetett: ilyen „könyörtelen kényszerhelyzet” volt a kommunista falurombolás idején, amikor „Románia népe és kétszeres elnyomást szenvedő magyarsága” nemet mondott az ateista-kommunista-nacionalista zsarnokságra.
Felidézte, hogy a háborús helyzet fokozódott, az egész világot nyomasztó kihívások egyre kihívóbbak, és a tömegesen áradó illegális migráció sem kecsegtet békével. „Európa pedig hallgat – a növekvő háborús expanzió mértékében felerősödő kardcsörtetés és csatazaj oltja ki elnémuló lelkiismerete halk hangját” – fogalmazott a volt püspök. „Ezelőtt 35 évvel másmilyen Európáról álmodtunk” – fogalmazott, kiemelve, hogy „a nándorfehérvári diadal mostani évfordulóján a nemzeti és az európai önvédelem ügye mellett a helyünk”.
Fotó: Borbély Fanni
Reményét fejezte ki, hogy jövőre Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt a „jobb oldalon” felsorakozó patrióta szövetségeseit is a tusnádfürdői táborban üdvözölheti.
Külön beszélt a kelet-közép-európai régiót és a romániai magyarságot is sújtó kivándorlásról. Közölte: a trianoni békediktátum nyomán határon túlra szakadt 3,3 milliónyi magyarság lélekszáma mára 2,1 millióra apadt, az erdélyi magyarság lélekszáma alig haladja meg az egy milliót. „Az 1992 óta eltelt három évtizedben több mint 600 ezret tesz ki az apadásunk” – mondta, aláhúzva: a fogyatkozás legfőbb oka a kivándorlás, e téren az erdélyi magyarság „fej fej mellett halad” a románsággal. „És ebben még az is sovány vigasz, hogy az eltávozó magyarok zöme az anyai Kis-Magyarországra települ át” – magyarázta.
Közölte: miként Trianon óta annyiszor, ma is feltevődik a kérdés, hogy „menni vagy maradni?”, és „akár egy népszavazást is érdemes volna kitűzni az erdélyi magyarság körében ebben a kérdésben, hogy megtudjuk: mire és kikre számíthatunk”.
Kifejtette: az anyaországnak „átfogó stratégiát kellene kialakítania ebben a kérdésben”, és Romániának is „cselekvési tervet kellene életbe léptetnie román és magyar polgárai megtartása, hazatérése érdekében”.

Az idő a békepolitika oldalán áll – jelentette ki szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve: a békemisszió, túl a béke megcélzásán, azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát.
„Elejét kell vennünk annak, hogy a migráns szírek, vagy a háborút szenvedő Ukrajna sorsára jussunk” – mondta Tőkés. Emlékeztetett az 1990-es fekete márciust követő tízezres nagyságrendű emberveszteségekre, és arra, hogy a marosvásárhelyi „parasztjárás” véres eseményeit azóta sem hajlandók kivizsgáltatni az illetékes hatóságok.
Romániában is igazságos társadalmi és politikai viszonyok, a biztonságos lét, a jogállamiság és a megélhetés körülményeinek a kialakítására van szükség, melyek itthon tartják, haza vonzzák polgárait – magyarázta.
Kifejtette: Európa és önmagunk védelmében a kisebbségi kérdéskört is az európai uniós politika homlokterébe kell helyezni, az Andreanum 800. évfordulóján a szülőföldön való helytállással és közösségi önrendelkezés kivívásával kell a jövendőt építeni. „Nem elég imádkoznunk érte: »Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!«, és nem elég elszavalnunk: »Itt élned, halnod kell« . Hanem itt élve, halva – cselekednünk kell Erdélyért és nemzetünkért. Magyarként és teljes jogú román állampolgárként ekképpen válhatunk igazi európaiakká” – zárta beszédét Tőkés László.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
szóljon hozzá!