Archív
Fotó: Mohácsi László Árpád
Tőkés László szerint jogos elvárás az európai intézményektől – köztük az Európai Parlamenttől –, hogy keljenek védelmére a romániai magyarságnak, magyar intézményeknek, az erdélyi magyar orvosképzésnek.
2018. május 03., 14:382018. május 03., 14:38
A romániai magyarság, a magyar orvosképzés védelmére szólította fel az európai intézményeket Tőkés László EP-képviselő, aki szerdai felszólalásában tájékoztatta az Európai Parlament (EP) plénumát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű oktatásának tervezett elsorvasztásáról.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint Tőkés rámutatott: miközben az EP Magyarországról készülő különjelentése alaptalan módon antiszemitizmussal és romaellenességgel vádolja meg az országot, ezzel szemben
Az EP-képviselő tiltakozását fejezte ki a kisebbségi magyar közösséget sújtó diszkrimináció, illetve a kettős mérce alkalmazása ellen. „1959-ben a későbbi diktátor, Nicolae Ceauşescu vezényletével számolták fel a kolozsvári magyar Bolyai Tudományegyetemet. Hatvan év után, most is a román nacionálkommunista múlt kísért, amikor
– fogalmazott felszólalásában Tőkés László.
Az EP képviselő szerint jogos elvárás az európai intézményektől – köztük az Európai Parlamenttől –, hogy keljenek védelmére a romániai magyarságnak, magyar intézményeknek, az erdélyi magyar orvosképzésnek.
Tőkés László egyébként két héttel ezelőtt Strasbourgban, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának ülésén magyarellenes román intézkedésnek nevezte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a román tannyelvű Petru Maior Tudományegyetem tervezett egyesítését. Emlékeztetett, az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek, és a magyar tagozat fokozatos elsorvasztására törekednek.
Amint arról beszámoltunk, mind a MOGYE, mind pedig a Petru Maior Tudományegyetem szenátusa megszavazta április 18-án a két oktatási intézmény egyesülését. A magyar tagozat a MOGYE szenátusi üléséről való távolmaradással kívánta nyomatékosítani, hogy ellenzi az egyetemegyesítést.
A magyar szakmai és civil szervezetek tiltakozása közepette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Petru Maior Tudományegyetem szenátusa elfogadta szerdán azt a határozatot, mely elindítja a két felsőoktatási intézmény egyesítésének folyamatát. A tényleges fúzióra 2019 őszén kerül sor.
Az elfogadott dokumentum szerint az egyesülés a Petru Maior Egyetemnek a MOGYE általi bekebelezésével történik. Az így létrejövő tanintézet a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem nevet fogja viselni, a két intézmény a 2019/2020-as tanévet már együtt kezdené el. A döntés ellen a magyar egyetemi, civil és politikai szféra képviselői is tiltakoztak, s a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) kezdeményezésére április 26-án több százan vonultak utcára Marosvásárhelyen az egyetemi fúzió, a magyar oktatás ellehetetlenítése ellen tiltakozva.
A téma kapcsán Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára április 20-án Marosvásárhelyen azt mondta, a magyar kormány mindenképpen megoldást fog találni a kialakult új helyzetre, nem fogja magára hagyni a magyar orvosképzést Erdélyben, és mindent megtesz az erdélyi nemzettársakkal, hogy új struktúrát alakítsanak ki, amelyben folytatódhat a magyar nyelvű orvosképzés.
Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, gondolkodni kell azon, hogy radikálisan más utat kezdjünk az erdélyi magyar orvosképzést illetően – jelentette ki pénteken Marosvásárhelyen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora a Krónika kérdésére úgy fogalmazott, meg kell őrizni a romániai magyar orvosképzés jelenlegi, román állam által fenntartott kereteit, de az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a MOGYE magyar tagozatának.
A magyar orvosképzésnek a jelenlegi keretek között kell maradnia Marosvásárhelyen – véli Dávid László, a Sapientia rektora. A felsőoktatási intézet vezetője szerint az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a MOGYE magyar tagozatának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!