Fotó: Boda L. Gergely
A magyar szakmai és civil szervezetek tiltakozása közepette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), valamint a Petru Maior Tudományegyetem szenátusa elfogadta tegnap azt a határozatot, mely elindítja a két felsőoktatási intézmény egyesítésének folyamatát. A tényleges fúzióra 2019 őszén kerül sor.
2018. április 18., 18:412018. április 18., 18:41
2018. április 18., 22:562018. április 18., 22:56
Az ősszel kezdődő új tanévet még külön-külön kezdi meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a román nyelven oktató állami Petru Maior Tudományegyetem, a két felsőoktatási intézmény fúziójára 2019 őszén kerülhet sor. A két egyetem szenátusa szerdán rendkívüli ülésen fogadta el azt a határozatot, mely elindítja az egyesítés folyamatát.
A Petru Maior Tudományegyetem szenátusi ülését követően Călin Enăchescu rektor a Marosvásárhelyi Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a két egyetem fúziója nemcsak az intézmények diákjainak és pedagógusainak fontos, de Marosvásárhely és Maros megye számára is jelentős esemény. Az ülést követően megtudtuk,
Az MTI beszámolója szerint ugyanakkor a Petru Maior Egyetem szenátusa egyetlen ellenszavazattal döntött az egyesülésről.
A szerződéskötést egy hosszabb időszak követi, ami alatt a két egyetem egybeolvadásának jogi kereteit is rögzítik. Az idén ősszel még nem, de a 2019–20-as tanévet már a nagy egyetemen kezdik a diákok és tanárok.
illetve a további tervek között szerepel a német és a francia bevezetése is. A fúzióról szóló határozatot szerdán késő délután a MOGYE szenátusa is elfogadta,
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a szenátus végül ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el a Petru Maior Egyetem bekebelezésére vonatkozó nyilatkozatot.
Leonard Azamfirei rektor meglepőnek nevezte a magyar tagozat távolmaradását. Hozzátette: próbálta megmagyarázni a magyar tagozatnak, hogy nincsen okuk aggodalomra, sem a magyar oktatóknak, sem a magyar hallgatóknak nem származik hátránya a fúzióból. „Egészen biztos, hogy a döntésük hátterében akadémián túli okok állnak” – jelentette ki az MTI szerint a rektor.
A magyar tanári kar a hétfői közgyűlésen döntött úgy, nem támogatja a fúziót, és a szenátus magyar tagjait felhatalmazza, hogy belátásuk szerint döntsenek: ellenszavazzanak, vagy ha azt tartják jónak, akkor ne is vegyenek részt az ülésen.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata egyhangú döntést hozott arról, hogy ellenzi a MOGYE és a román nyelven oktató állami Petru Maior Egyetem egyesítését – tájékoztatta az MTI-t kedden Nagy Előd, a MOGYE rektorhelyettese.
Amint arról beszámoltunk, Nagy Előd, a MOGYE magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, a hétfő esti megbeszélésen Leonard Azamfirei rektor arról tájékoztatta őket, hogy az egyetemegyesítés voltaképpen a Petru Maior-egyetem bekebelezésével történne, az új intézmény a tervek szerint a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Műszaki és Tudományegyetem nevet kapná. A rektorhelyettes azonban rámutatott: nem kaptak érdemi választ azokra az aggályokra, hogy miként lesz biztosítva az egyetem multikulturális jellege.
„A magyar oktatók és magyarul tanuló diákok érdeke, hogy ne kerüljön veszélybe az orvosképzés. Reméljük, az elmúlt időszakban felgyűlt szakmai érvek és józan hangok a MOGYE vezetőségét is jobb belátásra bírják” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Eközben több civil és szakmai szervezet is tiltakozását fejezte ki a MOGYE-n kialakult helyzet és annak menedzselése miatt. Mint kiderült, utcai tiltakozó akciók sorozatát tervezi a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), melyhez a politikai pártok, civil szervezetek, egyetemi oktatók és hallgatók segítségét kéri.
Az Ádám Valérián által vezetett szervezet a továbbiakban egy-egy hétre Bukarestbe, a külügyminisztérium elé, majd az oktatási tárca épülete elé vonulna. A nyár folyamán az RMOGYKE tájékoztató felvonulást szervezne tizenegy uniós állam parlamentje előtt és közel harminc orvosi és gyógyszerészeti egyetem előtt. Ennek célja Románia demokratikus hiányosságainak, a MOGYE-n és más tanintézetekben folyó etnikai diszkriminációinak ismertetése.
„A tüntetés programja addig tart, ameddig megvalósul az etnikai diszkrimináció nélküli, egyenlő esélyt adó akadémiai hozzáállás az egyetem szenátusában, és létrejönnek az anyanyelvű főtanszékek” – áll az RMOGYKE közleményében.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) eközben közölte: egy „árva” nyilatkozatnál többet várna el az RMDSZ vezető politikusaitól a témában. Vass Levente parlamenti képviselő tiltakozó közleménye kapcsán a jogvédelmi aktivisták megállapítják, „mára már mindenki megszokta és elfogadta, hogy amikor ég a ház, a magyar közösség által megválasztott parlamenti képviselők kommunikációért felelős kollegái megfogalmaznak egy magyarul megírt semmitmondó közleményt, és utána mindenki hátradől, és nem tesz semmit”.
A Cemo szerint az RMDSZ két egykori meghatározó politikusa is hasonlóan járt el korábban. „A gond az, hogy ez összeolvasztás terve nem tegnap kezdődött, hanem már jó ideje közbeszéd tárgya, szerencsés lett volna foglalkozni vele, hiszen a romániai magyar közösség egy kiemelt és fontos intézményének jövője forog kockán” – olvasható többek közt a Cemo közleményében.
Az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöksége szerdai közleményében elfogadhatatlannak nevezte a két marosvásárhelyi egyetem egybeolvasztását. „A kialakult helyzetben egyetlen – már az 1990-es években is megfogalmazott – lehetőséget látunk elfogadhatónak: biztosítani kell a MOGYE önállóságát, hiszen erdélyi magyar közösségünk fennmaradásának legfőbb záloga önálló intézményrendszere” – írja közleményében a néppárt. A politikai alakulat felszólította Románia kormányát és az azt támogató RMDSZ-t, hogy mindaddig ne hagyják jóvá a két egyetem összevonását, amíg létre nem jön az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetem.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás