HIRDETÉS

MOGYE-ügy: baj esetén segítene a Sapientia

Szucher Ervin , Gyergyai Csaba 2018. április 25., 10:49 utolsó módosítás: 2018. április 25., 10:57

A magyar orvosképzésnek a jelenlegi keretek között kell maradnia Marosvásárhelyen – véli Dávid László, a Sapientia rektora. A felsőoktatási intézet vezetője szerint az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a MOGYE magyar tagozatának.

Fotó: Boda L. Gergely

Amennyiben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) olyan további intézkedések születnek, amelyek veszélybe sodorják az anyanyelvű oktatást, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek nem szabad elzárkóznia attól, hogy otthont nyújtson a magyar tagozatnak – jelentette ki a Krónika érdeklődésére Dávid László.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora azonban hozzátette: véleménye szerint a magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek a jelenlegi keretek között kellene maradnia és fejlődnie.

HIRDETÉS

Az intézményvezetőt azt követően kérdeztük meg, hogy Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a MOGYE és a Petru Maior Tudományegyetem összeolvadását kommentálva kijelentette: a magyar kormány mindenképpen megoldást fog találni a magyar tagozat számára hátrányos helyzetre, és mindent megtesz az erdélyi nemzettársakkal, hogy új struktúrát alakítsanak ki, amelyben folytatódhat a magyar nyelvű orvosképzés.

Dávid László rektor

Potápi múlt pénteki marosvásárhelyi látogatása alkalmával úgy fogalmazott, meg kell fontolni, hogy más intézetben, hogyan lehet megvalósítani a képzést, ehhez azonban minden feltételt meg kell teremteni, és ez nem valósulhat meg egyik napról a másikra.

Arra a felvetésre, hogy nem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében kellene-e elindítani a magyar nyelvű orvosképzést, elmondta: a konkrét megoldást az erdélyi magyar pártokkal és az érintett oktatókkal és szakemberekkel együtt kell meghozni.

Nem új az elképzelés

Dávid László rektor lapunknak rámutatott: jelentős anyagi és intézményi feltételeket kellene biztosítani ahhoz, hogy a magyar állami támogatással működő Sapientia befogadja a magyar orvosképzést, ráadásul a procedúra is rendkívül időigényes lenne.

„Egy tagozatot nem lehet varázsütéssel egyik egyetemről áthelyezni a másikra, hisz a jelenlegi törvények ezt nem teszik lehetővé. Egy tízévesre becsült kifutási időről van szó” – figyelmeztetett Dávid László.

Ugyanakkor nemcsak újabb épületre lenne szükség, hanem jól felszerelt, képzett személyzettel rendelkező kórházra is. Kérdésünkre, hogy a tagozat átköltöztetéséről korábban voltak-e már tárgyalások, a Sapientia rektora úgy fogalmazott: hazudna, ha azt mondaná, hogy csak hallomásból ismeri az ötletet. „De nem mondanék igazat akkor sem, ha azt állítanám, hogy konkrét tervekről folytattam beszélgetéseket” – állapította meg Dávid László.

Véleménye szerint az illetékeseknek kötelességük lenne megpróbálni megmenteni a MOGYE magyar tagozatát a jelenlegi keretek között.

Úgy ítéli meg, a harcot mindaddig érdemes folytatni, amíg két feltétel adott: megfelelő módon fejlődhet az anyanyelvű oktatás, illetve nem szenved a diákság. „Ha fel is vállalná a Sapientia az orvos- és gyógyszerészképzést, óriási hiányérzettel maradnék. Lelkes és neves magyar professzoraink hetven évvel ezelőtt létrehoztak és felépítettek egy intézményt, amely hírnevessé vált, rangot adott a városnak és a térségnek, és akkor mi azt feladjuk, onnan kivonulunk? Ez sokkal nagyobb gondot, lelki terhet jelentene számomra, mint az épületek felhúzása, az oktatás beindítása, az akkreditáció megszerzése” – fejtette ki lapunknak Dávid László.

Kórháztervek magyar állami támogatással

Az orvosképzés meglétéhez egyébként a hatályos jogszabályok értelmében elengedhetetlenül szükséges egy egyetemi kórház is.

Sokak szerint ezt össze lehetne kötni a magyar kormány ama szándékával, hogy Erdélyben egészségügyi intézményt hozzon létre. Amint arról több alkalommal is beszámoltunk, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke már 2010-ben kezdeményezte, hogy magyar állami támogatással hozzanak létre erdélyi magyar kórházat. Egy ilyen intézmény számára a református egyház meg is vásárolt egy Nagyvárad határában levő 3,5 hektáros telket, és el is készíttette az intézmény megvalósíthatósági tanulmányát.

A nagyváradi kórháztervet 2015 júniusában Zombor Gábor egészségügyért felelős akkori magyar államtitkárnak is bemutatták.

Fotó: Pap Éva

A politikus akkor úgy nyilatkozott, hogy a kormány tervei szerint intenzív és sürgősségi osztállyal rendelkező magyar kórház épülhet Erdélyben a romániai magyarok ellátására. Ugyanabban az évben kiderült, nem a nagyváradi kórházépítés az egyetlen elképzelés az erdélyi egészségügyi ellátás magyar állami támogatással történő fejlesztésére. A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány neves magyarországi orvosokat, kórház-üzemeltetésben és egészségügyi menedzsmentben jártas szakembereket kért fel arra, mérjék fel a székelyföldi helyzetet, és tegyenek javaslatot a fejlesztésre. A tanulmány fő megállapításai szerint a régióban az alapellátás és a középszintű kórházi ellátás megfelelő, ám egyes részterületeken óriási a lemaradás, vagy nincs is ellátás.

A szakemberek a meglévő struktúrákhoz csatlakozó, a legmodernebb technológiával felszerelt diagnosztikai és egészségügyi központ létrehozását javasolták Csíkszeredában,

mert a város a régió központjában található, és a létesítmény kiegészíthetné a már meglévő és működő megyei kórház kapacitását. Ez az intézmény az elképzelések szerint a MOGYE magyar tagozatának végzősei számára is munkahelyet biztosíthatna. Konkrét előrelépés egyelőre sem a nagyváradi, sem a csíkszeredai terv esetében nem történt. 2015-ben egyébként magyar tagozat beindítását fontolgatta a Nagyváradi Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti kara, az elképzelést azonban, úgy tűnik, elvetették.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS