
Hat évvel ezelőtti pillanatkép egy székelyföldi településről, ahol a gazdák aláírják a szerződést a támogatást nyújtó alapítvánnyal. Több évet kellett várni a folytatásra
Fotó: Gábos Albin
A magyar kormány által a 2010-es évek derekán meghirdetett Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében elsőként a Mezőségen, majd a székelyföldi megyékben pályázhattak a gazdák a 15 ezer eurós, de minimis típusú támogatásra. A 2020-as évek elején a program a partiumi megyékkel folytatódott volna, ezt azonban a román kormány megakadályozta. A több évnyi bizonytalanságot idén június utolsó napján felváltotta egy gyors pályázati kiírás 6 közép- és nyugat-erdélyi megye számára: a 2025. június 30-án meghirdetett regisztrációra este hét óráig 2500 gazda jelentkezett, akkor lezárták az online ablakot. A támogatás fejleményeiről Kozma Mónikát, a pályázatot lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét kérdeztük.
2025. július 18., 19:182025. július 18., 19:18
2025. július 19., 11:152025. július 19., 11:15
Hosszú ideje nyitott kérdésként merült fel, hogy elindulhat-e a magyar kormány által támogatott partiumi vidékfejlesztési program, amelynek keretében – a székelyföldi és mezőségi gazdákhoz hasonlóan – a partiumi mezőgazdasági termelők is hozzájuthatnak 15 ezer eurós de minimis támogatáshoz. Mint ismert, az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program pályázati finanszírozásának partiumi kiterjesztését korábban román kormányzati akadályok hátráltatták: a támogatást kormányközi egyezséghez kötötték.
2023-ban a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője, Kozma Mónika a Krónikának úgy nyilatkozott: „A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel. A program elindításához viszont továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra. Az ügyben zajlanak az egyeztetések.”
A magyar hatóságoknak azonban sem 2023-ban, sem 2024-ben nem sikerült megállapodni a program partiumi folytatásáról, így a nyugat-erdélyi gazdák számára lassan feledésbe merült a program lehetősége. Korábbi beszélgetésünkben Kozma Mónika elmondta: a partiumi megyék igényeit már korábban felmérték, és a partner gazdaszervezetek segítségével bármikor frissíthetők az adatok. „Ha zöld jelzést kapunk, rövid idő alatt meg lehet hirdetni a pályázatokat” – magyarázta 2023-ban a Krónikának az alapítvány vezetője.
Kozma Mónika, a Pro Economica alapítvány ügyvezetője szerint idén a falugazdászok munkájára alapoztak
Fotó: Haáz Vince
Úgy tűnik, a zöld jelzésre több mint két évet kellett várni, ám idén nyáron a pályázatot nem a korábban megszokott módon hirdették meg: a 2025. június 30-i dátummal közzétett felhívást a regisztrációra nem előzte meg hosszabb tájékoztatás.
ennek ellenére az alapítvány mérései szerint a nap folyamán több tízezren látogattak el a honlapra. A gazdák bejelentkezését sok helyen a hat érintett megyében (Arad, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy) tevékenykedő falugazdászok segítették a Pro Agricultura Egyesület és a Partiumi Falugazdász Hálózat keretében.
Arra a kérdésünkre, hogy miért folyamodtak ilyen szűk körű tájékoztatáshoz, Kozma Mónika a Krónika megkeresésére így nyilatkozott: az elmúlt három évben legalább négyszer-ötször bejelentették, hogy a program indul, ám a román kormány tiltakozása miatt végül sosem valósult meg.
A június 30-án, hétfő reggel elindított regisztrációt este hét órakor már le kellett zárnunk, mivel egy nap alatt a rendelkezésünkre álló keretösszeg kétszeresére érkezett be jelentkezés” – mondta Kozma Mónika.
A regisztrációs időszak alatt 2500 gazda jelentkezett be online a hat erdélyi megyéből. Nekik 2025. július 31-ig van lehetőségük online formában benyújtani a pályázatot az alapítvány honlapján. Az elnyerhető maximális de minimis támogatás 75 ezer lej, amelynek 25 százalékát a gazdának önrészként kell biztosítania.
A Pro Economica honlapján található tájékoztató szerint a támogatásból a gazdák mezőgazdasági erőgépeket, kapcsolható mezőgazdasági eszközöket, különféle berendezéseket, valamint háztáji és kisgazdaságokban használt gépeket és mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő eszközöket vásárolhatnak.
Az idei kiírás azokat az erdélyi megyéket és térségeket érinti, ahol korábban nem lehetett pályázni a magyarországi fejlesztési program keretében. A kiírás pontosan felsorolja a hat megye azon településeit, amelyek mezőgazdasági termelői jogosultak a támogatásra. A marosvásárhelyi alapítvány rendelkezésére álló 6 milliárd forint mintegy 1100 gazda de minimis támogatását fedezi.
A korábbi székelyföldi és mezőségi de minimis támogatásokhoz képest két lényeges eltérés van az idei kiírásban:
egyrészt a támogatásból nem lehet élő állatot vásárolni,
másrészt az elszámolás utófinanszírozási rendszerben történik.
Kozma Mónika ezt az új romániai e-számlázási rendszerrel indokolta: a gazdáknak saját forrásból kell megvásárolniuk a pályázatban szereplő mezőgazdasági gépet vagy berendezést, amelyet az alapítvány utólag térít meg.
A sikeres pályázók számára több pénzügyi szervezet – köztük az egész Erdélyben tevékenykedő háromszéki LÁM Alapítvány – jelezte: mikrohitel formájában megelőlegezik a szükséges összeget a gazdáknak.

A román és a magyar kormány megállapodásától függ, hogy a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szilágy megyében meghirdetésre kerülő gazdaságfejlesztési pályázatait. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója az előkészületekről, ille
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!