Testet és lelket gyógyítanak a diakonisszák

Marosvásárhely
A református egyház által létrehozott szervezet február elsején kezdte el a rászorulók: idősek, betegek gondozásának megszervezését. „A Református Asszisztensképző Főiskola közel ötven első-, illetve harmadéves diákja mintegy százhúsz rászoruló, többnyire magányos öreg embert keres fel hetente, és testi-lelki ápolásban részesíti őket. A kötelező húsz-harminc perces látogatás helyett akár egy órát is eltöltenek az öregeknél” – mondta el a Krónikának Ábrám Noémi, a Diakóniai Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezetének vezetője.
A főiskola egyik elsőéves diakonisszája Anna nénit keresi fel rendszeresen, aki közel tíz éve él egyedül. Az idős asszony két évvel ezelőtt még egészséges volt, most azonban sokat betegeskedik. Mint elmondta, ezt nem könnyű elviselni, a lelki fájdalommal együtt élni viszont sokkal nehezebb. „Szégyellem kimondani, de úgy érzem: Magyarországon élő gyermekeimet elveszítettem. A barátok és a régi, jó szomszédok kihaltak, én meg magamra maradtam. Szerencsém van a rádióval és azzal a drága kislánnyal, akit az egyház időnként ide küld” – meséli Anna néni. Gondozója megméri az idős asszony pulzusát és vérnyomását, majd együtt teáznak, beszélgetnek a mindennapokról és a nagybetűs életről.
„Ez a szolgálat igehirdetés. Nem szószéki vagy templomi, hanem segítő kezekkel történő igehirdetés” – fogalmazta meg a tegnapi ünnepségen Kovács István egyházi előadó, tanácsos. „A betegnek nem elég a gyógyszer, a kezelés, hanem szüksége van jó szóra, szeretetre is. Amit ti végeztek, az több, mint ápolás: a test és a lélek kezelése” – méltatta a leendő diakoniszszák munkáját Fazekas Sándor főgondnok. Anita Gerig, a Svájci Evangéliumi Egyházak Segélyszervezetének képviselője az alpesi országban immár húsz éve zajló, otthoni betegellátási programot mutatta be. A svájciak az elmúlt évben két másik erdélyi településen: Sepsiszentgyörgyön és Szászrégenben is bábáskodtak az intézményesített beteggondozás létrehozásánál.
„Az otthoni betegellátás azért is fontos Marosvásárhelyen, mert az utóbbi tizenöt évben csaknem húszezer magyar fiatal távozott a városból” – fejtette ki dr. Benedek István klinikavezető főorvos. Elmondta, nagyon sok idős ember maradt magára, a közösségnek pedig kötelessége segíteni a rászorulókon. A helyi hatóságok, valamint az Egészségügyi Minisztérium képviselői anyagi segítséget is ígértek – a marosvásárhelyi asszisztensképző diáklányai addig is önkéntesen, tanulmányi programjuk keretében, ám tiszta szívből végzik munkájukat.