
Vízválság: a Duna Giurgiunál július 30-án
Fotó: Facebook/Apele Române
Románia az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb hidrológiai időszakát éli át, különösen mivel a Duna felső vízgyűjtő területén sem várható csapadék a közvetlenül előttünk álló időszakban – tájékoztatott a vízválság kapcsán az országos vízügyi igazgatóság. Közben Magyarországon is példátlan intézkedéseket hoznak.
2026. július 30., 21:342026. július 30., 21:34
2026. július 30., 21:402026. július 30., 21:40
A vízválság kellős közepén a Duna vízhozama a Romániába való belépésnél, Báziásnál (Baziaș) csütörtökön 1600 m³/s volt, az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet előrejelzése pedig augusztus 6. körül mintegy 1500 m³/s-ra történő csökkenést mutat.
Ezen rendkívül alacsony vízhozamok fényében az SN Nuclearelectrica ma arról tájékoztatta a Román Országos Vízügyi Igazgatóság Központi Diszpécserszolgálatát, hogy a cernavodăi atomerőmű (CNE Cernavodă) szakemberei által július 29-ről 30-ra virradó éjszaka elvégzett elemzés alapján a 2-es blokk mégis csatlakoztatva marad az Országos Energetikai Rendszerhez, mivel a működési paraméterek lehetővé teszik a biztonságos üzemelést” – olvasható az igazgatóság bejegyzésében.
A Călărași és Cernavodă közötti szakaszon érvényben maradnak a III. fokozatú öntözési korlátozások,
A Román Országos Vízügyi Igazgatóság szakemberei folyamatosan nyomon követik az algavirágzás jelenségét is, amelyet a magas hőmérséklet és a Duna alacsony vízszintje kedvezményez. Jelenleg a jelenség a normális határokon belül marad – áll az Agerpres hírügynökség által idézett tájékoztatásban.
A hidrológiai aszály az ország több régiójában is megmarad – Körösvidék, Olténia, Munténia, Dobrudzsa és Moldva területén –, ahol egyes folyószakaszokon rendkívül alacsony vízhozamot, sőt helyenként a meder kiszáradását regisztrálják.
A 40 fő mesterséges víztározó feltöltöttségi szintje elegendő a központi rendszerű vízellátás biztosításához, ez jelenleg 70%-os” – olvasható még a említett bejegyzésben.
Amintr arról beszámoltunk, az előzetes bejelentésekkel ellentétben egyelőre nem állítják le a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát, mert üzemi paraméterei lehetővé teszik a biztonságos működés folytatását – közölte csütörtökön a Nuclearelectrica. A cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát kedden állították le.
– közölték csütörtökön. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb hétfőtől 2000 megawatt kiesik a magyar energiatermelésből, miközben a fokozódó hőség miatt folyamatosan nő a lakossági és a közületi energiafelhasználási igény.
Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy a vízügyi előrejelzések szerint a következő hetekben tovább csökken a Duna vízszintje, így rövid távon bizonyosan nem várható az atomerőmű újraindítása.
A miniszterelnök kijelentette: mindenkit szeretne megnyugtatni, hogy bár ilyen leállítás még soha nem történt, de ez nem jelent semmilyen veszélyhelyzetet, minden lépés a legszigorúbb biztonsági előírások betartásával történik.
A paksi erőmű teljes leállása, a Dunamenti Erőmű szerdai meghibásodása és leállása és a történelmi csúcs közelébe emelkedő fogyasztás várhatóan legkésőbb hétfőtől olyan kritikus energiaellátási helyzetet eredményezhetnek, amellyel eddig soha nem szembesültünk Magyarország történetében – mondta az MTI szerint.
és olyan műszaki megoldásokat kellene keresni, amelyek nem igényelnék a Dunát „hőnyelőként” – mondta el az MTI megkeresésére telefonon Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

Egyelőre nem állítják le a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát, mert üzemi paraméterei lehetővé teszik a biztonságos működés folytatását – közölte csütörtökön a Nuclearelectrica.

A lakosságnak és az ipari fogyasztóknak is csökkenteniük kell az áramfogyasztást az esti órákban – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.

A Duna aszályos vízállása miatt leállították a cernavodai 1-es atomreaktort. Bár a lakosságot közvetlen áramkimaradás és azonnali áremelés nem fenyegeti az atomerőműnél történtek miatt, érdemes utánanézni, hosszabb távon van-e ok aggodalomra.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!