Mint Aurel Boitoº fehéregyházialpolgármester elmondta, ismeretlen elkövetők ellentettek rendőrségi feljelentést, ugyanakkor igyekezteka rongálás minden jelét eltüntetni. „Ezsikerült is” – nyugtázta örömmel GábosDezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor KulturálisEgyesület tiszteletbeli elnöke, aki néhánysegítőtársával együtt tegnap délbentért vissza az Ispánkúthoz az emlékműkörül sepregetni és gereblyézni. Bár afirkálásnak nincsenek szemtanúi, a KolozsváriCFR csapatát gyalázó és az örökösrivális „U”-t magasztaló szövegből ítélve,a községi elöljáró az egyetemistacsapat szurkolóira gyanakszik. Az alpolgármesterfeltételezését Hegyi Mózes, afehéregyházi RMDSZ elnöke is megerősítette.Elmondta, akkor is sajnálatos az emlékműgyalázás,ha az nem a költő vagy a magyarság ellen irányul.Gábos Dezső szerint nem politikai vagy etnikai indíttatásvezérelte a károkozókat.
Hunyadi Lászlómarosvásárhelyi képzőművész alkotásátaz elmúlt évtizedek során több alkalommalis megcsúfolták. Az 1990-es marosvásárhelyiesemények idején az ispánkúti emlékműdomborművét is megrongálták: akkor máigismeretlen tettesek megcsonkították az alkotást.A másfél évvel ezelőtti felújításidején az a döntés született, hogy –mintegy a múlt figyelmeztetéseként –érintetlenül hagyják a megrongált részt,az emlékmű frontján viszont Gyarmathy János,szintén marosvásárhelyi szobrászművészúj, Petőfit ábrázoló bronzplakettjéthelyezzék el. Az erdélyi magyarság egyiklegjelentősebb zarándokhelyét 2005. július31-én avatták újra.
A régi emlékművetmarosvásárhelyi értelmiségiekkezdeményezésére 1969-ben állítottákfel az Ispánkút közelében. A következőévtizedek erősödő diktatúrája azonban mármindent megtett a Petőfi-kultusz elfojtásáért,így a Hunyadi László által készítettemlékmű sokáig gondozatlanul állt az útszélén. A ’89-es fordulat után több helyikezdeményezés is született az emlékhelyfelújítására, ám ezek 2005-ig nemvalósultak meg.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.