Visszaszámlálás indul. Sepsiszentgyörgy révén Székelyföld is rácsatlakozhat a brassói HÉV-re
Fotó: Pinti Attila
Nagyszabású infrastrukturális fejlesztést „melegítenek fel” Székelyföldön: Sepsiszentgyörgy bekapcsolódik a Brassó környéki helyiérdekű vasút kiépítésébe, amely így a háromszéki megyeszékhelyt is érintené. A székelyföldi város a HÉV-nek köszönhetően közvetlen vasúti kapcsolatba kerülhet a vidombáki nemzetközi repülőtérrel is.
2025. március 18., 18:592025. március 18., 18:59
Hamarosan elfogadják az együttműködési megállapodást, melynek célja a Brassót és agglomerációs övezetét, illetve részben Székelyföldet is kiszolgáló helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósítása. A partneri kapcsolat „szentesítése” már a Brassó Megyei Tanács szerdai ülésén napirendre kerülhet.
A projektben egyelőre 12 fél érintett: a Brassó fenntartható tömegközlekedéséért felelős metropoliszövezeti szövetség mellett Brassó város és a megye önkormányzata, Feketehalom, Barcarozsnyó, Vidombák, Zernest, Keresztényfalva, Szászhermány, Prázsmár és Barcaszentpéter polgármesteri hivatala, illetve Sepsiszentgyörgy – közölte a brassói helyi sajtó.
bár már évekkel ezelőtt is felmerült, hogy a Brassó agglomerációjában, nagyrészt már meglévő sínpárokon tervezett HÉV-et Szentgyörgyig „vigyék”, Antal Árpád polgármester most újdonságként számolt be csatlakozásukról.
A háromszéki elöljáró a város költségvetésének múlt heti elfogadása után közölte: a Sepsiszentgyörgyöt és térségét érintő, már közismert nagy infrastrukturális beruházások – mint a már megvalósított szentgyörgyi terelőút és a székelyföldi partnerséggel létrejött Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér, illetve a tervezett Brassó–Bákó-autópálya és annak szentgyörgyi bekötőútja – mellett
Antal Árpád hétfőn a román Agerpres hírügynökségnek úgy fogalmazott: a már említett infrastrukturális fejlesztések sorában „ez egy új elem, amelyről eddig nem beszéltünk”. A HÉV-projektben a Brassó Megyei Tanáccsal és Brassó város agglomerációs térségével működnek együtt. A beruházás második szakaszában meghosszabbítanák a vonalat egészen a szépmezői ipari parkig, hogy azt is összekössék a nemzetközi reptérrel.
Két eseményt szentelt csütörtökön a sepsiszentgyörgyi városvezetés a városi idei költségvetésének: délelőtt a 2025-ös a terveket ismertette Antal Árpád polgármester, délután pedig összeült a testület és megszavazta a büdzsét.
A 12 résztvevős partneri kapcsolat kialakításáról beszámoló Bizbrasov.ro portál tájékoztatása szerint a projekt megvalósítási szakaszában Brassó város önkormányzata 9 420 000 lej társfinanszírozást nyújt, ugyanennyit fizet a megyei tanács is. Ebben a szakaszban a többi önkormányzatnak együttesen 4,71 millió lejes összeget kell biztosítania.
Amint a projekt megvalósul, a partnerségen keresztül minden fél köteles lesz a saját hozzájárulását biztosítani a működtetés érdekében. Ez a becslések szerint összesen 25 millió lej/év. A már említett, fenntartható tömegközlekedésért felelős szövetség feladata lesz a vasút-üzemeltető kiválasztása, a brassói városházának és a megyei tanácsnak pedig évi 10 millió lejt kell biztosítania. A Brassó megyei önkormányzatnak, valamint Sepsiszentgyörgy városának összesen 5 millió lej/év összeggel kell beszállnia. Ezt követően a partnerek megteszik a szükséges lépéseket a vasútvonal Sepsiszentgyörgy ipari parkjáig történő meghosszabbítására.
Februári munkamegbeszélés Brassóban a Székelyföld felé is „kacsintgató” brassói HÉV-ről
Fotó: Facebook/Adrian Ioan Veştea
Mint ismeretes, az Európai Unió erőteljesen támogatja a villamosított vasúthálózat használatát, hiszen jóval környezetbarátabb minden más szállítási módnál, a HÉV kiépítésével pedig – mindennapos, rövidebb távokon is használt tömegközlekedési eszközként – közelebb hozzák az emberekhez. A lehívható vaskos pénzösszegek láttán több erdélyi nagyváros agglomerációjában is helyiérdekű vasút létrehozását tervezik, mint például Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyszebenben és Brassóban is.
De természetesen sehol sem megy karikacsapásra. Például a Cenk alatti városban már évek óta téma a HÉV, olyannyira, hogy 2023-ban már negyedszer írtak ki licitet egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, de eredménytelenül: a sokáig 13 millió lejen tartott ellenérték végül már egyetlen céget sem csábított. Aztán a jelenlegi megyevezetés idén januárban ismét előhozakodott a tervvel, bejelentve, hogy
Az akkori bejelentés szerint a projekt a közigazgatásilag Vidombákhoz tartozó reptérrel létesítendő összeköttetésből indul ki, amely megvalósíthatóságáról már készített tanulmányt az állami vasúttársaság (CFR) brassói regionális kirendeltsége.
A megyei tanács tervei szerint azt kellene újragondolni-kibővíteni, mégpedig igen hamar, ugyanis még 2025 folyamán be szeretnék nyújtani a pályázatot a vonatkozó programban, amely legtöbb 238 millió eurós támogatással kecsegtet, ugyanakkor 2029-ig meg kellene valósítani a projektet.
Aztán februárban máris újabb részletekre derült fény: a brassói HÉV-terv munkamegbeszélésén az érintett felek megegyeztek abban, hogy
Nyugat felé Vidombák, északon a Méhkertek városrész, Székelyföld még nincs a februári HÉV-térképen
Fotó: Facebook/Adrian Ioan Veştea
Utóbbi Brassó északi részén található, itt egy gyalogos felüljárót is építenének Barcaszentpéter irányában. A Feketehalom felé tartó útvonal a brassói központi vasútállomástól indulna Bertalan városrész érintésével; itt meghosszabbítanák a meglévő vasutat Vidombák ipari parkjáig, hogy ott, a reptérnél és az Aerotecnél is megállót hozzanak létre. A terv megvalósításához a Brassó–Feketehalom vonalat villamosítani is kell, illetve meg kell építeni a vidombáki ipari park felé vezető sínpárt 4,3 kilométer hosszan.
„Mivel a finanszírozási iránymutatások szerint az új vasútvonalakba történő beruházás a projekt értékének legfeljebb 15%-át teheti ki, a meglévő vasúti infrastruktúra kiaknázására kell összpontosítanunk, és ezt fogjuk tenni az első szakaszban. E beruházásokon kívül a projektbe bevonjuk az útvonalak üzembe helyezésének költségeit, beleértve a vonatszerelvények beszerzését is” – magyarázta Adrian Veştea megyei tanácselnök.
Székelyföldi megálló? A sepsiszentgyörgyi vasútállomás
Fotó: Pinti Attila
Egyébként a korábbi brassói tervezés egy adott szakaszában legalább kilenc lehetséges útvonallal számoltak. A sepsiszentgyörgyi HÉV már akkor is képben volt: az úgynevezett T5-ös vonal 32 kilométeren át húzódna Brassó–Szászhermány–Prázsmár–Kökös–Uzon–Sepsiszentgyörgy között.
Érdekesség, hogy nem lenne „előzmény” nélküli a brassói-háromszéki HÉV: éppen Brassó–Háromszéki Helyiérdekű Vasútnak (rövidítve BHHÉV) nevezték azt az 1890-ben alapított magyar részvénytársaságot, mely a Brassót a Barcasággal és Háromszékkel összekötő vasútvonalakat építette és üzemeltette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!