Nagyon sok ázsiai vendégmunkás vállal futárszolgálatot Erdélyben
Fotó: Orbán Orsolya
Országos szinten idén is folytatódik az a tendencia, amely az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb munkaerőpiaci jelensége Romániában: egyre több nem uniós állampolgár jön dolgozni az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
2026. július 15., 13:482026. július 15., 13:48
A román belügyminisztérium bevándorlási főosztálya (IGI) legfrissebb, július közepén nyilvánosságra hozott adatai szerint az év eleje óta már közel 75 ezer munkavállalási engedélyt bocsátottak ki külföldiek számára. A bevándorlók túlnyomó többsége ázsiai országokból érkezett, a legkeresettebb ágazatok pedig a futárszolgálatok, az áruk kezelése (raktári munka) és az építőipar – írta a News.ro portál.
Az IGI szerint április 27. és július 7. között a bevándorlási főosztály összesen 27 723 munkavállalási engedélyt bocsájtott ki. A megyénkénti eloszlás azt mutatja, hogy a legtöbb kérelem Bukarestben érkezett, itt 7036 engedélyt bocsátottak ki, ezt követi Ilfov megye 1972, majd Konstanca megye 1160 engedéllyel.
Az utcát takarítók közül is sokan ázsiai munkavállalók
Fotó: Orbán Orsolya
A rangsor Szatmár megyével folytatódik, ahol 866 engedélyt adtak ki,
A román kormány a 2026-os évre 90 ezer főben határozta meg azt a kvótát, amelynek keretében nem uniós állampolgárok új munkavállalási engedélyt kaphatnak.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
Az IGI
A munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok közül leginkább
a futárszolgálatokban (több mint 26 ezer betöltetlen álláshely),
az áruk kézi mozgatásában (közel 21 ezer),
valamint az építőiparban (bontási, burkolási és egyéb szakképzetlen munkakörökben összesen több tízezer állás) szerepel a legtöbb hiányzó munkás a Munkaügyi Minisztérium adatai szerint.
Románia az év eleje óta már közel 75 ezer munkavállalási engedélyt adott ki külföldieknek
Fotó: Orbán Orsolya
Hargita megye: negyedével nő évente a nem uniós munkavállalók száma
A székelyföldi megyék közül Hargita megyéről állnak rendelkezésre a legfrissebb, konkrét adatok. A megyében nyilvántartott 430 harmadik országbeli állampolgár közül a legtöbben – 103 fő – Nepálból érkezett. Őket további negyven ország állampolgárai követik, köztük Srí Lanka, Banglades, Pakisztán, Kína, Moldova, Törökország, Ghána, Vietnám és Indonézia polgárai.
négy évvel ezelőtt még csupán 190 harmadik országbeli állampolgárt tartottak nyilván a megyében, mára ez a szám több mint kétszeresére emelkedett.
Romániában magas azoknak a fiataloknak az aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, közben „több százezer munkavállalót hozunk be Nepálból, Pakisztánból, Indiából és Srí Lankáról” – méltatlankodott hétfőn Petrişor Peiu.
Maros megyében is nagy a kereslet az ázsiai munkaerő iránt
Maros megyében a statisztika a bevándorlási hivatal korábbi éves jelentéséből származik, amely szerint
és 2226 tartózkodási okmányt, valamint 1729 munkavállalási engedélyt adott ki. A kérelmek túlnyomó többsége Srí Lanka, Banglades, Nepál, Pakisztán és India állampolgáraitól érkezett. A megyében nyilvántartott, EU-n kívüli országokból származó közösség ekkor elsősorban Nepálból, Srí Lankáról, Moldovai Köztársaságból, Bangladesből és Törökországból tevődött össze, míg az uniós állampolgárok között az olaszok, németek, magyarok és hollandok voltak túlsúlyban. Bár ez a konkrét adatsor néhány évvel korábbi állapotot tükröz, a megyei munkaerőpiaci trend azóta is hasonló irányba mutat:
folyamatosan importál külföldi munkaerőt, összhangban az országos tendenciával.
Kovászna megyében is növekvő a létszám
Kovászna megye – a székelyföldi megyék közül a legkisebb lélekszámú – hagyományosan jóval alacsonyabb számú külföldi munkavállalót fogad, mint Maros vagy Hargita megye, ám a helyi munkaügyi felügyelőség korábbi nyilatkozatai szerint
Elsősorban az élelmiszeriparban (pékségek), a kereskedelemben dolgoznak. A megye kisebb mérete miatt itt a bevándorlók száma jóval alacsonyabb marad, mint a szomszédos megyékben, de a helyi munkáltatók egyre gyakrabban jelzik, hogy bizonyos szakmákban – főként a szakképzetlen fizikai munkát igénylő területeken – nem találnak elég helyi jelentkezőt.
Az erdélyi városokban hiány van futárokból, ezt a munkát gyakran vállalják távol-keleti vendégmunkások
Fotó: Orbán Orsolya
Mi áll a jelenség hátterében?
A Munkaügyi Minisztérium és az IGI adatai szerint a jelenség mögött strukturális munkaerőhiány áll, amely nem korlátozódik egyetlen régióra:
Ez a hiány Erdély székely megyéiben is érezhető, ahol a helyi munkaerő elvándorlása (különösen a fiatalabb korosztály Nyugat-Európába irányuló kivándorlása), valamint a turizmus, az építőipar és a feldolgozóipar szezonális felfutása egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a helyi vállalkozások egyre inkább külföldi – jellemzően dél-ázsiai – munkavállalókra támaszkodjanak.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!