A csőbe vezetett Korond-patak a parajdi bányakatasztrófa egyéves évfordulóján. folytatják az árvízvédelmi munkálatokat
Fotó: Gazda Árpád
Sem a parajdi önkormányzat, sem a Hargita megyei prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az Európai Unió szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a tavalyi bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára, és milyen munkálatokra használhatják fel az összeget. Nyágrus László polgármester a Krónikának kifejtette: több mint egy évvel a sóbánya elárasztása után valamicskét javult a parajdi közhangulat, de a turizmusra épülő vállalkozások sokasága bevétel nélkül maradt, aminek a terhét fokozza a jövőt illető bizonytalanság.
2026. július 15., 07:432026. július 15., 07:43
A közelmúltban Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter nyilatkozata alapján számoltunk be arról, hogy az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására, s ebből a pénzből a Hargita megyei községben még idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a 2025 májusában a Korond-patak által elárasztott sóbányánál. A teljes összeget a parajdi kárenyhítések mellett az észak-moldvai, Kovászna, Galac és Tulcea megyei árvizek által okozott károk enyhítésére fordítják majd – tette hozzá a tárcavezető.
Buzoianu közölte: Parajdon már megtörténtek az első intézkedések, és még idén elkezdődhetnek a munkálatok. Az ügyvivő kormány biztosította az építőtelep megnyitásához és a munkálatok elkezdéséhez szükséges finanszírozást, a beruházás terve elkészült, és a műszaki mutatók is megvannak. A beruházás célja a Korond-patak elterelése a sóbánya területéről, hogy a jövőben ne fordulhasson elő a tavalyihoz hasonló katasztrófa. A kormány egyébként már februárban jóváhagyta az árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét:
ezáltal többlépcsős beavatkozást tesz lehetővé. Nagyobb árhullám esetén működésbe lép a záportározó rendszer, vészhelyzet esetén akár teljesen le lehet zárni a Sószorost a beáramló víz elől.
Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására.
Az árvízvédelmi munkálatok több mint hatmillió köbméternyi víz ideiglenes tározását teszik lehetővé a Korond-patak vízgyűjtő területén, és összesen hét kilométernyi mederszabályozást feltételeznek. A munkálatok három év alatt készülnének el.
Nyágrus László, Parajd polgármestere is – elmondása szerint – a médiából értesült a döntésről. „Illetve Vincze Loránt európai parlamenti képviselő irodájából hívtak fel, de konkrétan senki nem tudta megmondani nekem azt, hogy ez mit jelent Parajd számára, mekkora összeget és mire kapjuk” – nyilatkozta a Krónikának. Az RMDSZ-es elöljáró hozzátette, hogy a sóbánya elárasztását és az abból fakadó bajokat tetézte az is, hogy a beavatkozások közben a munkagépek súlya alatt tönkrement a Bánya útja és a járda, s reméli, hogy a kiutalandó összegből azt is megjavíthatják majd. „De konkrétan senki nem tudja megmondani, hogy az önkormányzat, a környezetvédelem, vagy a Salrom (az Országos Sóipari Vállalat, a bánya tulajdonosa – szerk. megj.), vagy ki fog kapni ebből a pénzből, és mire” – sóhajtott Nyágrus László.
Nyágrus László parajdi polgármester szerint fontos, hogy jól költség el a pénzt
Fotó: Haáz Vince
A polgármester többször hangoztatott véleménye szerint hasznos lenne egy új bánya, tárna megnyitása, de nem hiszi, hogy ebből a pénzből ez lehetséges lesz, mivel árvízvédelmi beavatkozásokra szánják az összeget.
Közbevetésünkre elmondta, hogy a februárban a kormány által jóváhagyott árvízvédelmi munkálatok még nem kezdődtek el, de azt ígérik, hogy ősszel megindul az építkezés.
A sóbánya a kitermelés mellett terápiás és rekreációs szolgáltatást is nyújtott, a tavalyi áradás előtt évente akár 500 ezer turista is felkereste a sóvidéki települést, és sokan hosszabb időt töltöttek Parajdon (és környékén). A helyiek fő bevételi forrását a turizmus jelentette, vendéglátással, szállásadással, ajándéktárgyak értékesítésével és az idegenforgalmat kiszolgáló egyéb tevékenységekkel foglalkoztak. Tavaly májusban mindez egy csapásra bedőlt, a helyiek lába alól mintha kihúzták volna a talajt.
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Nyágrus László szerint több mint egy évvel a baj után valamelyest javult a közhangulat, de még mindig a bizonytalanság határozza meg a mindennapokat.
„Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem enyhült a keserűség, de mindenki egy év után is ugyanazzal a problémával néz szembe. Kevés a turista. Parajdon közel kétezer vendégéjszakát kellene lefedni, erre kellene valamilyen alternatívát találjunk” – mondta a polgármester, aki szerint az egész régió fejlesztési stratégiáját újra kell tervezni.
„A Hargita megyei tanács elkészített egy jelentést a bánya bezárása utáni hatásról. Ezt ki kell elemezni, ezt követve pedig csoportos munkával meg kell nézni, hogy milyen stratégiát tudunk felépíteni. Lényeges lenne a település számára, hogy tud-e tervezni új tárnával, új turisztikai vonzerővel, akár egy kisebb bányával is, vagy pedig nem. Elkezdődtek a kutatások, viszont az eredmény még nem ismert.
Van, aki próbál túlélni, de összességében sok vendéglátóegység zár be. Év végére lesznek konkrét számaink, de azt látni, hogy vannak eladó vagy kiadó vendéglátóegységek. A bánya volt a tartópillére a turizmusnak” – fogalmazott az elöljáró.
Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.
Történtek lépések a helyzet javítására, turisztikai egyesületet alapítottak, létrehozták a Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsmentet is, de Nyágrus László szerint forrásokhoz nem fértek hozzá, mert a fejlesztési régiók által kiírt pályázatokon előnyben részesülnek a városok. „Ez irányban is voltak egyeztetések, és fontos Parajd számára, hogy a következő kiírásokban nemcsak intézményi szinten, hanem vállalkozási szinten is legyenek lehetőségek különböző forrásoknak az elérésére, mert másképp nehéz lesz” – vélte a település polgármestere.
Petres Sándor, Hargita megye prefektusa szerint az Európai Parlament múlt keddi döntése megerősítette az Európai Bizottság határozatát, és emlékeztetett, hogy az EP plénuma egy módosító indítványt is elfogadott, amelyben azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy támogassa a romániai hatóságokat a parajdi sóbánya és az érintett közösség mielőbbi újjáépítésében (romániai EP-képviselők szerint ez lehetővé teszi, hogy az ország újabb uniós forrásokban részesüljön a sóbánya helyreállítása céljából).
– nyilatkozta a Krónikának a kormány területi megbízottja.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Mint köztudott, az állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába 2025 májusában zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a tárnákat. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt. A Korond-patak, amely Parajdnál a Kis-Küküllőbe torkollik, tavaly több ízben is sóval szennyezte a folyót, amelynek vize emiatt hónapokig alkalmatlan volt az ivóvíz előállítására. A Kis-Küküllő völgyében található települések lakosai (mintegy 40 ezer ember) számára azóta is sótalanító berendezések segítségével állítják elő az ivó- és háztartási vizet.
Az elárasztott parajdi sóbányát aligha lehet megmenteni, de nem hiába hívják a Parajdot is magába foglaló kisrégiót Sóvidéknek: újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!