Székely gazda és az AI. Megteremtik a precíziós gazdálkodás alapjait a székely AI-stratégia részeként
Fotó: Mesterséges intelligencia/ChatGPT
Erdélyi-székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora. Akinek mérnöki pályája Temesvárról indult, most pedig egyrészt nemzetközi hírnévnek örvendő tudósként azon dolgozik a mesterséges intelligencia segítségével, hogy a rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen. Másrészt pedig a székely nyelvjárást, illetve a székely gazdákat is „felkarolja” a korszakalkotó technológia segítségével. Az Ép ész vs. gép ész című sorozatunkban Kovács Leventével készült interjú második része következik.
2026. április 02., 19:032026. április 02., 19:03
2026. április 02., 19:062026. április 02., 19:06
Az első rész tartalmából:
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
– Az Óbudai Egyetem szerteágazó szakmai együttműködései között egy rendkívül érdekes erdélyi szálat is találni: részt vesznek egy úgynevezett erdélyi AI-stratégia kidolgozásában. Ez egyrészt a székely nyelvjárást építené be egy magyar nagy nyelvi modellbe, másrészt megélhetés szempontjából is új gyakorlati lehetőségeket kínálna a mezőgazdaságban dolgozóknak. Hogyan, kivel karöltve kívánják ezt megvalósítani?
– Pont most lesz egy következő konferencia a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Marosvásárhelyen, ahol ismételten részt veszünk (csütörtökön volt – szerk. megj.). Időről időre jövünk és segítünk a mesterségesintelligencia-stratégia, illetve egyéb elképzelések kialakításában Székelyföldön.
Valóban, a felvetés kettős volt. Egyik oldalról ott az a korpusz, az a nyelvi modell, amit a székely nyelvjárás jelent. Ami nem sokban különbözik a magyar nyelvjárástól, vagy a klasszikus, irodalmi magyar nyelvtől, de mindenképpen vannak felismerhetően jellemző részei.
– Tehát először is tisztázzuk: készül egy nagy magyar nyelvi modell. Ki dolgozik ezen?
– Ezt gyakorlatilag Palkovics László kormánybiztos úr fogja össze a magyar Mesterséges Intelligencia Koalíción, illetve a vonatkozó stratégián keresztül, és ez több millió szónak az egybekezelését jelenti.
– És akkor ide lesz a székely nyelvjárás is beépítve. Ez hogy jelenne meg a hétköznapi felhasználó számára?
– Hát úgy, ahogy egyébként általában a nagy nyelvi modelleket használják valamilyen technológián keresztül, ahogy például ChatGPT-t. Ugye utóbbitól már most is lehet magyarul kérdezni. De hogyha egy nyelvi dialektust, mondjuk a székelyt használjuk, nem biztos, hogy tud válaszolni. Ezeket a dolgokat szeretnénk beépíteni. Ez egy szempontrendszer.
Egy teljesen más kérdés viszont az, hogy magát a technológiát milyen típusú megoldásokra szeretnénk használni: hogy a mesterséges intelligenciát mondjuk Erdélyben milyen jellegű elképzelésekre lehetne használni.
Ne felejtsük el, hogy ezen a téren kötődünk a többségi társadalomhoz, tehát Románia mesterségesintelligencia-stratégiájához, amiben Magyarország előrébb tart, mint Románia, így tehát rásegítünk az ő elképzeléseikre.
Természetesen az egészségügy itt is fontos. De ugye sok székely továbbra is gazdálkodik, tehát az agrárium is így jön számításba.
– És hogy lehet itt konkrétan a mesterséges intelligenciával segíteni? Azért furcsa elképzelni egy csíki székely gazdát, aki az AI lován vágtatva éppen előnyre tesz szert a romániai gazdasági prérin.
– Nem úgy kell elképzelni, hogy valóban székely cowboyként, telefonnal a kezében bütyköl, és közben valamitől jobban tud szántani. Nem ezt kell elképzelni, hanem magára a technológiára kell gondolni. Ugye a mesterséges intelligencia, ahogy fogalmaztam, adatokról szól. Attól lett hirtelen vonzó, hogy rengeteg adatot használ fel. Na most mit kéne belőlük felhasználni mondjuk a mezőgazdaságban?
Hogyha mondjuk nagyon esik az eső, akkor értelemszerűen nem biztos, hogy tud vetni, aratni. Tehát ha időt veszít, akkor tönkremehet a takarmány. Ha az állatokat nem tudja időben megfejni, akkor lehet, hogy rosszabb minőségű lesz a tej, ha nem időben vágják le az állatokat, akkor nem biztos, hogy olyan lesz a hús minősége, amilyennek szeretnék. Ezeket, és sok minden egyéb paramétert szenzorokon keresztül mérni lehet.
Kovács Levente: a székely nyelvjárást is be kell építeni a nagy magyar nyelvi modellbe
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
– És minden, ami mérhető, az ugye adatokat generál, és akkor itt jön be a mesterséges intelligencia.
– Így van. Innentől kezdve el lehet indulni egy precíziós gazdálkodás irányába. Nagyon egyszerű példával élve,
Hiszen akármilyen dróntechnológiával lehet ott permetezni, és csak ott, ahol tényleg kell. Nem szórom szét a teljes permetet mindenhol. Ez már egy lehetőség.
Erdőgazdálkodás tekintetében ugye rengeteg a fa. Oké, hogy vannak erdészek, akik bejárják. Na de a gyorsaság is számít, vagy ha éppen nem veszik észre azt a korhadt, beteg fát, stb. Ezt megfelelő technológiával el lehet végezni. Közben az emberi faktort sem iktatom ki belőle, hanem sokkalta több lehetőséget biztosítok számára, hogy precízebben tudjon egy adott mennyiségű dolgot elvégezni.
Vagy ott a vadkár. Ez egy komoly probléma Székelyföldön, erről szintén beszélgettünk kollégákkal.
Tehát ugye ez egy csomó olyan lehetőség, ami adott, és ha megfelelőképpen tudjuk kontrollálni, onnantól kezdve jobban tudunk a társadalomra gyakorolt hatást is kifejteni.
– Ennek a gyakorlati megvalósulása mikorra várható? Tehát mikor láthatjuk az első olyan székely gazdát, aki mindebből profitál?
– Ez már folyamatban van. Az első beszélgetéseken, alkalmazásokon már túl vagyunk. Például a precíziós gazdálkodás tekintetében tudomásom szerint már elindultak a székelység számára különböző programok a román kormány támogatásával, elsősorban az RMDSZ-en keresztül közvetített elképzelések révén.
– Fontos partnerük a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is.
– Így igaz. A marosvásárhelyi konferencián lesz többek között egy kerekasztal-beszélgetés, amiben én magam is részt veszek, és ami leginkább az oktatás irányát tárgyalja (csütörtökön lezajlott – szerk. megj.).
De nem csak Erdélyben, hanem Felvidéken, Délvidéken is. Tehát a határon túli területek tekintetében is próbálunk előrébb lépni, segítséget biztosítani, hiszen egységes Kárpát-medencei felsőoktatási teret képviselünk. Ebben speciálisan az Óbudai Egyetem, a tudásunkat megnyitva segítjük, hogy minél gyorsabban adaptálható legyenek az AI-ra fókuszáló képzéseink.
Mesterséges intelligenciára fókuszáló konferenciát szerveztek TransylvanAI néven csütörtökön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az RMDSZ, a Transylvania Bloom Initiative Egyesület és a Pro Economica Alapítvány. A rendezvényen ipari, egészségügyi, közigazgatási és oktatási példákon keresztül mutatják be a technológia gyakorlati alkalmazását. A konferencián részt vett többek között Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, felszólalt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is.
– Sokan féltik az állásukat a mesterséges intelligenciától, ám Ön azt vallja: az AI nem egyszerűen kivált, hanem átalakít. Ön szerint melyek azok az „emberi kompetenciák”, amelyeket soha nem fog tudni kiváltani a gép, amelyekre mindig is szükségünk lesz?
– Az egyik a gondolkodás. Mondok egy nagyon egyszerű példát. Ha egy nyelvi modellbe beépítem azt, hogy 1 + 1 = 3, száz kérdés után is folyamatosan azt táplálom be, hogy az eredmény 3, akkor utána hiába jövök én azzal hogy 1 + 1 az mégiscsak 2. Nem fogja elhinni a gép, folyamatosan azt fogja nekem mondani, hogy 1 + 1 az 3. Csak azért, mert rosszul tápláltam be. Tehát a kritikus gondolkodás sose lesz kiváltható.
A másik az, hogy az AI sose fog érezni. Sose lesz egy érző lélek. Sose lesz egy olyan ember, akinek lelke van. Ugye az AI-on keresztül most elindult a humanoid robotok terjedése. Nem titkolt cél, hogy olyan típusú megoldások jöjjenek, mint mondjuk egy háztartási robot, aki-ami nem csak elvégez mondjuk egy porszívózást, hanem mint egy önálló lény, megnézi a teljes lakást, megfőzi a kávét, közben porszívózik, vasal, stb.
Na de hogyha én ma reggel úgy kelek fel, hogy a megszokottnál erősebb, esetleg gyengébb kávét szeretnék inni?
Következésképpen az érzetet mindig is az embernek a kritikus gondolkodásmódján keresztül kell „betáplálnia” a gép számára. Ami akkor is egy gép marad, bármennyire is tökéletes lesz. Bármennyire is tökéletesre tudjuk majd fejleszteni a technológiát, az egy technológia marad.
De közben nagyon fontosan ott lennie az oktatásnak. Egy technológia sok mindent átalakít, és gyorsabbá tesz. Azt szoktam mondani, hogy
Világos, a kényelmünket is szolgálhatja.
– De ő mindig is egy gép marad.
– Ugye elmondtam az előző példában: ha ugyanazt a kávét fogom kapni, előbb-utóbb kivágom azt a robotot a kukába. Mert nekem ne adjon mindig ugyanolyan kávét: én most jobb kávét szeretnék inni, de ő nem tudja megmondani, hogy mi az a jobb kávé, mert hát nem érzi az én lelkületemet, hogy mit értek el az alatt, hogy jobb.
Ebből a szempontból igenis el kell tudni érni azt a helyzetet, hogy jól meg legyen alkotva a technológia, és rengeteg kávélehetőséget tudjon felajánlani, de ott se 66-szor kérdezem vissza, mert a végén aztán elfogy a türelmem, és nem kell nekem tőle semmilyen kávé, inkább megfőzöm magamnak.
Kovács Levente: nem titkolt cél, hogy a Sapientián is bevezessék a mesterséges intelligencia oktatását
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
– Gyakorlatilag azt a két dolgot említi, amit alapvetően magát az embert határozza meg, ami miatt mi emberek vagyunk: a gondolkodásunk és az érzelmeink. De hát itt van egy nagyon fontos érzelmünk, a félelem is, ami igen erősen köthető a mesterséges intelligencia megjelenéséhez, térnyeréséhez. Mi Ön szerint ma a legnagyobb félelem, amit le kell győznünk ahhoz, hogy ne elszenvedői, hanem nyertesei legyünk ennek a korszakváltásnak?
– Hát hogy valamilyen szinten azért bízzunk meg benne. Abban bízzunk, hogy azok, akik a technológiát alkotják, vagyis mi magunk, emberek, ők valóban egy olyan technológiát valósítanak meg, ami számunkra szükséges, és amit mi magunk tanítottunk ki. Nem csak a technológiától félünk. Gondoljunk csak bele, hogyha például valakinek egyik helyről egy másikra költöznie kell. Biztos, hogy van benne félelemérzet, hogy mi lesz majd ott, mennyire fog tetszeni, stb.
Az ember definíciója szerint egy biztonságra törekvő szociális lény. Egyértelmű, hogy nem szeretjük a túl nagy változásokat a világunkban, de mégis a változás visz bennünket előre. Lehet, hogy félünk az elején. Például amikor megjelentek a mobiltelefonok: már kevésbé emlékszünk rá, de tény és való, hogy egyszerűbbnek tűnt a tárcsás telefon. Nem kellett annyit pötyögni, és a többi, és a többi.
Aztán láttuk, hogy ennek a technológiának valóban nagy előnye, hogy hordozható, nem kell hazamennem. Gyorsabban átitatódott ennek a technológiának a haszna, de tény és való, hogy tartottuk attól a technológiától is. Tehát minden új technológiához társul egyfajta félelemérzet, mert átértékelteti a klasszikusan bevett módszertanokat, munkahelyeket.
Tekintsünk vissza a különböző nagy technológiai váltásokra, amikor az autó, a repülő, a mobiltelefon megjelent, amikor a hálózatok, az internet megjelent. Mindegyiktől tartottunk, és mégis ma, pár évtized távolságában azt mondjuk, hogy jaj, de jó, hogy vannak, sőt: le se tudjuk tenni a telefont főleg a fiatalok esetében, elképzelhetetlen lenne a mai életünk már internet nélkül.
Tehát ugyanez lesz a mesterséges intelligencia esetében is.
Egyértelműen nem a rossz irányba akarjuk vinni. Természetesen van minden technológiának árnyoldala is. Ezért kell a társadalomnak olyan oktatási módszert kidolgoznia, hogy a technológiától való félelem leküzdhető legyen az ember számára.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!