Fotó: Román rendőrség
Bizonyítékokat találtak a rendőrök a több mint kétszáz Máramaros megyei helyszínen tartott pénteki házkutatások során arra, hogy több köztisztviselő jogtalanul jutott pénzhez az ukrán menekültek elszállásolására szánt költségvetési forrásból.
2023. április 01., 20:202023. április 01., 20:20
2023. április 01., 21:222023. április 01., 21:22
Az országos rendőr-főkapitányság szombati közleménye szerint a hatóságok dokumentumokat, mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és jelentős pénzösszegeket foglaltak le. Pénteken Máramarosszigeten, Szaploncán, Aknasuhatagon és további hat Máramaros megyei településen tartottak házkutatásokat.
A közlemény szerint az elszámolások egy részében lakhatatlan, építés alatt álló, nyílászárók és közművesítés nélküli, vagy leromlott állapotú ingatlanokat jelöltek meg a kérelmezők. A vizsgálatok folytatódnak ebben az ügyben.
Az országos rendőr-főkapitányság pénteken jelentette be, hogy összesen 203 helyszínen tartanak házkutatást a Máramaros megyei rendőrök olyan köztisztviselőknél, akik a gyanú szerint magánokirat-hamisítással összesen mintegy 2 millió euróhoz jutottak hozzá jogtalanul az ukrán menekültek elszállásolására szánt költségvetési pénzből.
203 helyszínen tartanak pénteken házkutatást a Máramaros megyei rendőrök köztisztviselőknél, akik a gyanú szerint magánokirat-hamisítással összesen mintegy 2 millió euróhoz jutottak hozzá jogtalanul az ukrán menekültek elszállásolására szánt pénzből.
A mostani egyébként nem az első eset az észak-erdélyi megyében, amikor a hatóságok az ukrajnai menekültek ellátására nyújtott állami támogatások illetéktelen megszerzésének gyanújával vizsgálódnak. Feburár elején mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és pénzt foglaltak le a rendőrök a Máramaros megyei Petrova községben végzett 117 házkutatás nyomán; sz összegek a gyanú szerint az ukrajnai menekültek ellátására tavaly március és november között illetéktelenül felvett állami támogatásból származnak.
Mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és pénzt foglaltak le a hatóságok a Máramaros megyei Petrova községben csütörtökön és pénteken végzett 117 házkutatás nyomán.
A menekültek befogadása – mint arról beszámoltunk – sokak számára jelentős jövedelemforrás, hiszen például egy kétszobás lakás akár ezer eurós bevételt is hozhat a főbérlő számára egy három-négy fős ukrajnai család után, miközben a szabadpiacon legtöbb 300-400 eurós bérleti díjhoz jutna. Többen vissza is élnek ezzel a lehetőséggel, a sajtó és a hatóságok számos esetet feltártak, amikor ingatlantulajdonosok – sok esetben önkormányzati, hivatali alkalmazottak cinkosságával – illetéktelenül jutottak hozzá a menekültek után járó állami támogatáshoz.
Részben anyagi megfontolásból, részben a visszaélések felszámolása végett a román kormány radikálisan módosítani készül az Ukrajnából érkező menekültek támogatási rendszerén. A belügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében az új segélyezési csomag alapján a román állam négy hónapos időszakra 2000 lejt fizetne minden egyedülálló menekültnek, illetve családnak, és ezt az összeget a jogosultak kapnák, nem a főbérlők. A bukaresti hatóságok egy évvel ezelőtt, az ukrajnai háború kirobbanása után rendelkeztek arról, hogy a fegyveres konfliktus sújtotta országból származó menekülteket elszállásoló román állampolgárok személyenként napi 70 lejes támogatásban részesülhetnek. Ennek megfelelően az étkezési költségekhez fejenként 20 lejjel, a szállásköltségekhez 50 lejjel járul hozzá az állam, utóbbit a szállásadók kapják.
Módosulhat az ukrajnai háború elől Romániába menekült ukrajnai személyek anyagi támogatását rögzítő jogszabály, ez ugyanis jelentős összeget emészt fel, ezért a cél az, hogy munkavállalásra ösztönözzék az érintetteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!