Fotó: Román rendőrség
Bizonyítékokat találtak a rendőrök a több mint kétszáz Máramaros megyei helyszínen tartott pénteki házkutatások során arra, hogy több köztisztviselő jogtalanul jutott pénzhez az ukrán menekültek elszállásolására szánt költségvetési forrásból.
2023. április 01., 20:202023. április 01., 20:20
2023. április 01., 21:222023. április 01., 21:22
Az országos rendőr-főkapitányság szombati közleménye szerint a hatóságok dokumentumokat, mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és jelentős pénzösszegeket foglaltak le. Pénteken Máramarosszigeten, Szaploncán, Aknasuhatagon és további hat Máramaros megyei településen tartottak házkutatásokat.
A közlemény szerint az elszámolások egy részében lakhatatlan, építés alatt álló, nyílászárók és közművesítés nélküli, vagy leromlott állapotú ingatlanokat jelöltek meg a kérelmezők. A vizsgálatok folytatódnak ebben az ügyben.
Az országos rendőr-főkapitányság pénteken jelentette be, hogy összesen 203 helyszínen tartanak házkutatást a Máramaros megyei rendőrök olyan köztisztviselőknél, akik a gyanú szerint magánokirat-hamisítással összesen mintegy 2 millió euróhoz jutottak hozzá jogtalanul az ukrán menekültek elszállásolására szánt költségvetési pénzből.
203 helyszínen tartanak pénteken házkutatást a Máramaros megyei rendőrök köztisztviselőknél, akik a gyanú szerint magánokirat-hamisítással összesen mintegy 2 millió euróhoz jutottak hozzá jogtalanul az ukrán menekültek elszállásolására szánt pénzből.
A mostani egyébként nem az első eset az észak-erdélyi megyében, amikor a hatóságok az ukrajnai menekültek ellátására nyújtott állami támogatások illetéktelen megszerzésének gyanújával vizsgálódnak. Feburár elején mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és pénzt foglaltak le a rendőrök a Máramaros megyei Petrova községben végzett 117 házkutatás nyomán; sz összegek a gyanú szerint az ukrajnai menekültek ellátására tavaly március és november között illetéktelenül felvett állami támogatásból származnak.
Mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és pénzt foglaltak le a hatóságok a Máramaros megyei Petrova községben csütörtökön és pénteken végzett 117 házkutatás nyomán.
A menekültek befogadása – mint arról beszámoltunk – sokak számára jelentős jövedelemforrás, hiszen például egy kétszobás lakás akár ezer eurós bevételt is hozhat a főbérlő számára egy három-négy fős ukrajnai család után, miközben a szabadpiacon legtöbb 300-400 eurós bérleti díjhoz jutna. Többen vissza is élnek ezzel a lehetőséggel, a sajtó és a hatóságok számos esetet feltártak, amikor ingatlantulajdonosok – sok esetben önkormányzati, hivatali alkalmazottak cinkosságával – illetéktelenül jutottak hozzá a menekültek után járó állami támogatáshoz.
Részben anyagi megfontolásból, részben a visszaélések felszámolása végett a román kormány radikálisan módosítani készül az Ukrajnából érkező menekültek támogatási rendszerén. A belügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében az új segélyezési csomag alapján a román állam négy hónapos időszakra 2000 lejt fizetne minden egyedülálló menekültnek, illetve családnak, és ezt az összeget a jogosultak kapnák, nem a főbérlők. A bukaresti hatóságok egy évvel ezelőtt, az ukrajnai háború kirobbanása után rendelkeztek arról, hogy a fegyveres konfliktus sújtotta országból származó menekülteket elszállásoló román állampolgárok személyenként napi 70 lejes támogatásban részesülhetnek. Ennek megfelelően az étkezési költségekhez fejenként 20 lejjel, a szállásköltségekhez 50 lejjel járul hozzá az állam, utóbbit a szállásadók kapják.
Módosulhat az ukrajnai háború elől Romániába menekült ukrajnai személyek anyagi támogatását rögzítő jogszabály, ez ugyanis jelentős összeget emészt fel, ezért a cél az, hogy munkavállalásra ösztönözzék az érintetteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!