Fotó: Román rendőrség
Bizonyítékokat találtak a rendőrök a több mint kétszáz Máramaros megyei helyszínen tartott pénteki házkutatások során arra, hogy több köztisztviselő jogtalanul jutott pénzhez az ukrán menekültek elszállásolására szánt költségvetési forrásból.
2023. április 01., 20:202023. április 01., 20:20
2023. április 01., 21:222023. április 01., 21:22
Az országos rendőr-főkapitányság szombati közleménye szerint a hatóságok dokumentumokat, mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és jelentős pénzösszegeket foglaltak le. Pénteken Máramarosszigeten, Szaploncán, Aknasuhatagon és további hat Máramaros megyei településen tartottak házkutatásokat.
A közlemény szerint az elszámolások egy részében lakhatatlan, építés alatt álló, nyílászárók és közművesítés nélküli, vagy leromlott állapotú ingatlanokat jelöltek meg a kérelmezők. A vizsgálatok folytatódnak ebben az ügyben.
Az országos rendőr-főkapitányság pénteken jelentette be, hogy összesen 203 helyszínen tartanak házkutatást a Máramaros megyei rendőrök olyan köztisztviselőknél, akik a gyanú szerint magánokirat-hamisítással összesen mintegy 2 millió euróhoz jutottak hozzá jogtalanul az ukrán menekültek elszállásolására szánt költségvetési pénzből.
203 helyszínen tartanak pénteken házkutatást a Máramaros megyei rendőrök köztisztviselőknél, akik a gyanú szerint magánokirat-hamisítással összesen mintegy 2 millió euróhoz jutottak hozzá jogtalanul az ukrán menekültek elszállásolására szánt pénzből.
A mostani egyébként nem az első eset az észak-erdélyi megyében, amikor a hatóságok az ukrajnai menekültek ellátására nyújtott állami támogatások illetéktelen megszerzésének gyanújával vizsgálódnak. Feburár elején mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és pénzt foglaltak le a rendőrök a Máramaros megyei Petrova községben végzett 117 házkutatás nyomán; sz összegek a gyanú szerint az ukrajnai menekültek ellátására tavaly március és november között illetéktelenül felvett állami támogatásból származnak.
Mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és pénzt foglaltak le a hatóságok a Máramaros megyei Petrova községben csütörtökön és pénteken végzett 117 házkutatás nyomán.
A menekültek befogadása – mint arról beszámoltunk – sokak számára jelentős jövedelemforrás, hiszen például egy kétszobás lakás akár ezer eurós bevételt is hozhat a főbérlő számára egy három-négy fős ukrajnai család után, miközben a szabadpiacon legtöbb 300-400 eurós bérleti díjhoz jutna. Többen vissza is élnek ezzel a lehetőséggel, a sajtó és a hatóságok számos esetet feltártak, amikor ingatlantulajdonosok – sok esetben önkormányzati, hivatali alkalmazottak cinkosságával – illetéktelenül jutottak hozzá a menekültek után járó állami támogatáshoz.
Részben anyagi megfontolásból, részben a visszaélések felszámolása végett a román kormány radikálisan módosítani készül az Ukrajnából érkező menekültek támogatási rendszerén. A belügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében az új segélyezési csomag alapján a román állam négy hónapos időszakra 2000 lejt fizetne minden egyedülálló menekültnek, illetve családnak, és ezt az összeget a jogosultak kapnák, nem a főbérlők. A bukaresti hatóságok egy évvel ezelőtt, az ukrajnai háború kirobbanása után rendelkeztek arról, hogy a fegyveres konfliktus sújtotta országból származó menekülteket elszállásoló román állampolgárok személyenként napi 70 lejes támogatásban részesülhetnek. Ennek megfelelően az étkezési költségekhez fejenként 20 lejjel, a szállásköltségekhez 50 lejjel járul hozzá az állam, utóbbit a szállásadók kapják.
Módosulhat az ukrajnai háború elől Romániába menekült ukrajnai személyek anyagi támogatását rögzítő jogszabály, ez ugyanis jelentős összeget emészt fel, ezért a cél az, hogy munkavállalásra ösztönözzék az érintetteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!