Parajdon tovább nőtt a sóbánya fölötti felszín megsüllyedésének veszélye: a vízbetörések miatt kialakult üregek beomlással fenyegetnek
Fotó: Hargita Megye Tanácsa
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
2025. június 03., 16:262025. június 03., 16:26
2025. június 03., 17:002025. június 03., 17:00
Hartel Tibor román nyelven közzétett, csak az ismerősei számára hozzáférhető posztjában úgy véli, a most kialakult helyzetet remélhetőleg kezelni lehet, azonban a bányakatasztrófa súlyos, és aggodalomra ad okot.
Amikor a járatok teteje beomlik, az édesvíz behatol a föld alá, feloldja a sót és telített sóoldatot képez, amely a talajvízbe és a felszíni vízfolyásokba jut. A sóval való szennyeződés gyakran talajsüllyedéssel és szerkezeti károsodásokkal jár együtt” – olvasható a kolozsvári ökológus posztjában.
Mint az egyetemi oktató részletezi, nemzetközi esettanulmányok (Retsof (USA, 1994), Lake Peigneur (USA, 1980), Werra (Németország), Berezniki (Oroszország) és legutóbb a parajdi eset is megerősíti a hosszú távú, előre jelezhető hatás mintázatát, amely évekig fennmaradhat.
A folyók sem menekülnek: Németországban a Werra folyó sószintje több mint 20-szorosa volt a halak számára biztonságos határértéknek. Lengyelországban 2022-ben a magas sókoncentráció elősegítette egy mérgező algafaj elszaporodását, amely több mint 250 tonna hal pusztulását okozta. Várható, hogy a román szakértők is aktívan reagálnak majd ilyen helyzetekben. Itt a regionális hatásokra, a társadalmi és természeti rendszerekre gondolok” – fogalmazott az egyetemi oktató.
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Az incidens után a területet a sós víz kiszivattyúzásával, a talaj kezelésével, a halállomány újratelepítésével és az ökoszisztéma több éven át tartó megfigyelésével lehet helyreállítani.
Napi vészhelyzetek, amelyeken a helyi közösségeknek át kell esniük. Sürgősségek, amelyekhez nincs rendelkezésre álló technikai szakértelem. De nincs koncepció, nincs még emlékezet sem (emlékezet – azaz, az idősek azt mondják, hogy már volt ilyen... nos, ez sincs. Emlékezet.) Ezek a katasztrófák valójában azt mutatják, hogy hova jutottunk. A jelen helyzetben mérettetnek meg az intézmények és a társadalom. i. Vizsgák, amelyeken át lehet esni, de nem könnyen. Egyáltalán nem könnyen.
Nem lesz könnyű” – zárul Hartel Tibor posztja.
Enyhén emelkedett Parajdon a Korond-patak vizének sótartalma
A parajdi sóbánya Telegdy-ágánál enyhén növekedett a víz sótartalma, kedden reggel pedig a József-bánya területén 1,5 méteres átmérőjű talajsüllyedést figyeltek meg, ami a lakosságra veszélytelen jelenség – számolt be a Hargita megyei prefektusi hivatal a vészhelyzet kezelésében részt vevő intézmények értekezlete után. Az intézmény közleménye szerint a Korond-patak vízhozama másodpercenként 2,56 köbméterre csökkent, de a védőfalakból és homokzsákokból álló ideiglenes gátat fenntartják. A hidrológiai előrejelzés szerint a várható esőzések nyomán szerdán Parajd térségében a patak vízhozama másodpercenként 8,5 köbméterre nő, csütörtökön pedig 5,3 köbméterre csökken. A prefektúra közölte azt is, hogy a lakosság evakuálása továbbra is érvényben marad. A térség megközelítését csendőrök és rendőrök korlátozzák.
Mint arról beszámoltunk, tizenhat Maros megyei településen ihatatlanná vált a vezetékes víz, miután megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma a parajdi bányakatasztrófa következtében, emiatt a hatóságok 30 napra veszélyhelyzetet hirdettek. A Maros megyei prefektúra közölte, hogy a parajdi bányakatasztrófa a környező térség hidrológiai egyensúlyára is kihat. Ennek mellékhatásaként megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, melyből a térségben 39 ezer embernek biztosítják a vezetékes vizet. A román vízügyi hatóság Maros megyei igazgatósága közölte: a Kis-Küküllőbe a folyó mellékágán, a Korond-patakon keresztül jutott só az elárasztott parajdi sóbányából. Mint írták, a folyó vizének kloridtartalma mintegy kétszerese a megengedett értéknek.
Az állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A hétvégén több beszakadás jelent meg a vízzel feltöltődött bánya felszíni részén, ennek nyomán fennáll a veszélye, hogy egy nagyobb omlás árhullámot gerjeszthet. Ennek elkerülése érdekében a Hargita megyei községben vasárnap este a helyiek és az őket segítő önkéntesek 12 ezer homokzsákból építettek védőgátat egy esetleges árhullám megfékezésére. A gát a régi bányarész, a Dózsa-bánya tetejének hirtelen beomlása esetén keletkező árhullámtól védené a környékbeli házakat.
Hozzálátnak a hatóságok a Korond-patak biztonságos eltereléséhez – adta hírül közleményében a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás