Parajdon tovább nőtt a sóbánya fölötti felszín megsüllyedésének veszélye: a vízbetörések miatt kialakult üregek beomlással fenyegetnek
Fotó: Hargita Megye Tanácsa
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
2025. június 03., 16:262025. június 03., 16:26
2025. június 03., 17:002025. június 03., 17:00
Hartel Tibor román nyelven közzétett, csak az ismerősei számára hozzáférhető posztjában úgy véli, a most kialakult helyzetet remélhetőleg kezelni lehet, azonban a bányakatasztrófa súlyos, és aggodalomra ad okot.
Amikor a járatok teteje beomlik, az édesvíz behatol a föld alá, feloldja a sót és telített sóoldatot képez, amely a talajvízbe és a felszíni vízfolyásokba jut. A sóval való szennyeződés gyakran talajsüllyedéssel és szerkezeti károsodásokkal jár együtt” – olvasható a kolozsvári ökológus posztjában.
Mint az egyetemi oktató részletezi, nemzetközi esettanulmányok (Retsof (USA, 1994), Lake Peigneur (USA, 1980), Werra (Németország), Berezniki (Oroszország) és legutóbb a parajdi eset is megerősíti a hosszú távú, előre jelezhető hatás mintázatát, amely évekig fennmaradhat.
A folyók sem menekülnek: Németországban a Werra folyó sószintje több mint 20-szorosa volt a halak számára biztonságos határértéknek. Lengyelországban 2022-ben a magas sókoncentráció elősegítette egy mérgező algafaj elszaporodását, amely több mint 250 tonna hal pusztulását okozta. Várható, hogy a román szakértők is aktívan reagálnak majd ilyen helyzetekben. Itt a regionális hatásokra, a társadalmi és természeti rendszerekre gondolok” – fogalmazott az egyetemi oktató.
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Az incidens után a területet a sós víz kiszivattyúzásával, a talaj kezelésével, a halállomány újratelepítésével és az ökoszisztéma több éven át tartó megfigyelésével lehet helyreállítani.
Napi vészhelyzetek, amelyeken a helyi közösségeknek át kell esniük. Sürgősségek, amelyekhez nincs rendelkezésre álló technikai szakértelem. De nincs koncepció, nincs még emlékezet sem (emlékezet – azaz, az idősek azt mondják, hogy már volt ilyen... nos, ez sincs. Emlékezet.) Ezek a katasztrófák valójában azt mutatják, hogy hova jutottunk. A jelen helyzetben mérettetnek meg az intézmények és a társadalom. i. Vizsgák, amelyeken át lehet esni, de nem könnyen. Egyáltalán nem könnyen.
Nem lesz könnyű” – zárul Hartel Tibor posztja.
Enyhén emelkedett Parajdon a Korond-patak vizének sótartalma
A parajdi sóbánya Telegdy-ágánál enyhén növekedett a víz sótartalma, kedden reggel pedig a József-bánya területén 1,5 méteres átmérőjű talajsüllyedést figyeltek meg, ami a lakosságra veszélytelen jelenség – számolt be a Hargita megyei prefektusi hivatal a vészhelyzet kezelésében részt vevő intézmények értekezlete után. Az intézmény közleménye szerint a Korond-patak vízhozama másodpercenként 2,56 köbméterre csökkent, de a védőfalakból és homokzsákokból álló ideiglenes gátat fenntartják. A hidrológiai előrejelzés szerint a várható esőzések nyomán szerdán Parajd térségében a patak vízhozama másodpercenként 8,5 köbméterre nő, csütörtökön pedig 5,3 köbméterre csökken. A prefektúra közölte azt is, hogy a lakosság evakuálása továbbra is érvényben marad. A térség megközelítését csendőrök és rendőrök korlátozzák.
Mint arról beszámoltunk, tizenhat Maros megyei településen ihatatlanná vált a vezetékes víz, miután megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma a parajdi bányakatasztrófa következtében, emiatt a hatóságok 30 napra veszélyhelyzetet hirdettek. A Maros megyei prefektúra közölte, hogy a parajdi bányakatasztrófa a környező térség hidrológiai egyensúlyára is kihat. Ennek mellékhatásaként megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, melyből a térségben 39 ezer embernek biztosítják a vezetékes vizet. A román vízügyi hatóság Maros megyei igazgatósága közölte: a Kis-Küküllőbe a folyó mellékágán, a Korond-patakon keresztül jutott só az elárasztott parajdi sóbányából. Mint írták, a folyó vizének kloridtartalma mintegy kétszerese a megengedett értéknek.
Az állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A hétvégén több beszakadás jelent meg a vízzel feltöltődött bánya felszíni részén, ennek nyomán fennáll a veszélye, hogy egy nagyobb omlás árhullámot gerjeszthet. Ennek elkerülése érdekében a Hargita megyei községben vasárnap este a helyiek és az őket segítő önkéntesek 12 ezer homokzsákból építettek védőgátat egy esetleges árhullám megfékezésére. A gát a régi bányarész, a Dózsa-bánya tetejének hirtelen beomlása esetén keletkező árhullámtól védené a környékbeli házakat.
Hozzálátnak a hatóságok a Korond-patak biztonságos eltereléséhez – adta hírül közleményében a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás