Hódító hód. A viszonylag nagytestű rágcsáló Kolozsváron, a Szamos vizében is felbukkant az elmúlt napokban
Fotó: Teodora Crina Carsai / Facebook
A hód védett állat, ugyanakkor potenciális kihívásokat is jelent, mert úgynevezett konfliktusos faj, károkat is okoz, akárcsak a medve – mondta el a Krónikának Hartel Tibor. A kolozsvári ökológust annak kapcsán kérdeztük, hogy a kincses városban, egy Szamos-parti parkban is felbukkant a rágcsáló.
2022. május 21., 15:302022. május 21., 15:30
Nagyvárosi környezetben ritkán látott „lakó” bukkant fel a kolozsvári Dónát negyed zöldövezetében. A Szamos-partján található Rózsák parkja környékén, ahol most területrendezési munkálatok zajlanak, több napon keresztül egy hódot láttak a vízben úszkálni az arra járók.
Hartel Tibor ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója a Krónikának elmondta, nem egyedi esetről van szó, 2020 óta figyelnek meg hódokat a Szamosnak ezen a részén, a múlt hónapban a Vágóhíd tér környékén fényképeztek egy, a tömbházak közé is bemerészkedő egyedet.
A Romániában szinte teljesen kihalt, majd visszatelepített állatfaj valószínűsíthető, hogy valamilyen okból jól érzi magát a kincses városban, akár potenciális élőhely lehet a számára, ezért bukkannak fel időről időre egyedek itt is.
„A hód anatómiájából kiindulva, kevés az esélye annak, hogy véletlenül sodródott ide, sokkal inkább valószínűsíthető, hogy egy »kalandor« hódról van szó, amely otthagyta a populációját, és új, potenciális élőhelyet keres. Az állatvilágban gyakran előfordul, hogy ahol jelentős egy adott faj populációja, egyes egyedek szétszélednek, vállalva a kockázatot, hogy olyan helyre kerülhetnek, ahol elpusztulnak, viszont akkor is megéri elmenni nekik, mert találhatnak egy optimális élőhelyet, ahol aztán megtelepednek” – fejtette ki Hartel Tibor.
Fotó: Teodora Crina Carsai / Facebook
Kérdésünkre, hogy mennyire élhető a hód számára a nagyvárosi környezet, figyelembe véve a város zaját, a folyóban található szemét mennyiségét, az ökológus elmondta, az urbánus terület nem kell feltétlenül kizárjon érdekes fajokat, ugyanis ez az ott élő emberi társadalom dinamikájától függ leginkább.
A problémát az jelenti, hogy mennyire zavarja az ember ezeket a fajokat. A hód szimbolikus természeti jelenség a kincses városban, és optimizmusra ad okot, hogy a környezet olyan állapotban van még, hogy egy új faj is megélhet” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a hód védett állat, ugyanakkor potenciális kihívásokat is jelent, mert egy konfliktusos faj, akárcsak a medve, károkat is okoz. Azokon a területeken, ahol megtelepedik, elkezd „ökológiai mérnökösködni”, kirág egy fát, rádönti a patakra, gátat csinál, eláraszt egy kisebb-nagyobb területet, ahol keletkezik egy vízszem, kicsi tavacska.
Kulcsökológiai szereplőről van szó, ugyanis a gátak, vízszemek mentén nagyon sok ritka faj is megtelepedhet. Az, hogy megtelepedik-e Kolozsváron, nagymértékben függ a városvezetéstől is – magyarázta az ökológus. Megemlítette a németországi Potsdam városának esetét, ahol a kolozsvári Babeș és Rózsák parkjához hasonló konfigurációjú, ám területileg sokkal nagyobb parkban jelentős hódpopuláció él.
azonban lakossági nyomásra nem költöztették el őket a városon kívül, hanem pár tíz méteres körzetben a fák törzsét fémhálóval vonták be, megakadályozva a károkat. Ez hatalmas befektetést jelentene” – tért ki Hartel Tibor. Az ökológus hozzátette, függetlenül attól, hogy mekkora az elárasztott terület, egy pár négyzetmétertől pár 10 négyzetméterig, azt a zöldövezetet a lakosság nem használhatja már.
Fotó: Teodora Crina Carsai / Facebook
„Ezek azok a reális dolgok, amelyek előjönnek még akkor is, ha jóindulatúak vagyunk. Az egyik alternatíva az lehet, hogy befogadjuk a hódot mint látványosságot, és békén hagyjuk. Viszont ha többen jönnek, és elkezdenek itt építgetni, akkor befogjuk őket, és számukra optimális helyeken elengedjük a városon kívül, ahol meg tudnak élni.
A másik alternatíva és etikus megoldás is, hogy a most megjelent egyedet visszaviszik a legközelebbi populációba, elkerülendő, hogy többen jöjjenek, gátépítésbe kezdjenek” – fejtette ki Hartel Tibor.
Mint arról több ízben is írtunk, az eurázsiai hódot (Castor fiber) a 2000-es évek elején Háromszékre is visszatelepítették, ugyanis a térségben a 19. század végén kihalt a hód a mértéktelen vadászat miatt. Húsáért, zsírjáért és a bundájáért is pusztították, vízálló prémjéből csizmát és kucsmát készítettek.
A program öt évig tartott, ennek keretében 150 állatot engedtek szabadon az Olt, a Maros és a Ialomiţa folyó mentén. A visszatelepítés sikeresnek bizonyult, az állatok berendezkedtek a háromszéki folyóvizek mentén, és elszaporodtak, sok esetben a mezőgazdasági területeken is gondot okoztak.
A környezetvédők szerint a hód megjelenése jótékony hatással van a környezetre, hiszen az állat takarítja a partot, így a növényzet is jobban nő. A növényevő állat jelenléte egyébként a faunát is befolyásolja, ahol megjelenik, ott a fekete gólya, a vidrák, a farkasok is meghonosodnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Erdélyi mozikban is vetítik április végétől Olasz Renátó magyarországi rendező Minden csillag című játékfilmét. A fiatal felnőttek útkeresését bemutató magyar filmben szereplői között több erdélyi színész is felbukkan.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán az állatfelügyelettel és -védelemmel foglalkozó hatóság (ASPA).
A magyar népviselet nem csupán múltidéző ruhadarab, hanem élő örökség, amely színekben, mintákban és formákban mesél közösségekről, ünnepekről és identitásról. A népviselet napja alkalmából ennek a gazdag hagyománynak állítanak emléket Torockón.
A magyar gasztronómia főként levesként és főzelékként készíti a savanykás sóskát, azonban a nagyvilág konyháiban számos változatos fogást készítenek a friss ízű növényből.
Egy elveszett vagy késve érkező poggyász sok utazó rémálma, különösen a nyári szezonban, amikor a repülőterek túlterheltek. A Google most egy új megoldással igyekszik segíteni: a Find Hub alkalmazás új funkciójával könnyebben megtalálható a poggyász.
Sikerrel visszaérkezett a Földre az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Holdat megkerülő űrkabinja, az Orion, négy tagú legénységgel a fedélzetén pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!