Csábí-tó. A Tarnica-tó jelenleg energetikai, ivóvízellátási és turisztikai célokat egyaránt szolgál
Fotó: Clujtourism.ro
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak megvalósítani. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.
2023. július 08., 10:082023. július 08., 10:08
A Hidro Tarnița Rt. részvényeseinek közgyűlése elfogadta a társaság önkéntes felszámolását, a május 30-ai döntés nemrég jelent meg a Hivatalos Közlönyben – adta hírül az Economica.net gazdasági portál. Arról a részvénytársaságról van szó, amelyet a román állam hozott létre a tarnica-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében.
Az energetikai zöldmezős óriásberuházás ötlete nem új keletű: már az 1970-80-as években, közvetlenül a víztározó megépítése után is tanulmányok tárgya volt. Az 1000 MW teljesítményű nagy vízerőmű terveiről a 2000-es években ismét leseperték a port, 2007-ben az akkori kormány egy prioritási listára is felvette. Aztán 2014-ben versenytárgyalást is hirdettek a kivitelezésre, miután az akkori energiaügyi miniszter vizsgálatokat rendelt el, hogy fény derüljön a „szellemprojekt” által addig elnyelt összegekre. Az ellenőrzés elsősorban a főberuházó – az akkor csődeljárás alatt álló – Hidroelectrica állami energetikai vállalat tevékenységét érintette.
Az egymilliárd euróra becsült projektet 2016 első felében kellett volna elkezdeni, a beruházást pedig 5-7 éven belül fejezték volna be az akkori tervek szerint. A vízerőműnek négy különálló egységet képzeltek el, egyenként 250 megawattóra teljesítménnyel. Az erőmű összesen négyezer embert foglalkoztatott volna.
Kínai cég építheti meg a tarnicai vízi erőművet, ugyanis kizárólag az ázsiai országból pályáztak a kormánynál a beruházás kivitelezésére – értesült a Mediafax hírügynökség.
A kínai „vonal” akkoriban erős volt, ugyanis a Victor Ponta vezette kormány még 2013-ban összesen 8,5 milliárd értékben írt alá gazdasági megállapodásokat kínai vállalatokkal, javarészt energetikai beruházások terén. Ezek között a tarnicai vízerőmű is helyet kapott, amelynek könnyebb megvalósítása érdekében 2014-ben a kormány több adó és illeték kifizetését teljes mértékben elengedte az erőművet a későbbiekben üzemeltető vállalatnak, így annak sem a környezetvédelmi engedély kiváltásáért, sem az áram szállításáért nem kellett volna fizetnie. Sőt állami támogatást is kilátásba helyeztek.
Fotó: Látványterv
Aztán 2017-ben a kormány törölte a versenytárgyalást, mert „más módon” akart kivitelezőre bukkanni. 2019-ben Anton Anton, az akkori energiaügyi miniszter dél-koreai érdeklődőről beszélt, amely jelentkezne egy újból kiírandó versenytárgyaláson, és köz-magán társulás révén építhetné meg az erőművet.
De hát az idő gyorsan telik, ahogyan az ötletek és a miniszterek is gyorsan váltakoznak: 2020-ban az akkori – kivételes módon most júniusig tisztségben lévő – szaktárcavezető, Virgil Popescu már a projekt elvetéséről beszélt. „Egy 1000 MW-os szivattyús-tározós mamut vízerőmű megépítése gazdaságilag nem éri meg. Ha regionális szerepet kapna, Magyarország és Szerbia is használná, akkor igen. De ha Magyarország atomerőművet építenek, nekik nincs szükségük erre. Így gazdaságilag nincs megalapozva a tarnicai erőmű megépítése” – nyilatkozta Virgil Popescu.
Fotó: Clujtourism.ro
Amely tavaly is téma volt: éppen a Transelectrica állami energiavállalat képviselői kezdtek a projekt szükségessége mellett érvelni. Ettől függetlenül a Hidro Tarnița Rt. most felszámolta magát, a jelek szerint – egyelőre vagy végleg – elsüllyesztve a tarnicai szivattyús-tározós vízerőmű több évtizedes tervét.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!