A kolozsvári ferences rendház refektóriumában tartották a kommunizmusbeli egyházüldözésre emlékeztető rendezvényt
Fotó: Pantea Tibor OFM
Az erdélyi történelmi egyházak és a vallásgyakorlás hatvanas évekbeli üldözését feltérképező, tudományos és pedagógiai programot mutatták be Kolozsváron hétfőn este. A ferences rendház refektóriumában 16 pannóból álló kiállítás is nyílt Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) címmel. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által közösen szervezett program ismertetésén elhangzott, a történelem „emberi arcát” igyekszik reflektorfénybe hozni a program, amely naplókon, fotókon keresztül igyekszik bemutatni, emlékeztetni arra, miként lehetetlenítette el a lelkiismereti jogot a kommunista diktatúra.
2023. november 28., 09:352023. november 28., 09:35
2023. november 28., 09:472023. november 28., 09:47
A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás a kolozsvári ferences rendházban hétfőn este. A rendezvény keretében ismertették azt a hosszú távú tudományos és pedagógiai programot, amely az erdélyi történelmi egyházak üldözésének vonatkozásait mutatja majd be mindenik felekezet történelmére kiterjedően.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mutatta be a programot és nyitotta meg a kiállítást
Fotó: Pantea Tibor OFM
Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által közösen szervezett programot és a 16 pannóból álló tárlatot a kolozsvári ferences rendház patinás, több mint fél évezredes, felújított refektóriumában ismerhette meg a közönség.
Urbán János Erik OFM ferences tartományfőnök, érseki helynök, Grezsa Csaba főkonzul, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Nagy Mihály Zoltán főlevéltáros, az erdélyi programrész irányítója beszélt.
Urbán Erik OFM, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke a rendezvényen
Fotó: Pantea Tibor OFM
Meg akarta nyerni a lelkeket a kommunista hatalom
Urbán Erik kiemelte, a ferences rendbe való belépésekor számtalan olyan, néhai rendtársának élettörténetéről hallott, akik a hatvanas években a kommunista államhatalom meghurcoltatásainak, üldözésének, bebörtönzések áldozataivá váltak, lelki és testi szenvedéseket kellett kiállniuk. „Ne felejtsünk el szembenézni a múlt személyes és kollektív traumáival, fel kell mutatni a múltat, hogy az utókor ne a gonosz, hanem Isten országát építse.
Grezsa Csaba kiemelte, manapság a történelemmel kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben. Idézte Kun Miklós történészt, aki szerint a különböző korosztályok másként szoktak tekinteni egye-egy történelmi korszakra, és sokszor egyfajta álságos nosztalgia övezi a kommunizmus időszakát, ezt a fajta viszonyulást pedig jó lenne elfelejteni.
Grezsa Csaba főkonzul: „manapság a kommunizmussal kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben”
Fotó: Pantea Tibor OFM
Emlékezni kell erre a korszakra, nevükön kell nevezni a bűnösöket, hogy többé ne történhessenek hasonló szörnyűségek” – fogalmazott a főkonzul.
Alattomos, hatékony bomlasztás a kádári Magyarországon
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke ismertette az Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) című kiállítást. Rámutatott, a másfél éve a Pápai Református Kollégiumban, majd számos magyarországi egyetemen és középiskolában már bemutatott,
Azt is kifejtette, hogy a tíz éve létrejött, általa vezetett Nemzeti Emlékezet Bizottságának célja, hogy a kommunista diktatúra működésének mechanizmusát tárják fel Magyarország és az egész Kárpát-medence vonatkozásában.
A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros a rendezvényen
Fotó: Pantea Tibor OFM
„Ez a kiállítás nem annyira a nyílt egyházellenességről, Mindszenty peréről vagy Gulyás Lajos református lelkész kivégzéséről, nem az erőszakos üldözésekről szól, hanem
Mint részletezte, ez a fajta bomlasztás az élet minden színterét érintette, az úttörőket, a nőszövetségeket, a tudományos életet, a gyerekeket egyházellenes propagandával bombázták, akár diafilmeken keresztül, de még a Ludas Matyi vicclap karikatúrái közül sem hiányzott az egyházellenes hang.
Fotó: Pantea Tibor OFM
„A Mikulásból Télapó lett, szekularizálták az ünnepeket, világnézeti indoktrináció zajlott a politikai rendőrség eszközeinek bevetésével. És nem kímélték sem a katolikus, sem a protestáns felekezeteket” – mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Mint rámutatott, ezek a módszerek nem voltak nyíltan erőszakosak, de a céljuk változatlan volt: atomizálni a társadalmat, megszakítani a kapcsolati hálókat.
Földváryné Kiss Réka történész: „a tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit”
Fotó: Pantea Tibor OFM
„A tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit, valamint azt, hogy
Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a kiállításon az úgynevezett oral history – azaz levelezések, naplók, fotók nyomán kibomló történelem – is hangsúlyosan előtérbe kerül, ezért arra kérnek mindenkit, aki segíthet, hogy ha létezik az erdélyi családi hagyatékokban kapcsolódó anyag, azokkal keressék fel a Nemzeti Emlékezet Bizottságot, hogy ezeket az anyagokat is illeszthessék be a program készülő erdélyi részébe.
Fotó: Pantea Tibor OFM
A programot a tervek szerint más erdélyi helyszínekre is elviszik, román nyelvű összefoglalót is készítettek róla, hogy kétnyelvű közösségekkel is megismertethessék. A kiállítás tablóinak digitális változata elérhető a Nemzeti Emlékezet Bizottsága digitális tudástárában: https://neb.hu/hu/a-kuzdelem-a-lelkekert-programsorozat-tabloi.
Fotó: Pantea Tibor OFM
A lelkiismereti jog is fontos, nemcsak az emberi jog és szólásszabadság
A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros elmondta, bár fontos a téma kutatásának tudományos része, az emlékezetpolitikai vonatkozása is. Mint kiemelte, lényeges feltérképezni, mi történt a kommunizmus ideje alatt nemcsak az erdélyi történelmi felekezetekkel, templomokkal, de az iskolarendszerrel, szociális rendszerrel abban a korban, amikor az egyházüldözés technicizálódott: az államhatalom az egyházon keresztül akart propagandát folytatni.
A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás Kolozsváron
Fotó: Pantea Tibor OFM
Az erdélyi kutatás arra is vonatkozik, hogy a pártállam mely intézményei gyakoroltak hatalmat az egyházak és a vallásgyakorlók fölött. Például a Szekuritáté mint állambiztonsági szerv nemcsak beazonosítja, de meg is teremti ellenségeit: aki misézik, vagy részt vesz egy konfirmáláson, az letartóztatható, el lehet bocsájtani munkahelyéről. Mintegy kriminalizálódik a vallásgyakorlás” – fogalmazott a történész.
Fotó: Pantea Tibor OFM
Hozzátette, ennek a programnak a keretében azt is feltérképezik, hogy Erdélyben milyen lehetett abban az időben a vallásgyakorlás, vagyis az „alulnézet” is fontos, a naplókból, visszaemlékezésekből kibomló történelem, hogyan élték meg hitüket az emberek. „Magam is tanítok, és azt tapasztalom, hogy
Kibővítjük erdélyi vonatkozásokkal a tárlatot, mindenik erdélyi felekezet segít ebben. A történelem emberi arcán keresztül lehet megismertetni a fiatalokkal a korszakot, és ne csak tudományos könyvek szülessenek – bár azok is fontosak –, lehessen képanyagot, naplókat feltérképezve emlékezni a kommunizmusra, segíteni a közösségi traumafeldolgozást” – mondta Nagy Mihály Zoltán.
Fotó: Pantea Tibor OFM
Magyarországi és erdélyi egyházüldözés a hosszú hatvanas években címmel tart tudományos és pedagógiai programot a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány.
Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közúti ellenőrzés-sorozat zajlott kedden a DN1–E60-as főút mentén Bukaresttől Nagyváradig. A rendőrség, a RAR és az ISCTR szakemberei a műszaki állapotot, az ittas vezetést és a közlekedési fegyelmet vizsgálták, sok járművet azonnal kivontak forgalomból.
Az elmúlt napokban a rendkívüli hideg miatt több személy is kórházi kezelésre szorult Hargita megyében, főként kihűlés és fagyási sérülések következtében.
Helyi népszavazással dönthetnek a sepsiszentgyörgyiek arról, milyen adópolitikát alkalmazzon a város a következő években – jelentette be egy keddi lakossági fórumon Antal Árpád polgármester.
Tavasztól a nagyközönség is megtekintheti Kolozsvár középkori várfalának egy szakaszát az I. L. Caragiale parkban, ahol a régészeti feltárások során római kori és kora újkori maradványok is előkerültek.
Călin Bibarț aradi polgármester ingyenessé tenné a tömegközlekedést a helyi lakosok számára, egyrészt ezzel kompenzálva a helyi adók és illetékek drasztikus emelését, másrészt a felújított tömegközlekedési géppark használatára ösztönözné az aradiakat.
Gyakori hőmérséklet-ingadozásokra lehet számítani a következő két hétben, január 24. után pedig többfelé várható csapadék – derül ki a február 1-ig érvényes időjárás-előrejelzéséből.
A közlekedési rendőrök éberségének és gyors reagálásának köszönhetően sikerült megelőzni egy potenciálisan súlyos balesetet, megállítva egy kiskorú által, jogosítvány nélkül vezetett, feltehetően lopott gépkocsit.
Új fejlesztésekről számoltak be az idén 25 éves Sapientia vezetői: doktori képzés indul, ingatlanberuházások zajlanak, az egyetem aktív szereplője a nemzetközi kutatásoknak. A terveket Tonk Márton rektor és Farkas Csaba rektorhelyettes ismertette.
Elkezdődött a keresztény egység hete: az ökumenikus, közös imasorozatot január 18. és 25 közt tartják Erdélyben is. A nyolcnapos imahét hagyományosan St. Péter apostol székének ünnepétől (18. jan.) a Szent Pál megtérésének ünnepéig (25. jan.) tart.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!