
Téli felvétel a bálványosfürdői talajszelvényről
Fotó: Kiss Boglárka Mercédesz
A Magyar Talajtani Társaság Év Talaja versenyének történetében először neveztek erdélyi talajszelvényt a megmérettetésre. A bálványosfürdői Apor-lányok feredőjénél feltárt különleges mintát Kiss Boglárka Mercédesz geológus, a BBTE adjunktusa nevezte be a versenybe, amelynek tétje nemcsak egy rangos szakmai elismerés, hanem az is, hogy a győztes talajszelvény monolitja bekerülhet a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményébe. A közönségszavazás június 16-án déli 12 órakor zárul.
2026. június 15., 18:072026. június 15., 18:07
2026. június 15., 18:162026. június 15., 18:16
A Csomád vulkáni térségének egyedülálló természeti értékeire szeretné felhívni a figyelmet Kiss Boglárka Mercédesz geológus, aki bálványosfürdői talajszelvényt nevezett be a Magyar Talajtani Társaság Év Talaja versenyére. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Krónika érdeklődésére elmondta:
„A versenynek szakmai szempontból is nagy jelentősége van, hiszen a győztes talajszelvény monolitja (a talajszelvényből vett, eredeti szerkezetét megőrző minta) bekerül a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményébe. A múzeumban megtalálhatók a Kárpát-medence különböző talajtípusai, köztük erdélyi minták is, de különleges elismerést jelentene, ha egy erdélyi szelvény nyerné el az Év Talaja címet” – fogalmazott a kolozsvári geokémikus.
A Magyar Talajtani Társaság az Agrárminisztériummal együttműködve minden évben meghirdeti a versenyt azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a talajok sokszínűségére és jelentőségére. A győztesről közönségszavazás dönt:
A büdösfürdői talajszelvény jelenleg az első helyen áll, de Kiss Boglárka Mercédesz szerint a verseny rendkívül szoros, ezért minden egyes támogató szavazat számít.
A versenybe nevezett talajszelvény az Apor-lányok feredője közelében található
Fotó: Kiss Boglárka Mercédesz
A nevezett talajszelvény a Keleti-Kárpátok déli részén, a Csomád vulkáni dómkomplexum közvetlen környezetében található, Bálványosfürdőn, az Apor-lányok feredője közelében. A térség napjainkban is aktív gázfeláramlásairól ismert:
A héliumizotóp-vizsgálatok szerint a gázok kapcsolódnak a mélyben található magmás rendszerhez.
A geológus szerint éppen ezért különösen ritka lehetőség volt itt talajvizsgálatot végezni. „Kíváncsiak voltunk arra, hogy ezek a különleges geológiai adottságok miként hatnak a talaj összetételére. A feltárás során egy rendkívül érdekes és egyedi szerkezetű talajt találtunk” – mondta.
A magmás eredetű gázkiáramlások rendkívül savanyú és reduktív mikrokörnyezeteket hoznak létre, amelyek jelentősen befolyásolják
A vizsgált talajszelvény pontosan ezeket a folyamatokat tükrözi.
A szakmai leírás szerint egy rendkívül sajátos, szén-dioxiddal és kénhidrogénnel átjárt, erősen savanyú és reduktív szulfidos barna erdőtalajról van szó, amely
Felső része kilúgzott, savanyú barna erdőtalaj, míg mélyebben vízzel telített, szürke, iszapos rétegek jelennek meg. A kutatók terméskén-kiválásokat is azonosítottak, amelyek szintén a különleges geokémiai viszonyokat bizonyítják.
Büdös-hegy–Bálványos térsége több szempontból is különleges
Fotó: Kiss Boglárka Mercédesz
A Büdös-hegy–Bálványos térsége nemcsak földtani szempontból különleges. A mofetták, gázömlések és szénsavas források évszázadok óta részei a helyi fürdőkultúrának és népi gyógyászatnak. A környéket már a 18–19. században is felkeresték reumatikus és keringési panaszok enyhítésére. A helyi legendák szerint az Apor-lányok feredője nevét a nemesi Apor család nőtagjairól kapta, akik rendszeresen felkeresték a gyógyhatásúnak tartott helyet.
A tájhoz számos irodalmi emlék is kapcsolódik. Jókai Mór Bálványosvár című regényének eseményei is ezen a vidéken játszódnak, a közeli Torjai Büdös-barlangot pedig a kiáramló gázok miatt „a pokol tornácának” nevezte.
Az Év Talaja cím Bálványosfürdő ismertségét is növelné
Fotó: Tuchiluș Alex
Kiss Boglárka Mercédesz szerint a nevezésnek egy másik fontos célja is volt: szeretnék ráirányítani a figyelmet Bálványosfürdőre, amely ugyan nem tartozik az ország legismertebb turisztikai célpontjai közé, természeti értékei azonban kiemelkedőek.
A kutató régóta foglalkozik a Csomád térségének mofettáival, vulkáni gázömléseivel és ásványvizeivel, ezért személyesen is közel áll hozzá ez a vidék. Úgy véli, egy esetleges győzelem nemcsak a talajszelvénynek hozna szakmai elismerést, hanem Bálványosfürdő ismertségét is növelné, felhívva a figyelmet a környék mofettáira, borvizeire, terméskén-előfordulásaira és népi feredőire.

A varázslatos szépségű szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp egyedi természeti kincs, ezért a rezervátum működtetői továbbra is megőriznék érintetlenségét, tisztaságát, és nem engednék be a tömegturizmust.

Egy frissen publikált tanulmány szerint a székelyföldi Csomád-vulkán kőzeteiben lévő cirkonkristályok azt mutatják, hogy a hegy alatt lévő magmatározóban még mindig lehet folyékony magma. Ennek alapján nem lehet kizárni a jövőbeli kitöréseket.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
szóljon hozzá!