„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján

A ferencesek közössége ezzel a konferenciával kezdte el jubileumi ünnepségsorozatát, amelyet annak emlékére indított, hogy a ferencesek második kolozsvári megtelepedése az egykori, óvári domonkos helyen a feljegyzések szerint 1725. június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén történt. Ekkor a „roskatag állapotú templom kulcsait Antalffi János püspök nevében Szabó Mihály, Kolozsvár akkori kanonok-plébánosa a rendtartomány megbízottjának, Antalffi Istvánnak, a visszatérő ferencesek első házfőnökének átadta.”

A különböző rendek, felekezetek történészei az óvári kolostor 1725 előtti közösségeinek időszakát mutatták be. Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes, teológiai tanár a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, ezek az időszakok mind olyan szakaszok a templom és kolostor falainak történetében, amiket nem lehet elhallgatni.

Hozzátette, bár a 300. évforduló 2025-ben lesz, már tavaly megfogalmazódott a gondolat, hogy jó lenne hosszabb eseménysorozattal ünnepelni, felvezetni, eljutni a jelenig, ezért szervezték a korábbi időszakokra összpontosító konferenciát. „Előbb a múltat vizsgáltuk, a továbbiakban meg a jelent fogjuk elemezni és az előretekintésre koncentrálunk. A jubileum a ferenceseknek a Kolozsvárra való visszatelepedéséről szól – ugyanis korábban, a reformáció előtt is működtek a városban, más helyszínen –, a Farkas utcai református templom volt akkor a ferences templom meg kolostor. A reformáció ideje alatt úgymond »eltűntek» Kolozsvárról és aztán az ellenreformáció – vagy katolikus megújhodás – korában érkezett el a visszatérés lehetősége, akkor kapták ezt az épületet” – ecsetelte Orbán Szabolcs. Mint kifejtette, fontosnak tartották, hogy a 300 évvel ezelőtti események előzményeiről is beszélni kell, más rendek, felekezetek történészeinek bevonásával.

Mint összegezte, a domonkosok kezdték építeni, ők építették föl a kolostort – ez a rend a helyszínen működött a reformációig,

A műhelykonferencián Zágorhidi Czigány Balázs muzeológus, a Magyar Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény alapítója, vezetője A Szent Domonkos-rend Magyarországon és Erdélyben a kezdetektől a 20. századig-, míg Lupescu Makó Mária történész, kolozsvári egyetemi docens Domonkosok Kolozsváron címmel tartott előadást. Kovács Sándor unitárius egyháztörténész az 1566-1693 közötti kolozsvári óvári iskola unitárius korszakát ismertette. Kovács Mária-Márta művészettörténész és Ősz Előd egyháztörténész, levéltáros Magyar és német reformátusok az óvári templom körül címmel tartottak előadást. Siptár Dániel történész, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának levéltár-igazgatója az Óvárban élő egykori jezsuiták életét ismertette.

" width="560" height="314" allowfullscreen="allowfullscreen">

A műhelykonferencia után az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárba látogattak el az előadók, ahol Ősz Sándor Előd egyháztörténész, levéltáros több középkori, a domonkosokhoz és ferencesekhez kapcsolódó iratot mutatott meg. „Próbáltuk úgy alakítani a konferencia kereteit, hogy az érintett közösségek szakembereit hívjuk meg, hiszen ők ismerik jobban »saját időszakukat», beszéljenek erről. És úgy láttam, az se volt mellékes számukra, hogy egymással kapcsolatban, egymásról is sok érdekes dolgot megtudtak” – mutatott rá Orbán Szabolcs ferences szerzetes.

Kifejtette, fontos a történelemről történészi szemszögből közösen beszélni, szakmai szempontból megalapozottan, és ily módon egymást gazdagítani. A jubileumi rendezvénysorozat további szakaszai egyelőre csak körvonalazódnak: Orbán Szabolcs felsorolta, a következő alkalom a ferences múlthoz kapcsolódó, szintén kicsit történészi, ugyanakkor kicsit lelkiségi megközelítést terveznek. Aztán művészettörténeti, történelmi szempontból szeretnék körbejárni, hogy az épületegyüttes mi mindent rejt magában.

A tényleges jubileumon, 2025-ben pedig a tervek szerint aktualizáló, előretekintő jellegűek lennének a rendezvények. Amint az erdélyi ferences rend honlapján (ofm.ro) olvasható,

Az épületet ma látható formájában 1745-ben szentelték fel, a korábbi évszázadokban számos alkalommal esett át átalakításokon, bővítéseken. A műhelykonferenciát a Kolozsvári Ferencesek YouTube-csatornáján élőben közvetítették.