Hirdetés

Segíteni a közösségi trauma feldolgozását: a magyarországi és erdélyi egyházüldözésre emlékeztek Kolozsváron

A kolozsvári ferences rendház refektóriumában tartották a kommunizmusbeli egyházüldözésre emlékeztető rendezvényt •  Fotó: Pantea Tibor OFM

A kolozsvári ferences rendház refektóriumában tartották a kommunizmusbeli egyházüldözésre emlékeztető rendezvényt

Fotó: Pantea Tibor OFM

Az erdélyi történelmi egyházak és a vallásgyakorlás hatvanas évekbeli üldözését feltérképező, tudományos és pedagógiai programot mutatták be Kolozsváron hétfőn este. A ferences rendház refektóriumában 16 pannóból álló kiállítás is nyílt Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) címmel. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által közösen szervezett program ismertetésén elhangzott, a történelem „emberi arcát” igyekszik reflektorfénybe hozni a program, amely naplókon, fotókon keresztül igyekszik bemutatni, emlékeztetni arra, miként lehetetlenítette el a lelkiismereti jogot a kommunista diktatúra.

Kiss Judit

2023. november 28., 09:352023. november 28., 09:35

2023. november 28., 09:472023. november 28., 09:47

A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás a kolozsvári ferences rendházban hétfőn este. A rendezvény keretében ismertették azt a hosszú távú tudományos és pedagógiai programot, amely az erdélyi történelmi egyházak üldözésének vonatkozásait mutatja majd be mindenik felekezet történelmére kiterjedően.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mutatta be a programot és nyitotta meg a kiállítást •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mutatta be a programot és nyitotta meg a kiállítást

Fotó: Pantea Tibor OFM

Az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által közösen szervezett programot és a 16 pannóból álló tárlatot a kolozsvári ferences rendház patinás, több mint fél évezredes, felújított refektóriumában ismerhette meg a közönség.

Az egyházüldözésre való emlékezésről és emlékeztetésről, a kommunizmus ideje alatt történt vallásellenességről, valamint a közösségek fennmaradásáról

Urbán János Erik OFM ferences tartományfőnök, érseki helynök, Grezsa Csaba főkonzul, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Nagy Mihály Zoltán főlevéltáros, az erdélyi programrész irányítója beszélt.

Urbán Erik OFM, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke a rendezvényen •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Urbán Erik OFM, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke a rendezvényen

Fotó: Pantea Tibor OFM

Meg akarta nyerni a lelkeket a kommunista hatalom

Urbán Erik kiemelte, a ferences rendbe való belépésekor számtalan olyan, néhai rendtársának élettörténetéről hallott, akik a hatvanas években a kommunista államhatalom meghurcoltatásainak, üldözésének, bebörtönzések áldozataivá váltak, lelki és testi szenvedéseket kellett kiállniuk. „Ne felejtsünk el szembenézni a múlt személyes és kollektív traumáival, fel kell mutatni a múltat, hogy az utókor ne a gonosz, hanem Isten országát építse.

Legyünk a béke hírnökei, Assisi Szent Ferenc jelmondatával szólva: Pax et bonum, azaz béke és jóság” – fogalmazott Urbán Erik.

Grezsa Csaba kiemelte, manapság a történelemmel kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben. Idézte Kun Miklós történészt, aki szerint a különböző korosztályok másként szoktak tekinteni egye-egy történelmi korszakra, és sokszor egyfajta álságos nosztalgia övezi a kommunizmus időszakát, ezt a fajta viszonyulást pedig jó lenne elfelejteni.

Grezsa Csaba főkonzul: „manapság a kommunizmussal kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben” •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Grezsa Csaba főkonzul: „manapság a kommunizmussal kapcsolatban a felejtés és nosztalgia kultúrája érvényesül sokszor a közbeszédben”

Fotó: Pantea Tibor OFM

„Hiszen csak 1965 és 1967 között mintegy 30 egyházellenes ügyet kreált az államhatalom Magyarországon, ezek az ügyek több mint 200 embert érintettek. Kádár korszakában a cél az volt, hogy a hatalom elvegye, megnyerje magának lelkeket.

Emlékezni kell erre a korszakra, nevükön kell nevezni a bűnösöket, hogy többé ne történhessenek hasonló szörnyűségek” – fogalmazott a főkonzul.

Alattomos, hatékony bomlasztás a kádári Magyarországon

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke ismertette az Egyházi ifjúsági közösségek a pártállami Magyarországon a hosszú hatvanas években (1958–1973) című kiállítást. Rámutatott, a másfél éve a Pápai Református Kollégiumban, majd számos magyarországi egyetemen és középiskolában már bemutatott,

most Erdélybe hozott kiállítás létrejötte is a kommunista diktatúra elnyomó gépezete fölötti győzelmet jelenti.

Azt is kifejtette, hogy a tíz éve létrejött, általa vezetett Nemzeti Emlékezet Bizottságának célja, hogy a kommunista diktatúra működésének mechanizmusát tárják fel Magyarország és az egész Kárpát-medence vonatkozásában.

A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros a rendezvényen •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros a rendezvényen

Fotó: Pantea Tibor OFM

„Ez a kiállítás nem annyira a nyílt egyházellenességről, Mindszenty peréről vagy Gulyás Lajos református lelkész kivégzéséről, nem az erőszakos üldözésekről szól, hanem

inkább arról az alattomos, de ugyanolyan hatékony bomlasztásról, amit a kádári rendszer a társadalom minden sejtjéig lenyúlóan végzett a keresztény értékrend ellen” – emelte ki a történész.

Mint részletezte, ez a fajta bomlasztás az élet minden színterét érintette, az úttörőket, a nőszövetségeket, a tudományos életet, a gyerekeket egyházellenes propagandával bombázták, akár diafilmeken keresztül, de még a Ludas Matyi vicclap karikatúrái közül sem hiányzott az egyházellenes hang.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

„A Mikulásból Télapó lett, szekularizálták az ünnepeket, világnézeti indoktrináció zajlott a politikai rendőrség eszközeinek bevetésével. És nem kímélték sem a katolikus, sem a protestáns felekezeteket” – mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Mint rámutatott, ezek a módszerek nem voltak nyíltan erőszakosak, de a céljuk változatlan volt: atomizálni a társadalmat, megszakítani a kapcsolati hálókat.

Földváryné Kiss Réka történész: „a tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit” •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Földváryné Kiss Réka történész: „a tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit”

Fotó: Pantea Tibor OFM

„A tárlat célja bemutatni az úgynevezett finom elnyomás rejtettebb dimenzióit, valamint azt, hogy

a vallásos közösségek miként próbálták mégis kreatív módszerekkel életben maradni abban a korszakban, amikor a vallásgyakorlás miatt kockázatot vállaltak. Ezért a mindennapi hősiességért főhajtással tartozunk” – mondta a történész.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a kiállításon az úgynevezett oral history – azaz levelezések, naplók, fotók nyomán kibomló történelem – is hangsúlyosan előtérbe kerül, ezért arra kérnek mindenkit, aki segíthet, hogy ha létezik az erdélyi családi hagyatékokban kapcsolódó anyag, azokkal keressék fel a Nemzeti Emlékezet Bizottságot, hogy ezeket az anyagokat is illeszthessék be a program készülő erdélyi részébe.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

A kezdeményezés erdélyi része is összefogás eredménye: az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a Gyulafehérvári Érsekség, az Erdélyi Református Egyházkerület, a Magyar Unitárius Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház is részt vesz az anyaggyűjtésben és a kutatásban.

A programot a tervek szerint más erdélyi helyszínekre is elviszik, román nyelvű összefoglalót is készítettek róla, hogy kétnyelvű közösségekkel is megismertethessék. A kiállítás tablóinak digitális változata elérhető a Nemzeti Emlékezet Bizottsága digitális tudástárában: https://neb.hu/hu/a-kuzdelem-a-lelkekert-programsorozat-tabloi.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

A lelkiismereti jog is fontos, nemcsak az emberi jog és szólásszabadság

A program erdélyi részének koordinátora, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros elmondta, bár fontos a téma kutatásának tudományos része, az emlékezetpolitikai vonatkozása is. Mint kiemelte, lényeges feltérképezni, mi történt a kommunizmus ideje alatt nemcsak az erdélyi történelmi felekezetekkel, templomokkal, de az iskolarendszerrel, szociális rendszerrel abban a korban, amikor az egyházüldözés technicizálódott: az államhatalom az egyházon keresztül akart propagandát folytatni.

A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás Kolozsváron •  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

A kommunista államhatalom hatvanas évekbeli, magyarországi egyházellenes megnyilvánulásairól nyílt kiállítás Kolozsváron

Fotó: Pantea Tibor OFM

„És fontos emlékezni a belső egyházi normára, amelynek köszönhetően bár a templomajtók mögé szorítva, de megpróbáltak túlélni a vallásos közösségek.

Az erdélyi kutatás arra is vonatkozik, hogy a pártállam mely intézményei gyakoroltak hatalmat az egyházak és a vallásgyakorlók fölött. Például a Szekuritáté mint állambiztonsági szerv nemcsak beazonosítja, de meg is teremti ellenségeit: aki misézik, vagy részt vesz egy konfirmáláson, az letartóztatható, el lehet bocsájtani munkahelyéről. Mintegy kriminalizálódik a vallásgyakorlás” – fogalmazott a történész.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

Hozzátette, ennek a programnak a keretében azt is feltérképezik, hogy Erdélyben milyen lehetett abban az időben a vallásgyakorlás, vagyis az „alulnézet” is fontos, a naplókból, visszaemlékezésekből kibomló történelem, hogyan élték meg hitüket az emberek. „Magam is tanítok, és azt tapasztalom, hogy

a mai fiatalok szívesen emlegetik az emberi jogokat, a szólásszabadságot, viszont a lelkiismereti jogot és vallásszabadságot már ritkábban. Ezért is fontos ez a projekt, hogy felhívjuk a figyelmet a lelkiismereti jog fontosságára.

Kibővítjük erdélyi vonatkozásokkal a tárlatot, mindenik erdélyi felekezet segít ebben. A történelem emberi arcán keresztül lehet megismertetni a fiatalokkal a korszakot, és ne csak tudományos könyvek szülessenek – bár azok is fontosak –, lehessen képanyagot, naplókat feltérképezve emlékezni a kommunizmusra, segíteni a közösségi traumafeldolgozást” – mondta Nagy Mihály Zoltán.

•  Fotó: Pantea Tibor OFM Galéria

Fotó: Pantea Tibor OFM

korábban írtuk

Küzdelem a lelkekért: kiállítás nyílik a hatvanas évekbeli egyházüldözésről a kolozsvári ferences rendházban
Küzdelem a lelkekért: kiállítás nyílik a hatvanas évekbeli egyházüldözésről a kolozsvári ferences rendházban

Magyarországi és erdélyi egyházüldözés a hosszú hatvanas években címmel tart tudományos és pedagógiai programot a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány.

korábban írtuk

„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján
„Közös” történelmi tér a kolozsvári Óvárban: felekezetek párbeszéde a ferencesek visszatelepedésének 300. évfordulóján

Jubileumot ünnepelnek a kolozsvári ferencesek annak emlékére, hogy 300 éve telepedtek vissza a kolozsvári Óvárban található templomba és kolostorba, ahol az azt megelőző időszakokban több rend és felekezet is működött.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 19., péntek

Veszélyben Nagybánya ikonikus természeti-kulturális öröksége: lakóparkot terveznek a Kereszthegyre

Egy ingatlanfejlesztő több mint egy tucat házból álló új lakópark építését tervezi a nagybányai Kereszthegyen, ami a környékbeli tősgyökeres lakosok, város- és műemlékvédők elégedetlenkedését és ellenkezését váltotta ki.

Veszélyben Nagybánya ikonikus természeti-kulturális öröksége: lakóparkot terveznek a Kereszthegyre
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Elítélték Temesvár német polgármesterét, emiatt 2030-ig nem indulhat választáson

Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.

Elítélték Temesvár német polgármesterét, emiatt 2030-ig nem indulhat választáson
2026. június 18., csütörtök

Egységes orvosi időpontfoglalót, digitális kórtörténetet ígér az új betegportál

Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.

Egységes orvosi időpontfoglalót, digitális kórtörténetet ígér az új betegportál
2026. június 18., csütörtök

Juhászat: jó az exportkereslet, de jelentős kockázat a járványhelyzet és a munkaerőhiány

A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra.

Juhászat: jó az exportkereslet, de jelentős kockázat a járványhelyzet és a munkaerőhiány
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Újabb medvetámadás a székelyföldi településen, ahol a héten már két emberre is rátámadt a nagyvad

Az elhajtására összehívott csapat két tagjára támadt egy medve szerdán este a székelyföldi Kászonújfaluban, ahol két nappal korábban is volt egy kettős medvetámadás. A szerda esti újabb támadásban a vadász és segédje sérült meg.

Újabb medvetámadás a székelyföldi településen, ahol a héten már két emberre is rátámadt a nagyvad
2026. június 18., csütörtök

„A magyarok is beszéljenek és írjanak románul”. Az anyanyelvhasználat ellen hergel egy AUR-os politikus

A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.

„A magyarok is beszéljenek és írjanak románul”. Az anyanyelvhasználat ellen hergel egy AUR-os politikus
2026. június 18., csütörtök

A sofőrök sztrájkja miatt harmadik napja áll a tömegközlekedés egy erdélyi megyeszékhelyen

Lebénult a tömegközlekedés Gyulafehérváron, ahol csütörtökön már harmadik napja sztrájkolnak a buszsofőrök.

A sofőrök sztrájkja miatt harmadik napja áll a tömegközlekedés egy erdélyi megyeszékhelyen
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Úthasználati díj a nehézgépjármű-forgalomra egy erdélyi városban

Úthasználati díjat vezettek be a városon áthaladó nehézgépjármű-forgalomra Nyárádszeredában az A8-as autópálya közelében zajló útépítési munkálatok miatt – jelentette be a Maros megyei város önkormányzata.

Úthasználati díj a nehézgépjármű-forgalomra egy erdélyi városban
2026. június 18., csütörtök

Szürke marha Kalotaszegen: egy fiatal falugazdász útkeresése

A legtöbb fiatal húsmarhatartó gazda ma inkább az Angus vagy a Limousin szarvasmarhafajtát választja Erdélyben, Kis Lehel azonban más utat jár. Magyar szürkemarha-állományával olyan családi gazdaságot épít, ami őrzi a hagyományokat és keresi a jövőt.

Szürke marha Kalotaszegen: egy fiatal falugazdász útkeresése
2026. június 17., szerda

Száz év sok idő, de ami lényeges, változatlan: ünnepel a FIKE, a református egyetemisták egyesülete

Századik születésnapját ünnepli Kolozsváron a hétvégén az 1926-ban alapított Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE). A református egyetemisták közösségének jelenlegi és egykori vezetőjét, valamint egy jelenlegi tagját kérdeztük.

Száz év sok idő, de ami lényeges, változatlan: ünnepel a FIKE, a református egyetemisták egyesülete
Hirdetés
Hirdetés