
Dombegyház és Kisvarjas között szabadon használható az út Románia schengeni csatlakozása óta
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kétszeresen is megkönnyítette a román–magyar határ mentén élők dolgát Románia schengeni csatlakozása: a rendszeres ellenőrzés megszűnése nemcsak gyorsabb határátkelést jelent, hanem a határkeresztező mellékutak, az addig csak alkalmi átkelőhelyek mindennapos használata alternatív útvonalakat is kínál, így a menetidő mellett a távolság is lerövidül. A határrendészet nem győzi hangsúlyozni: a schengeni tagság ellenére továbbra is szükség van érvényes útiokmányokra, a román állampolgárságú kiskorúak esetében pedig a szülői beleegyezési nyilatkozatra.
2025. február 13., 08:012025. február 13., 08:01
2025. február 14., 11:432025. február 14., 11:43
Másfél hónappal az Európai Unió belső határőrizet nélküli, schengeni övezetéhez való csatlakozás után annak jártunk utána, mennyit változott a határ mentén élők helyzete. Tudvalévő, hogy az elmúlt bő másfél évtizedben nagyon sok romániai lakos (magyar és nem magyar nemzetiségűek egyaránt) vásárolt ingatlant a határhoz közeli magyarországi településeken.
A nyugat-romániai árakhoz képest jóval alacsonyabb kelet-magyarországi ingatlanárak mellett a nyugodt, csendes környezet, a minőségi közszolgáltatások is kecsegtették a „bevándorlókat”. De van példa arra is, hogy tősgyökeres magyarországiak is a romániai ipari övezetek valamelyikébe járnak át dolgozni; a Békés vármegyei Battonyáról és Kevermesről is jönnek munkavállalók az Arad környéki gyárakba a szervezett munkásbuszokkal, amelyek – igaz – elsősorban még mindig a „kitelepülteket” szállítják naponta oda–vissza.

Már a schengeni övezeti csatlakozás tavalyi bejelentésének a hírére megugrottak az ingatlanárak a román–magyar határ közelében fekvő magyarországi településeken, szakemberek pedig az érdeklődés megnövekedésére és ezáltal további drágulásra számítanak.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke aradi illetőségű, de családalapításkor Battonyán vásárolt házat, amelybe párjával költözött. Napi rendszerességgel megteszi a két város közötti 25 kilométeres utat – pontosabban 30 kilométereset, mert Arad szélén rátér az autópályára, és a reptéri kijáratnál lehajtva megy a belvárosi iroda felé, így kikerüli a sugárutak reggeli csúcsforgalmát. Ez valamivel hosszabb, de gyorsabb.
Mint mondta, a schengeni csatlakozás előtt főleg Magyarország irányába kellett várakozni, de a nagyobb ünnepek vagy a nyári szabadságok idején, amikor kelet-európai vendégmunkások tízezrei tértek haza Nyugat-Európából, vagy mentek vissza munkahelyükre, mindkét irányban kiszámíthatatlan volt a várakozás ideje.
Battonyai vámház egy hónappal a schengeni térség bővítése után
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több ismerős is beszámolt arról, hogy a rendszeresen ingázókat már ismerték a két ország határőrei, így olykor csak intettek, hogy mehetnek. De ha központi ellenőrzést rendeltek el, statisztikát kellett vezetni vagy elrendelték a testkamerák bekapcsolását, nem vehették „lazán” a munkát, és akkor minden okmányt bevezettek a rendszerbe, illetve kinyittatták a gépjárművek csomagtartóit – ami időveszteséget jelentett.
A schengeni csatlakozásnak nemcsak az az előnye, hogy megszűnt az ellenőrzés a határátkelőhelyeken, hanem az is, hogy a főbb útvonalak mellett használhatóvá váltak a kisebb határkeresztező utak, a felújított, az első világháborúig használt összeköttetések.
Alternatív útvonalakat is jelent a schengeni csatlakozás Magyarország felé
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében másik három ilyen „kishatárátkelőhely” van:
tehát mondjuk az előszeretettel látogatott Gyulai Várfürdő alternatív, rövidebb útvonalakon is megközelíthető.
A román határrendészet már a schengeni csatlakozás hajnalán felhívta a figyelmet, hogy a határtérségben megmaradnak a szúrópróbaszerű ellenőrzések, amelyekkel az illegális migrációt próbálják fékezni. Egy ilyenbe belefutottam a minapi battonyai kiszállás alkalmával: a tornyai határátkelőhely után, de még a battonyai vámház előtt két román határrendész állított meg, egy mobiltelefonos alkalmazással beszkennelték a személyigazolványt, majd udvariasan utamra bocsátottak – pár pillanatig tartott az egész. A magyar oldalon is állt két egyenruhás, akik előzékenyen továbbot intettek, bár az előttem haladó autót korábban megállították.
Határátkelőhely Tornyán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A határrendészet közleményeiben egyébként szinte naponta olvasni illegális bevándorlókról, vagy kivándorlókról, akik munkavállalási vízummal érkeznek Romániába valamelyik távol-keleti országból, de Nyugat-Európába próbálkoznak eljutni, csakhogy fennakadnak az ellenőrzéseken. Személygépkocsik, teherautók vagy autóbuszok ellenőrzése során akadnak fenn a hálón, mivel nincs más schengeni országban való tartózkodásra feljogosító vízumuk.

Románia szárazföldi schengeni csatlakozásának első, januári hónapjában a határőrök több mint 260 ezer szúrópróbaszerű ellenőrzést hajtottak végre.
A nagyváradi székhelyű regionális határrendészeti parancsnokság a hatáskörébe tartozó Bihar és Arad megye területén a schengeni csatlakozást követő első hónapban 84 ilyen személyt tartóztatott fel, és négy olyan gépjárművet foglalt le, amelyeket a külföldi hatóságok köröztek.
A határrendészet nem győzi hangsúlyozni: a schengeni tagság ellenére továbbra is szükség van érvényes útiokmányokra.
Ugyanúgy, ha iskolai vagy más szervezett kirándulás keretében mennek külföldre, akkor is kell a szülők hozzájárulási nyilatkozata, amit közjegyző előtt kell hitelesíteni.
Köztudomású, hogy ez a román útiokmányokkal utazókra érvényes, a kedvezményes honosítás révén kettős (román és magyar) állampolgárságú családok ezt úgy hidalják át, hogy a kiskorú a magyar útlevelet vagy személyi igazolványt használja.
A lényeg, hogy nála legyen.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.
Megkezdődnek a külhoni magyar gyermekek és fiatalok nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásainak, továbbá a hallgatói támogatások kifizetései – közölte a budapesti Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium.
Minősített emberölés miatt vádat emeltek egy 52 éves, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő férfi ellen, aki a vád szerint halálra késelt egy 22 éves fiatalt egy Málnás közelében lévő erdőben – közölte a Kovászna megyei ügyészség.
A magyar kormány 110 millió forintos támogatással járul hozzá a szilágycsehi református templom helyreállításához – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a szilágysági városban tett látogatásán.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert és küldöttségét látta vendégül csütörtök este a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a nagyváradi Reflex Központban – közölte a KREK.
Holtan találtak csütörtök este egy 50 éves erdőőrt a Máramaros megyei erdészeti igazgatóság egyik vadászterületén, feltételezések szerint szarvasbika támadhatta meg – közölte pénteken a Romsilva a Facebook-oldalán.
Három személygépkocsi és két haszongépjármű keveredett balesetbe csütörtök éjjel egy óra körül az A1-es autópálya Arad megyei szakaszán, az 530-as kilométerszelvényéhez.
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
szóljon hozzá!