Dombegyház és Kisvarjas között szabadon használható az út Románia schengeni csatlakozása óta
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kétszeresen is megkönnyítette a román–magyar határ mentén élők dolgát Románia schengeni csatlakozása: a rendszeres ellenőrzés megszűnése nemcsak gyorsabb határátkelést jelent, hanem a határkeresztező mellékutak, az addig csak alkalmi átkelőhelyek mindennapos használata alternatív útvonalakat is kínál, így a menetidő mellett a távolság is lerövidül. A határrendészet nem győzi hangsúlyozni: a schengeni tagság ellenére továbbra is szükség van érvényes útiokmányokra, a román állampolgárságú kiskorúak esetében pedig a szülői beleegyezési nyilatkozatra.
2025. február 13., 08:012025. február 13., 08:01
2025. február 14., 11:432025. február 14., 11:43
Másfél hónappal az Európai Unió belső határőrizet nélküli, schengeni övezetéhez való csatlakozás után annak jártunk utána, mennyit változott a határ mentén élők helyzete. Tudvalévő, hogy az elmúlt bő másfél évtizedben nagyon sok romániai lakos (magyar és nem magyar nemzetiségűek egyaránt) vásárolt ingatlant a határhoz közeli magyarországi településeken.
A nyugat-romániai árakhoz képest jóval alacsonyabb kelet-magyarországi ingatlanárak mellett a nyugodt, csendes környezet, a minőségi közszolgáltatások is kecsegtették a „bevándorlókat”. De van példa arra is, hogy tősgyökeres magyarországiak is a romániai ipari övezetek valamelyikébe járnak át dolgozni; a Békés vármegyei Battonyáról és Kevermesről is jönnek munkavállalók az Arad környéki gyárakba a szervezett munkásbuszokkal, amelyek – igaz – elsősorban még mindig a „kitelepülteket” szállítják naponta oda–vissza.
Már a schengeni övezeti csatlakozás tavalyi bejelentésének a hírére megugrottak az ingatlanárak a román–magyar határ közelében fekvő magyarországi településeken, szakemberek pedig az érdeklődés megnövekedésére és ezáltal további drágulásra számítanak.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke aradi illetőségű, de családalapításkor Battonyán vásárolt házat, amelybe párjával költözött. Napi rendszerességgel megteszi a két város közötti 25 kilométeres utat – pontosabban 30 kilométereset, mert Arad szélén rátér az autópályára, és a reptéri kijáratnál lehajtva megy a belvárosi iroda felé, így kikerüli a sugárutak reggeli csúcsforgalmát. Ez valamivel hosszabb, de gyorsabb.
Mint mondta, a schengeni csatlakozás előtt főleg Magyarország irányába kellett várakozni, de a nagyobb ünnepek vagy a nyári szabadságok idején, amikor kelet-európai vendégmunkások tízezrei tértek haza Nyugat-Európából, vagy mentek vissza munkahelyükre, mindkét irányban kiszámíthatatlan volt a várakozás ideje.
Battonyai vámház egy hónappal a schengeni térség bővítése után
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több ismerős is beszámolt arról, hogy a rendszeresen ingázókat már ismerték a két ország határőrei, így olykor csak intettek, hogy mehetnek. De ha központi ellenőrzést rendeltek el, statisztikát kellett vezetni vagy elrendelték a testkamerák bekapcsolását, nem vehették „lazán” a munkát, és akkor minden okmányt bevezettek a rendszerbe, illetve kinyittatták a gépjárművek csomagtartóit – ami időveszteséget jelentett.
A schengeni csatlakozásnak nemcsak az az előnye, hogy megszűnt az ellenőrzés a határátkelőhelyeken, hanem az is, hogy a főbb útvonalak mellett használhatóvá váltak a kisebb határkeresztező utak, a felújított, az első világháborúig használt összeköttetések.
Alternatív útvonalakat is jelent a schengeni csatlakozás Magyarország felé
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében másik három ilyen „kishatárátkelőhely” van:
tehát mondjuk az előszeretettel látogatott Gyulai Várfürdő alternatív, rövidebb útvonalakon is megközelíthető.
A román határrendészet már a schengeni csatlakozás hajnalán felhívta a figyelmet, hogy a határtérségben megmaradnak a szúrópróbaszerű ellenőrzések, amelyekkel az illegális migrációt próbálják fékezni. Egy ilyenbe belefutottam a minapi battonyai kiszállás alkalmával: a tornyai határátkelőhely után, de még a battonyai vámház előtt két román határrendész állított meg, egy mobiltelefonos alkalmazással beszkennelték a személyigazolványt, majd udvariasan utamra bocsátottak – pár pillanatig tartott az egész. A magyar oldalon is állt két egyenruhás, akik előzékenyen továbbot intettek, bár az előttem haladó autót korábban megállították.
Határátkelőhely Tornyán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A határrendészet közleményeiben egyébként szinte naponta olvasni illegális bevándorlókról, vagy kivándorlókról, akik munkavállalási vízummal érkeznek Romániába valamelyik távol-keleti országból, de Nyugat-Európába próbálkoznak eljutni, csakhogy fennakadnak az ellenőrzéseken. Személygépkocsik, teherautók vagy autóbuszok ellenőrzése során akadnak fenn a hálón, mivel nincs más schengeni országban való tartózkodásra feljogosító vízumuk.
Románia szárazföldi schengeni csatlakozásának első, januári hónapjában a határőrök több mint 260 ezer szúrópróbaszerű ellenőrzést hajtottak végre.
A nagyváradi székhelyű regionális határrendészeti parancsnokság a hatáskörébe tartozó Bihar és Arad megye területén a schengeni csatlakozást követő első hónapban 84 ilyen személyt tartóztatott fel, és négy olyan gépjárművet foglalt le, amelyeket a külföldi hatóságok köröztek.
A határrendészet nem győzi hangsúlyozni: a schengeni tagság ellenére továbbra is szükség van érvényes útiokmányokra.
Ugyanúgy, ha iskolai vagy más szervezett kirándulás keretében mennek külföldre, akkor is kell a szülők hozzájárulási nyilatkozata, amit közjegyző előtt kell hitelesíteni.
Köztudomású, hogy ez a román útiokmányokkal utazókra érvényes, a kedvezményes honosítás révén kettős (román és magyar) állampolgárságú családok ezt úgy hidalják át, hogy a kiskorú a magyar útlevelet vagy személyi igazolványt használja.
A lényeg, hogy nála legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!