Csiszolni kell még a rendszert. A gyengébben teljesítő diákokat olyan szintre kell felzárkóztatni, hogy megszerezhessék az átmenő jegyet
Fotó: Biró István
Kilencéves kísérlet zárult le, amikor az általános iskola padjaiból most kikerült nyolcadikosok az elmúlt héten letették a képességvizsgát. A reform célja és tárgya – mint ismeretes – az volt, hogy ez a generáció már a nulladik osztálytól sajátos tanterv szerint tanult, és a kisérettségin is sajátos elvárások voltak. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint nem ad okot a csüggedésre, hogy a magyar diákok idén románból rosszabb eredményt produkáltak, mint tavaly.
Bár a tavalyinál rosszabb eredmények születtek a nyolcadik osztályosok idei képességvizsgáján román nyelvből és irodalomból, az eredmények a reális nyelvtudást tükrözik, és nem azt, hogy a diákok mennyire tudnak bemagolni elemzéseket, irodalomelméleti kifejezéseket, ez pedig előremutató – állapította meg lapunknak Tódor Erika Mária, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a kimondottan a magyar diákok számára készített román nyelv és irodalom tantervet kidolgozó bizottság munkatársa.
Amint arról beszámoltunk, a múlt héten zajlott a képességvizsgája annak a generációnak, amelynek tagjai az iskola előkészítő osztályától sajátos tanterv szerint tanultak. A keddi eredményhirdetés után az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetje arról tájékoztatott, hogy a magyar diákok összesítve idén jobban teljesítettek, mint tavaly, 77,09 százalékuk ért el átmenő átlagot, ám román nyelv és irodalomból alig 55 százalékuk kapta meg legalább az 5-öst, ami 5 százalékponttal elmarad a tavalyi eredménytől.
Tódor Erika Mária az eredményeket firtató kérdésünkre fontosnak tartotta aláhúzni, hogy
A korábbi évfolyamok meg tudtak határozni irodalomelméleti fogalmakat, de nem tudták konkrét élethelyzetekben beszédszándékaikat érvényesíteni. Ezt az aszimmetriát a mostani mérés-értékelés felülírja, hiszen szövegértést kér, véleménynyilvánítást, szövegprodukciót, tudatos nyelvhasználatot, lényében olyan részkészségeket, amelyekre a hétköznapi élethelyzetekben is szükségük van a magyar diákoknak. „Tehát közelebb került az értékelés tárgya a valós élet kommunikációs elvárásaihoz” – szögezte le az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, nem látja gondnak, hogy végre nem előre betanult szövegeket kell visszamondani, hanem előtérbe került a gondolkodás és egyben a gondolatkifejtés lehetősége is.
Jobb eredményeket értek el a romániai magyar diákok az országos átlaghoz képest az idei képességvizsgán – derül ki a bukaresti oktatási minisztérium által szerkesztőségünkhöz eljuttatott adatokból.
Az idei románvizsga-tételről Tódor Erika Mária kifejtette, összességében azt láthatjuk, hogy – a többi vizsgatárgyhoz hasonlóan – más típusú vizsgalapon, diákbarátabb kérdésekkel zajlott a számonkérés.
– értékelt az egyetemi oktató.
Kevésbé örül viszont a gyakorlati alkalmazás módjának, például annak, hogy egy 2017-ben bevezetett tanterv értékelési módja 2021-ig rejtély maradt, és ez számos bizonytalanságot, kételyt, kapkodó döntést eredményezett. Meglátása szerint emiatt volt az idei mérési és értékelési folyamat nehéz és megterhelő mind a tanároknak, mind a diákoknak. A pedagógusoknak azért, mert nagyon későn adódott lehetőség, hogy megismerjék a mérőeszköz struktúráját, de nehéz volt a diákoknak is, hiszen hirtelen válaszolniuk kellett egy teljesen újszerű kihívásra, amelyre ez a „reformgeneráció” már nem először volt rákényszerítve.
A szakértő rámutatott, nem olvasott olyan mérésekről, melyek a javasolt struktúrát átlagos képességű gyerekek esetében tesztelték volna, mielőtt alkalmazásra került a mérőeszköz, így azt reméli, hogy bár összességében a mérési mód modern és kompetenciaalapú, a szövegek nehézségén, a feladatok mennyiségén, az idei mérés tanulságai alapján még további finomításra törekszik a tételeket kidolgozó bizottság.
A diákok mellett vizsgázott a rendszer is. A jeles osztályzatig még fejlődni kell
Fotó: Gecse Noémi
Tódor Erika arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a 2020-as statisztikai adatokhoz képest az idei román eredmények visszaesést mutatnak, de a járványhelyzet előtti, azaz 2018-as és 2019-es adatokhoz képest viszont javulás észlelhető, a 2,77 százalékos, valamint a 4,77 százalékos különbség optimizmusra adhat okot.
– fogalmazta meg az egyetemi oktató.
Arra is kitért, hogy a reformgeneráció nem csak az újításokat, kísérleteket élte meg az előkészítő osztálytól kezdődően, hanem az online oktatás hiányosságaival járó lemaradást vagy éppen távolmaradást is. „Csak remélni tudom, hogy ezekből a helyzetekből valami olyan életrevalóságot, újító-alkalmazkodó készséget tanulhat meg ez az évfolyam, mely visszaigazolja a társadalomnak és döntéshozóknak a tervezés felelősségét. Abban biztos vagyok, hogy a mostani elvárásoknak köszönhetően több lehetőség adódik a nyelvhasználat különböző szintű gyakorlására” – mutatott rá.
Arra a kérdésünkre, hogy a hátráltató körülmények, a bizonytalanság, a késlekedő tankönyvek mennyire nyomták rá bélyegüket ennek az évfolyamnak a felkészülésére, az egyetemi docens kifejtette:
„Ezzel magyarázható, hogy ebben a kegyetlen időszakban is több kísérlet, segédeszköz, platform összeállításán dolgoztak a kollégák, mindezek feltérképezésére és megvitatására kerül sor például tavaly Csíkszeredában a július 12–16. közötti időszakban egy szakmai fórum keretében, a Bolyai Akadémia égisze alatt” – részletezte Tódor Erika Mária.
Meglátása szerint a következő generáció már sokkal biztonságosabb körülmények között kezdheti a felkészülést a jövő évi munkára. A szakember abban bízik, hogy sokkal könnyebb és hatékonyabb lesz a felkészülés, az idei év tapasztalatai elindítanak egy módszertani újragondolási folyamatot. Abban is reménykedik, hogy olyan gyakorlatorientált és hatékony kínálattal tudnak előrukkolni a tanintézetek, hogy az iskola utáni magánórarendszert a következő évtizedben ne kelljen erőltetni.
Amikor arról kérdeztük, hogy eléri-e célját a sajátos tanterv, Tódor Erika úgy vélekedett, korai lenne „és talán szakmai felelőtlenség” is igennel vagy nemmel válaszolni, figyelembe véve, hogy a tanterv egy összefüggő elméleti keretet biztosít a tanulásszervezéshez. Véleménye szerint az első és fontos lépés megtörtént: adva van a keret, mely lehetőséget biztosít a hatékony kompetenciaalapú munkához. Ezt a keretet a helyi sajátosságok mentén lehet alakítani.
„Most végre egészben látható a tanítás-tanulás és értékelés folyamata, az érvényben lévő tanterv és mérési forma kompetenciaalapú, tehát a felmért tudás gyakorlatorientált eszköztudást próbál megragadni” – hangsúlyozta az oktató. Hozzátette, a mostani keret lehetőséget ad bármilyen módszer használatára, akár az idegen nyelvek oktatásából átvett módszerekére is. Például a hallás utáni szövegértés az idegen nyelvekhez hasonlóan fontos eleme a nyelvelsajátításnak.
Ehhez azonban a pedagógusoknak minél több mankót, segítséget, szakmai és konzultációs felületet kell biztosítani, hogy minél gazdagabb kínálatból meríthessenek ötleteket, és a már meglévő jó gyakorlatokat minél szélesebb körben népszerűsíteni kell” – összegezte a teendőket Tódor Erika Mária.
A nyolcadik osztályt elvégzett romániai magyar diákok által az idei képességvizsgán elért eredmények azt mutatják, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett oktatási reform jó irányba halad, még akkor is, ha az eredmények nem jelentenek áttörést – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás