Csiszolni kell még a rendszert. A gyengébben teljesítő diákokat olyan szintre kell felzárkóztatni, hogy megszerezhessék az átmenő jegyet
Fotó: Biró István
Kilencéves kísérlet zárult le, amikor az általános iskola padjaiból most kikerült nyolcadikosok az elmúlt héten letették a képességvizsgát. A reform célja és tárgya – mint ismeretes – az volt, hogy ez a generáció már a nulladik osztálytól sajátos tanterv szerint tanult, és a kisérettségin is sajátos elvárások voltak. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint nem ad okot a csüggedésre, hogy a magyar diákok idén románból rosszabb eredményt produkáltak, mint tavaly.
Bár a tavalyinál rosszabb eredmények születtek a nyolcadik osztályosok idei képességvizsgáján román nyelvből és irodalomból, az eredmények a reális nyelvtudást tükrözik, és nem azt, hogy a diákok mennyire tudnak bemagolni elemzéseket, irodalomelméleti kifejezéseket, ez pedig előremutató – állapította meg lapunknak Tódor Erika Mária, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a kimondottan a magyar diákok számára készített román nyelv és irodalom tantervet kidolgozó bizottság munkatársa.
Amint arról beszámoltunk, a múlt héten zajlott a képességvizsgája annak a generációnak, amelynek tagjai az iskola előkészítő osztályától sajátos tanterv szerint tanultak. A keddi eredményhirdetés után az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetje arról tájékoztatott, hogy a magyar diákok összesítve idén jobban teljesítettek, mint tavaly, 77,09 százalékuk ért el átmenő átlagot, ám román nyelv és irodalomból alig 55 százalékuk kapta meg legalább az 5-öst, ami 5 százalékponttal elmarad a tavalyi eredménytől.
Tódor Erika Mária az eredményeket firtató kérdésünkre fontosnak tartotta aláhúzni, hogy
A korábbi évfolyamok meg tudtak határozni irodalomelméleti fogalmakat, de nem tudták konkrét élethelyzetekben beszédszándékaikat érvényesíteni. Ezt az aszimmetriát a mostani mérés-értékelés felülírja, hiszen szövegértést kér, véleménynyilvánítást, szövegprodukciót, tudatos nyelvhasználatot, lényében olyan részkészségeket, amelyekre a hétköznapi élethelyzetekben is szükségük van a magyar diákoknak. „Tehát közelebb került az értékelés tárgya a valós élet kommunikációs elvárásaihoz” – szögezte le az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, nem látja gondnak, hogy végre nem előre betanult szövegeket kell visszamondani, hanem előtérbe került a gondolkodás és egyben a gondolatkifejtés lehetősége is.
Jobb eredményeket értek el a romániai magyar diákok az országos átlaghoz képest az idei képességvizsgán – derül ki a bukaresti oktatási minisztérium által szerkesztőségünkhöz eljuttatott adatokból.
Az idei románvizsga-tételről Tódor Erika Mária kifejtette, összességében azt láthatjuk, hogy – a többi vizsgatárgyhoz hasonlóan – más típusú vizsgalapon, diákbarátabb kérdésekkel zajlott a számonkérés.
– értékelt az egyetemi oktató.
Kevésbé örül viszont a gyakorlati alkalmazás módjának, például annak, hogy egy 2017-ben bevezetett tanterv értékelési módja 2021-ig rejtély maradt, és ez számos bizonytalanságot, kételyt, kapkodó döntést eredményezett. Meglátása szerint emiatt volt az idei mérési és értékelési folyamat nehéz és megterhelő mind a tanároknak, mind a diákoknak. A pedagógusoknak azért, mert nagyon későn adódott lehetőség, hogy megismerjék a mérőeszköz struktúráját, de nehéz volt a diákoknak is, hiszen hirtelen válaszolniuk kellett egy teljesen újszerű kihívásra, amelyre ez a „reformgeneráció” már nem először volt rákényszerítve.
A szakértő rámutatott, nem olvasott olyan mérésekről, melyek a javasolt struktúrát átlagos képességű gyerekek esetében tesztelték volna, mielőtt alkalmazásra került a mérőeszköz, így azt reméli, hogy bár összességében a mérési mód modern és kompetenciaalapú, a szövegek nehézségén, a feladatok mennyiségén, az idei mérés tanulságai alapján még további finomításra törekszik a tételeket kidolgozó bizottság.
A diákok mellett vizsgázott a rendszer is. A jeles osztályzatig még fejlődni kell
Fotó: Gecse Noémi
Tódor Erika arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a 2020-as statisztikai adatokhoz képest az idei román eredmények visszaesést mutatnak, de a járványhelyzet előtti, azaz 2018-as és 2019-es adatokhoz képest viszont javulás észlelhető, a 2,77 százalékos, valamint a 4,77 százalékos különbség optimizmusra adhat okot.
– fogalmazta meg az egyetemi oktató.
Arra is kitért, hogy a reformgeneráció nem csak az újításokat, kísérleteket élte meg az előkészítő osztálytól kezdődően, hanem az online oktatás hiányosságaival járó lemaradást vagy éppen távolmaradást is. „Csak remélni tudom, hogy ezekből a helyzetekből valami olyan életrevalóságot, újító-alkalmazkodó készséget tanulhat meg ez az évfolyam, mely visszaigazolja a társadalomnak és döntéshozóknak a tervezés felelősségét. Abban biztos vagyok, hogy a mostani elvárásoknak köszönhetően több lehetőség adódik a nyelvhasználat különböző szintű gyakorlására” – mutatott rá.
Arra a kérdésünkre, hogy a hátráltató körülmények, a bizonytalanság, a késlekedő tankönyvek mennyire nyomták rá bélyegüket ennek az évfolyamnak a felkészülésére, az egyetemi docens kifejtette:
„Ezzel magyarázható, hogy ebben a kegyetlen időszakban is több kísérlet, segédeszköz, platform összeállításán dolgoztak a kollégák, mindezek feltérképezésére és megvitatására kerül sor például tavaly Csíkszeredában a július 12–16. közötti időszakban egy szakmai fórum keretében, a Bolyai Akadémia égisze alatt” – részletezte Tódor Erika Mária.
Meglátása szerint a következő generáció már sokkal biztonságosabb körülmények között kezdheti a felkészülést a jövő évi munkára. A szakember abban bízik, hogy sokkal könnyebb és hatékonyabb lesz a felkészülés, az idei év tapasztalatai elindítanak egy módszertani újragondolási folyamatot. Abban is reménykedik, hogy olyan gyakorlatorientált és hatékony kínálattal tudnak előrukkolni a tanintézetek, hogy az iskola utáni magánórarendszert a következő évtizedben ne kelljen erőltetni.
Amikor arról kérdeztük, hogy eléri-e célját a sajátos tanterv, Tódor Erika úgy vélekedett, korai lenne „és talán szakmai felelőtlenség” is igennel vagy nemmel válaszolni, figyelembe véve, hogy a tanterv egy összefüggő elméleti keretet biztosít a tanulásszervezéshez. Véleménye szerint az első és fontos lépés megtörtént: adva van a keret, mely lehetőséget biztosít a hatékony kompetenciaalapú munkához. Ezt a keretet a helyi sajátosságok mentén lehet alakítani.
„Most végre egészben látható a tanítás-tanulás és értékelés folyamata, az érvényben lévő tanterv és mérési forma kompetenciaalapú, tehát a felmért tudás gyakorlatorientált eszköztudást próbál megragadni” – hangsúlyozta az oktató. Hozzátette, a mostani keret lehetőséget ad bármilyen módszer használatára, akár az idegen nyelvek oktatásából átvett módszerekére is. Például a hallás utáni szövegértés az idegen nyelvekhez hasonlóan fontos eleme a nyelvelsajátításnak.
Ehhez azonban a pedagógusoknak minél több mankót, segítséget, szakmai és konzultációs felületet kell biztosítani, hogy minél gazdagabb kínálatból meríthessenek ötleteket, és a már meglévő jó gyakorlatokat minél szélesebb körben népszerűsíteni kell” – összegezte a teendőket Tódor Erika Mária.
A nyolcadik osztályt elvégzett romániai magyar diákok által az idei képességvizsgán elért eredmények azt mutatják, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett oktatási reform jó irányba halad, még akkor is, ha az eredmények nem jelentenek áttörést – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás