
Fotó: RMDSZ
A nyolcadik osztályt elvégzett romániai magyar diákok által az idei képességvizsgán elért eredmények azt mutatják, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett oktatási reform jó irányba halad, még akkor is, ha az eredmények nem jelentenek áttörést – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
2021. július 01., 16:052021. július 01., 16:05
2021. július 01., 16:082021. július 01., 16:08
A politikus az egyik közösségi oldalon közzétett videóban beszélt egyebek mellett a nyolcadikosok képességvizsgájáról, amely meghatározza, hogy az általános iskolát elvégzett diákok melyik középiskolában folytathatják tanulmányaikat. A bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen emlékeztetett, hogy a magyar tanulók először vizsgázhattak román nyelv és irodalomból differenciált tanterv szerint, amely figyelembe veszi, hogy a magyar diákok számára a román nem az anyanyelvük.
Kelemen úgy vélte, hogy ez fontos eredmény olyan körülmények között, hogy a diákoknak rendkívül nehéz tanévük volt a járvány okozta hiányos fizikai jelenlét miatt. A politikus a 2018-as eredményekkel vetette össze az idei vizsgaeredményeket.
„2018-hoz képest mindhárom vizsgatárgyban – román, magyar és matematika – javulás tapasztalható, még ha ez nem is jelent áttörést” – idézte az MTI az RMDSZ elnökét. A politikus felidézte, hogy 2018-ban román nyelv és irodalomból a magyar diákok 53 százaléka kapott átmenő jegyet, most 56 százalékuk. Magyarból három évvel ezelőtt 93 százalékuk vizsgázott sikeresen, most 96 százalékuk, míg matematikából 2018-ban 55 százalékuk kapott átmenő jegyet, most viszont 67 százalékra emelkedett a sikeresen vizsgázók aránya – mondta Kelemen Hunor.
Mint arról beszámoltunk, miközben országos szinten román nyelv és irodalomból a diákok 83,9 százaléka írta meg az ötöst, ugyanez a magyar diákok 55,85 százalékának sikerült. Ez a tavalyi 61,1 százalékhoz képest 5,25 százalékkal kevesebbet jelent, továbbá 2019-ben a magyar diákok 51,08 százaléka kapott ötös feletti osztályzatot románból.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
1 hozzászólás