Fotó: RMDSZ
A nyolcadik osztályt elvégzett romániai magyar diákok által az idei képességvizsgán elért eredmények azt mutatják, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett oktatási reform jó irányba halad, még akkor is, ha az eredmények nem jelentenek áttörést – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
2021. július 01., 16:052021. július 01., 16:05
2021. július 01., 16:082021. július 01., 16:08
A politikus az egyik közösségi oldalon közzétett videóban beszélt egyebek mellett a nyolcadikosok képességvizsgájáról, amely meghatározza, hogy az általános iskolát elvégzett diákok melyik középiskolában folytathatják tanulmányaikat. A bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen emlékeztetett, hogy a magyar tanulók először vizsgázhattak román nyelv és irodalomból differenciált tanterv szerint, amely figyelembe veszi, hogy a magyar diákok számára a román nem az anyanyelvük.
Kelemen úgy vélte, hogy ez fontos eredmény olyan körülmények között, hogy a diákoknak rendkívül nehéz tanévük volt a járvány okozta hiányos fizikai jelenlét miatt. A politikus a 2018-as eredményekkel vetette össze az idei vizsgaeredményeket.
„2018-hoz képest mindhárom vizsgatárgyban – román, magyar és matematika – javulás tapasztalható, még ha ez nem is jelent áttörést” – idézte az MTI az RMDSZ elnökét. A politikus felidézte, hogy 2018-ban román nyelv és irodalomból a magyar diákok 53 százaléka kapott átmenő jegyet, most 56 százalékuk. Magyarból három évvel ezelőtt 93 százalékuk vizsgázott sikeresen, most 96 százalékuk, míg matematikából 2018-ban 55 százalékuk kapott átmenő jegyet, most viszont 67 százalékra emelkedett a sikeresen vizsgázók aránya – mondta Kelemen Hunor.
Mint arról beszámoltunk, miközben országos szinten román nyelv és irodalomból a diákok 83,9 százaléka írta meg az ötöst, ugyanez a magyar diákok 55,85 százalékának sikerült. Ez a tavalyi 61,1 százalékhoz képest 5,25 százalékkal kevesebbet jelent, továbbá 2019-ben a magyar diákok 51,08 százaléka kapott ötös feletti osztályzatot románból.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
1 hozzászólás