
Fotó: Gecse Noémi
Jobb eredményeket értek el a romániai magyar diákok az országos átlaghoz képest az idei képességvizsgán – derül ki a bukaresti oktatási minisztérium által szerkesztőségünkhöz eljuttatott adatokból.
2021. június 29., 16:022021. június 29., 16:02
2021. június 29., 16:112021. június 29., 16:11
A tanügyi tárca kedden összesítette és hozta nyilvánosságra a nyolcadik osztályosok országos értékelésének – óvások előtti – eredményeit. Országos szinten a 131 179 beiratkozó 93,9 százaléka, azaz 123 122 diák vett részt a képességfelmérő vizsgán, a 7 168 magyar jelentkező közül pedig 6 694 gyereknek számoltak médiát, ami 93,38 százalékot tesz ki.
Országos szinten a nyolcadikos vizsgázók 76,8 százaléka, ugyanakkor a magyar nyelven tanuló nyolcadikosok 77,09 százaléka ért el 5-ös vagy 5-ös feletti átlagot. Az oktatási minisztérium adatai szerint 2018-ban 6,17, 2019-ben 2,39, 2020-ban 2,43 százalékos lemaradásuk volt a magyar diákoknak az országos átlaghoz képest, idén viszont 0,29 százalékkal jobb eredményt produkáltak a magyar nyolcadikosok az országos átlaghoz képest.
Magyar nyelv és irodalomból 95,83 százalékos az ötös feletti jegyet elérő diákok aránya, ez 3,44 százalékkal jobb, mint a tavalyi 92,39 százalékos arány. Országos szinten román nyelv és irodalomból a diákok 83,9 százaléka írta meg az ötöst, ez a magyar diákok 55,85 százalékának sikerült. Ez a tavalyi 61,1 százalékhoz képest 5,25 százalékkal kevesebbet jelent.
Matematikából országos szinten 67,4 százalék érte el az ötöst, a magyar diákok közül 66,96 százalék. A tavalyi 68,44 százalékhoz mérve ez 1,48 százalékos visszaesést jelent. Bár színtízes magyar nyolcadikos diák nincs (ez országszerte 120 diáknak sikerült), román nyelv és irodalomból 4 (az országos 467-ből), matematikából 30 (az országos 1439-ből), magyar nyelv és irodalomból pedig 92 diák érdemelt ki 10-es osztályzatot. Az adatok az óvás előtti eredményeket tükrözik.

A nyolcadik osztályt végzettek országos képességfelmérő vizsgáján részt vett 123 122 tanuló közül 94 526-an értek el 5-ös vagy ennél magasabb átlagot; ez 76,80 százalékos aránynak felel meg, ami enyhén magasabb a tavaly jegyzett 76,10 százaléknál – derül ki az oktatási minisztérium honlapján közzétett &a
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
szóljon hozzá!