
Románia remekel a visszaváltás terén
Fotó: Csató Andrea
Egy friss kutatás szerint Románia a világ egyik leggyorsabb SGR-adoptálója, ahol a lakosság példátlan mértékben vállal személyes felelősséget a csomagolás-visszaváltásban.
2025. november 12., 17:592025. november 12., 17:59
Egy, az Every Can Counts által megrendelt nemzetközi kutatás – amely 16 országban, több mint 16 000 résztvevővel zajlott, köztük 1013 romániai válaszadóval – azt mutatja, hogy a világ lakosságának 71 százaléka támogatja a garancia-visszaváltási rendszert (SGR), és a rendszerbe vetett bizalom rekordmagas szintre emelkedett.
Ez új lehetőségeket teremt a valódi körforgásos rendszerek számára, amelyek az olyan, végtelenszer újrahasznosítható anyagokat, mint az alumínium italosdobozok, folyamatosan visszaforgatják a használatba.
Még figyelemreméltóbb, hogy a romániaiak 71 százaléka személyesen felelősnek érzi magát az újrahasznosításért – ez a legmagasabb arány a vizsgált országok között.
Ugyanakkor a megkérdezettek 75 százaléka úgy érzi, szívesebben venne részt a folyamatban, ha az élvezetesebb, motiválóbb, akár játékos vagy jutalmazó jellegű lenne. A romániai lakosok 41 százaléka gyorsabb visszaváltási folyamatot szeretne, míg 38 százalék számára az elérhetőbb gyűjtőpontok jelentenének ösztönzést a rendszer gyakoribb használatára.
A kutatás azt is feltárta, hogy
A válaszadók fele – Romániában 53 százalék – a körforgásos csomagolást olyan anyagként értelmezi, amely ismételten, ugyanabban a terméktípusban újrahasznosítható, míg globálisan csupán 43 százalék (Romániában 35%) gondol a körforgásra mint újrahasználhatóságra.
Az italosdobozok újrahasznosításáért vállalt egyéni felelősség érzékelése is nagy eltéréseket mutat országonként. Románia ebben is listavezető 71 százalékkal, amelyet Írország (68%), majd az Egyesült Királyság és Görögország követ (64%). Lengyelországban ezzel szemben csupán 35 százalék tekinti ezt fogyasztói felelősségnek.
Világszinten és Romániában is az emberek háromnegyede osztja azt a véleményt, hogy motiválóbb lenne az újrahasznosítás, ha a folyamat élményalapú lenne: jutalmak, játékok vagy digitális alkalmazások segítenék mérni és megünnepelni az egyéni hozzájárulást.
A kutatás szerint ez az élményelem az, ami a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerekből hiányzik. Ezzel párhuzamosan
A kutatás szerint rendszerszinten a garancia-visszaváltási rendszerek számítanak a körforgásosság leginkább működő, a gyakorlatban is bevált megoldásának. Világszerte az emberek 71 százaléka támogatja az SGR-t, és 88 százalék meg van győződve arról, hogy a visszavitt csomagolások valóban újrahasznosításra kerülnek. A probléma súlyosságát mutatja, hogy a világ lakosságának 90 százaléka a műanyaghulladékot a klímaváltozással egyenrangú környezeti válságnak tartja. A tanulmány arra is rámutat, hogy az egyszerű, könnyen használható folyamatok és az ösztönzők döntő szerepet játszanak abban, hogy az emberek változtassanak újrahasznosítási szokásaikon.
Románia tehát a világ egyik leggyorsabban fejlődő visszaváltási rendszerével rendelkezik.
Azokban az országokban – például Írországban, Magyarországon vagy Hollandiában –, ahol az SGR már működik, a lakosság 90 százaléka állítja, hogy aktívan használja a rendszert. Ahol viszont még nem vezették be a visszaváltási rendszert, a támogatottság széles skálán mozog: az Egyesült Államokban 58, Szerbiában 86, Brazíliában pedig 85 százalékot ér el.
Azokban az államokban – mint Belgium és Görögország –, ahol jelenleg is folyamatban van az SGR-re vonatkozó jogszabályok kidolgozása, a többség alapvetően támogatja a bevezetést, ugyanakkor világosabb szabályokat és egyszerűbb, könnyebben követhető eljárásokat vár el.
A romániaiak 90 százaléka már használja a rendszert, 77 százalék pedig kifejezetten támogatja is. A lakosság szerint a visszaváltási élmény tovább javítható lenne: a legtöbben gyorsabb folyamatokat szeretnének, illetve több és könnyebben megközelíthető gyűjtőpontot. Az Every Can Counts elemzése szerint a RetuRo adatai alapján 2025 szeptemberére az alumíniumdobozok országos visszaváltási aránya 82 százalékra nőtt, az újrahasznosítási ráta pedig 75 százalékon állt meg – több mint kétszeresen meghaladva a 2022-ben mért, mindössze 35 százalékos uniós értéket.
A nemzetközi adatok azt is mutatják, hogy a garancia-visszaváltási rendszerek támogatottsága az életkor előrehaladtával emelkedik: míg a Z generáció körében 59 százalék, a millenniumiaknál 67 százalék, az X generációnál 74 százalék, a baby boomerek körében pedig már 80 százalék támogatja a rendszert. A fiatalabb korosztály nyitott a visszaváltásra, de jobb tájékoztatást és célzott kommunikációt szeretne, hogy aktívabban bekapcsolódhasson.
A tanulmány arra is rámutat, hogy az SGR jóval több egy egyszerű gyűjtési mechanizmusnál: közvetlen kapcsolatot teremt a fogyasztói magatartás és a valódi körforgásos működés között. Ugyanakkor jelentős tudatossági hiány figyelhető meg: a válaszadók kevesebb mint ötöde – globálisan 17 százalék, Romániában mindössze 12 százalék – tartja az alumíniumdobozt a leginkább újrahasznosítható italos csomagolásnak, pedig ezek a világ legmagasabb arányban újrahasznosított italos csomagolásai.
Ráadásul az alumíniumdobozok 33 százaléka zárt körben hasznosul újra, vagyis újra hasonló termék készül belőlük, ami lehetővé teszi, hogy az értékes alapanyag folyamatosan a körforgásban maradjon.
Az alumínium italosdobozok a világ egyik legfenntarthatóbb csomagolástípusának számítanak: az újrahasznosítás akár 95 százalékkal kevesebb energiát igényel, mint az új gyártás, és a dobozok akár 60 nap alatt visszakerülhetnek a boltok polcaira.

Az év elejétől mostanig több italcsomagolást váltott vissza a lakosság, mint tavaly egész évben – közölte pénteken a betétdíjas visszaváltási rendszert (SGR) működtető RetuRO.
Romániában a fenntarthatóság terén legjobban teljesítő megyék – Bukarest, Temes, Kolozs, Ilfov és Konstanca – erős helyi kezdeményezésekkel segítik az újrahasznosítás elterjedését. Az Every Can Counts látványos köztéri projektekkel, például Sergiu Chihaia teljes egészében alumíniumdobozokból épített „I CAN” installációival hozza közelebb az emberekhez a körforgásosság gondolatát, és alakítja az újrahasznosítást látható, interaktív és kulturálisan is releváns élménnyé.
Több tucat izraeli telepes palesztinok értékeit rongálta és izraeli katonákra támadt kedden Ciszjordániában – jelentette az izraeli hadsereg (IDF).
Oroszország továbbra is kész megvitatni az Egyesült Államokkal a budapesti csúcstalálkozó előkészítésének folytatását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában orosz újságíróknak nyilatkozva.
Hiába mentesül Magyarország az amerikai szankciók alól, Brüsszel 2027-től akkor is betiltja az orosz energiahordozók importját Európában. Ők folytatni akarják a háborút és a szankciókat – írta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon.
Megjelent az Erősödő Kárpát-medence program 2026-ra szóló felhívása, amelyre november 13-tól lehet jelentkezni – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ukrán és brit hírszerzők 3 millió dollárért orosz pilótákat akartak rávenni arra, hogy lopjanak el egy Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31 repülőgépet – állította kedden Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB).
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mélységesen felháborítónak tartja, hogy továbbra sem szűnt meg a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokság (TCK) jogsértő eljárásrendje a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemmel szemben.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) hátfőn Kijevben házkutatásokat végzett egy Volodimir Zelenszkij elnök volt üzlettársához, Timur Mindicshez kapcsolódó helyszíneken egy nagy energiaipari korrupciós ügy kivizsgálása keretében.
Az amerikai szenátus elfogadta azt a fontos finanszírozási törvényjavaslatot, amely napokon belül véget vethet a történelem leghosszabb kormányzati leállásának.
Három héttel bűnszövetkezetben való részvételért kapott öt év letöltendő börtönbüntetés megkezdése után hétfőn szabadlábra helyezték Nicolas Sarkozy volt francia elnököt.
A külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől, így a háború okozta nehéz helyzetben sem kellett egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
szóljon hozzá!