A részvevők egyetértettek, hogy a romániai a rendszerváltás sem oldotta meg a magyar kisebbség által felvetett kérdést
Fotó: Haáz Vince
Van létjogosultsága az erdélyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésnek – vélekedtek azok a román nemzetiségű szakemberek, akik csütörtökön délután a Benedek–Teleki Alapítvány meghívására részt vettek az anyanyelvű oktatásról Marosvásárhelyen rendezett tanácskozáson. Szerintük az erdélyi magyarságot mindenképpen megilletné a törvény által garantált, és a politikusok által beígért önálló kar.
2021. május 13., 20:172021. május 13., 20:17
2021. május 13., 23:252021. május 13., 23:25
„Teljesen természetes és jogos követelmény az, amelyet az erdélyi magyarság fogalmaz meg a felsőfokú anyanyelvű oktatási formák biztosítását illetően” – jelentette ki Cornel Sigmirean, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) professzora. A történész szerint nemhiába mondják, hogy egy nemzet a kultúrája és az iskolája által képes fennmaradni.
– idézte fel a múltat az orvosival egybeolvadt Petru Maior Egyetem egykori szenátusi elnöke. Szerinte a magyar nyelvű oktatás visszaszorítása száz évvel ezelőtt, az impériumváltással egy időben kezdődött, amikor a berendezkedő román állam a központosításra alapozó francia modellt követte.
A kommunizmus alatt ugyan megtűrtnek számított az anyanyelvi oktatás, azonban az 1989-et megelőző egy-két évtizedben a hatalom annak fokozatos és következetes leépítésére törekedett.
Sigmirean úgy véli,
„Jelenleg törvényalkotási szinten jól állunk, a jogszabályok gyakorlatba ültetésével vannak gondok” – vonta le a következtetést a MOGYTTE tanára.
A Benedek–Teleki Alapítvány által rendezett tanácskozás résztvevői nem hallhatták Sigmirean kollégája és immár felettese, Leonard Azamfirei rektor ellenérveit. A magyar nyelvű oktatás elsorvasztásában kulcsszerepet vállaló intézményvezető ugyanis nem tett eleget a szervezők meghívásának.
Hangot adott viszont véleményének Nicu Mihoc, a Nemzeti Színház román tagozatának vezetője. Mint hangsúlyozta,
Ugyanakkor a közösségnek jogában áll eldönteni, mi az, ami jó, és mi az, ami nem jó neki.
Fotó: Beliczay László
– hívta fel a hallgatóság figyelmét a Liviu Rebreanu Társulat vezetője, majd feltette a költői kérdést: miért van az, hogy Romániában angolul, franciául, németül bármit lehet tanulni, mondani és kiírni, de amikor a magyar nyelv használata kerül szóba, sokan elzárkóznak. Megítélése szerint
A tanácskozáson felszólalt Victor Aelenei nemzetbiztonsági szakértő is, aki az Amerikai Egyesült Államokat a modern kor Bábel tornyához hasonlította – azzal a különbséggel, hogy itt mindenki megért mindenkit, és békésen él egymás mellett.
Nicu Mihoc gondolataihoz csatlakozva a bukaresti rendőr-akadémia tanára a jószomszédi viszony fontosságáról beszélt. Kifejtette, hogy bajban, például tűzesetben, nem a rokonoktól érkezik a leghamarabb a segítség, hanem a szomszédoktól, akiket nem a károsult személy vagy családja nemzetisége foglalkoztatja.
Benedek Imre orvosprofesszor (állva): minden ember a saját anyanyelvén képes a legjobban elsajátítani a tanítottakat
Fotó: Haáz Vince
A sáromberki rendezvény házigazdája, Benedek Imre orvosprofesszor azzal érvelt, hogy minden ember a saját anyanyelvén képes a legkönnyebben és legjobban elsajátítani a tanítottakat. Ettől függetlenül, tette hozzá, a marosvásárhelyi egyetemet és a multikulturális környezetet választó magyar diákok képesek felmérni, hogy „saját érdekük románul is jól beszélni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás