A részvevők egyetértettek, hogy a romániai a rendszerváltás sem oldotta meg a magyar kisebbség által felvetett kérdést
Fotó: Haáz Vince
Van létjogosultsága az erdélyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésnek – vélekedtek azok a román nemzetiségű szakemberek, akik csütörtökön délután a Benedek–Teleki Alapítvány meghívására részt vettek az anyanyelvű oktatásról Marosvásárhelyen rendezett tanácskozáson. Szerintük az erdélyi magyarságot mindenképpen megilletné a törvény által garantált, és a politikusok által beígért önálló kar.
2021. május 13., 20:172021. május 13., 20:17
2021. május 13., 23:252021. május 13., 23:25
„Teljesen természetes és jogos követelmény az, amelyet az erdélyi magyarság fogalmaz meg a felsőfokú anyanyelvű oktatási formák biztosítását illetően” – jelentette ki Cornel Sigmirean, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) professzora. A történész szerint nemhiába mondják, hogy egy nemzet a kultúrája és az iskolája által képes fennmaradni.
– idézte fel a múltat az orvosival egybeolvadt Petru Maior Egyetem egykori szenátusi elnöke. Szerinte a magyar nyelvű oktatás visszaszorítása száz évvel ezelőtt, az impériumváltással egy időben kezdődött, amikor a berendezkedő román állam a központosításra alapozó francia modellt követte.
A kommunizmus alatt ugyan megtűrtnek számított az anyanyelvi oktatás, azonban az 1989-et megelőző egy-két évtizedben a hatalom annak fokozatos és következetes leépítésére törekedett.
Sigmirean úgy véli,
„Jelenleg törvényalkotási szinten jól állunk, a jogszabályok gyakorlatba ültetésével vannak gondok” – vonta le a következtetést a MOGYTTE tanára.
A Benedek–Teleki Alapítvány által rendezett tanácskozás résztvevői nem hallhatták Sigmirean kollégája és immár felettese, Leonard Azamfirei rektor ellenérveit. A magyar nyelvű oktatás elsorvasztásában kulcsszerepet vállaló intézményvezető ugyanis nem tett eleget a szervezők meghívásának.
Hangot adott viszont véleményének Nicu Mihoc, a Nemzeti Színház román tagozatának vezetője. Mint hangsúlyozta,
Ugyanakkor a közösségnek jogában áll eldönteni, mi az, ami jó, és mi az, ami nem jó neki.
Fotó: Beliczay László
– hívta fel a hallgatóság figyelmét a Liviu Rebreanu Társulat vezetője, majd feltette a költői kérdést: miért van az, hogy Romániában angolul, franciául, németül bármit lehet tanulni, mondani és kiírni, de amikor a magyar nyelv használata kerül szóba, sokan elzárkóznak. Megítélése szerint
A tanácskozáson felszólalt Victor Aelenei nemzetbiztonsági szakértő is, aki az Amerikai Egyesült Államokat a modern kor Bábel tornyához hasonlította – azzal a különbséggel, hogy itt mindenki megért mindenkit, és békésen él egymás mellett.
Nicu Mihoc gondolataihoz csatlakozva a bukaresti rendőr-akadémia tanára a jószomszédi viszony fontosságáról beszélt. Kifejtette, hogy bajban, például tűzesetben, nem a rokonoktól érkezik a leghamarabb a segítség, hanem a szomszédoktól, akiket nem a károsult személy vagy családja nemzetisége foglalkoztatja.
Benedek Imre orvosprofesszor (állva): minden ember a saját anyanyelvén képes a legjobban elsajátítani a tanítottakat
Fotó: Haáz Vince
A sáromberki rendezvény házigazdája, Benedek Imre orvosprofesszor azzal érvelt, hogy minden ember a saját anyanyelvén képes a legkönnyebben és legjobban elsajátítani a tanítottakat. Ettől függetlenül, tette hozzá, a marosvásárhelyi egyetemet és a multikulturális környezetet választó magyar diákok képesek felmérni, hogy „saját érdekük románul is jól beszélni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás