Katalán–székely párhuzamok Kolozsváron: az autonómia ügye továbbra is napirenden

„A székely vértanúk a szabadságért folytatott küzdelmet és azt a harcot jelképezik, amelyet azért vívunk, hogy magunk alakíthassuk a jövőnket” – fogalmazott. Hozzátette: a székely autonómia nem a román állam ellen irányul, hanem annak demokratikus keretein belül képzelhető el. „Továbbra is úgy gondoljuk, hogy ez az autonómiastátus – amennyiben a román parlament elfogadná – a román állam keretén belül semmilyen módon nem sértené a románok érdekeit” – hangoztatta.

Szilágyi emlékeztetett arra is, hogy a Székely Nemzeti Tanács petíciót adott át a marosvásárhelyi prefektúrának azzal a kéréssel, hogy juttassák el a román kormányhoz és a parlamenthez. A dokumentum célja, hogy ismét napirendre kerüljön a székelyföldi autonómia kérdése.

Katalán képviselő: a döntésnek a nép kezében kell lennie

A sajtótájékoztató nemzetközi dimenzióját Teresa Calveras jelenléte adta, aki a Katalán Nemzetgyűlés képviseletében érkezett Erdélybe. Beszédében hangsúlyozta: szervezetük nem politikai párt, hanem civil mozgalom, amely Katalónia önrendelkezési jogáért dolgozik.

Calveras felidézte, hogy a katalán függetlenségi mozgalom a 2017-es népszavazás után nehéz időszakba került. A politikai nyomás és az intézményi korlátozások következtében a mozgalom lendülete csökkent, és belső viták is kialakultak. Ennek ellenére a civil társadalom továbbra is aktív. „A Katalán Nemzetgyűlés továbbra is egy nagy civil szervezet: mintegy 30 ezer egyesületből álló hálózat kapcsolódik hozzá, és sok ember dolgozik szerte az országban, hogy terjessze az üzenetünket” – hangsúlyozta.

„Nagyon meglepett mindaz, amit a Székely Nemzeti Tanács a szabadság napjára szervezett. Megható esemény volt, és nagyon örültem, hogy ott lehettem” – mondta. Hangsúlyozta: a katalán mozgalom szolidáris minden olyan közösséggel, amely az önrendelkezésért vagy autonómiáért küzd. „Akár a függetlenséghez vezet az út, akár az önrendelkezés más formáihoz – például nagyobb autonómiához –, az alapelv ugyanaz marad: a döntésnek a nép kezében kell lennie” – állapította meg Teresa Calveras.

Szilágyi Zsolt erre reagálva rámutatott: Európában sokféle autonómiamodell létezik, és a különböző közösségek eltérő célokat fogalmaznak meg. „Mi különleges státuszért, kulturális autonómiáért küzdünk az erdélyi magyarok számára, valamint regionális autonómiáért Székelyföldön” – mondta. Szilágyi szerint az autonómiatörekvések nem a román állam meggyengítését célozzák, hanem éppen ellenkezőleg: annak modernizációját. „Amit mi teszünk az autonómia megteremtéséért, az a legerősebb lojalitási nyilatkozat a román állam iránt” – húzta alá a politikus.

Hangsúlyozta, hogy a székely ügy nemzetközi támogatása kulcsfontosságú, ezért is fontos a katalán és más európai partnerek jelenléte. Példaként említette a történelmi régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, amely több mint egymillió aláírást gyűjtött össze.

A politikus ugyanakkor elismerte, hogy az európai intézmények részéről gyakran ellenállás tapasztalható. „Sajnos nem kedvezőek az európai viszonyok az őshonos kisebbségek számára. Látjuk, hogy a Minority SafePack kezdeményezést is visszautasították, és a történelmi régiókra vonatkozó kezdeményezést sem támogatták” – sorolta Tőkés.

Szilágyi Zsolt: az autonómia nem etnikai kizárólagosságot jelent

A sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt az európai kisebbségi nyelvek helyzetéről is beszélt. Felidézte az UNESCO besorolását, amely szerint számos nyelv már a kihalás szélén áll. „Ha Európa nyelveket veszít, akkor nemzeti közösségeket veszít, és végső soron egész Európa veszít” – figyelmeztetett. Szerinte az európai identitás alapja a nemzeti identitások sokszínűsége: „azért érzem magam európainak, mert magyar, román vagy lengyel vagyok”.

A székelyföldi autonómia gyakorlati kérdéseire is kitért. Elmondta: a történelmi Székelyföld három megyét foglal magában – Maros, Hargita és Kovászna megyét –, ahol mintegy 600–700 ezer román állampolgár él. Az autonómia nem etnikai kizárólagosságot jelentene, hanem egy olyan önigazgatási rendszert, amely minden ott élő polgár javát szolgálná.

Szilágyi szerint Bukarest részben azért tart az autonómiától, mert egy sikeres székelyföldi modell bizonyítaná, hogy a helyi önigazgatás hatékonyabb lehet a központosított irányításnál. „Ha egy régió gazdaságilag megerősödik, akkor több adóbevétellel járul hozzá a nemzeti költségvetéshez is” – mutatott rá.

A politikus az Európai Bizottság döntéseit is bírálta, különösen a történelmi régiók kezdeményezésének elutasítását. Szerinte az uniós források elosztása gyakran hátrányosan érinti Székelyföldet. „A fejlettségbeli különbség Székelyföld és Románia más régiói között az uniós csatlakozás után tovább nőtt. A számok nyelve azt mutatja, hogy diszkrimináció érvényesül a források felhasználásában” – mondta.

A sajtótájékoztató végén román újságírói kérdésre válaszolva Szilágyi Zsolt a diaszpóra és a választójog kérdéséről is beszélt. Rámutatott: egyre több európai állam ismeri fel, hogy a nemzet határai nem esnek egybe az államhatárokkal.

– fogalmazott.

A kolozsvári sajtóértekezlet üzenete egyértelmű volt: az erdélyi magyar autonómiaküzdelem hosszú távú politikai és közösségi vállalás. Bár az eddigi kezdeményezések gyakran akadályokba ütköztek, a résztvevők szerint a székelyföldi önrendelkezés kérdése továbbra is kulcsfontosságú az erdélyi magyarság jövője szempontjából.

korábban írtuk

Tőkés László szerint ki kell mozdítani a holtpontról az autonómiatörekvések képviseletét

Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett – jelentette ki az EMNT elnöke a szervezet pénteki nagyváradi fórumán.