
Hol a pálya? Májusig nem fognak neki a Marosvásárhely–Nyárádszereda-autópálya építésének
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Leghamarabb májusban bocsátják ki az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszára – közölte a román közúti hatóság, közvetetten megerősítve, hogy a szoros határidők miatt veszélyben az uniós támogatás. A CNAIR rossz menedzsmenttel, felületes hozzáállással vádolja a török kivitelezőt, amely „nem tudott megfelelni az elvárásoknak” az Alsó-Nyárádmentét átszelő, a történelmi Székelyföld kapuján „belépő” autópálya-szakasz bürokratikus előkészületei során.
2025. április 08., 14:292025. április 08., 14:29
2025. április 08., 15:332025. április 08., 15:33
Amint arról beszámoltunk, továbbra sem kezdődött el az érdemi munka az A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán: bár a szerződést már tavaly februárban aláírták, a kivitelező török Nurol cég továbbra sem kapta meg a végső építési engedélyt. A nagy infrastrukturális beruházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület március végén drónfelvételeket készített a 24,39 kilométeres szakaszon (ez magában foglalja azt a 2,39 km-es aszfaltcsíkot is, amely gyakorlatilag még az A3-as észak-erdélyi sztráda eddig meg nem épített részét képezi). A civil szakemberek aggodalommal állapították meg, hogy gyakorlatilag még a tervezési szakaszban vannak a munkálatok, noha ennek időszaka három hónapja lejárt.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) korábbi hivatalos közlése szerint 2025. január 23-án megtörtént az építési engedélyhez szükséges dokumentáció műszaki véleményezése, de a közlekedési minisztérium azóta sem adta ki a végső engedélyt.
Észak-erdélyi autópálya: aláírják az utolsó szakasz megépítéséről szóló szerződést
Aláírják a hét második felében az észak-erdélyi autópálya utolsó, Vaskapu és Szilágynagyfalu közötti szakaszának megépítéséről szóló 6,62 milliárd lejes szerződést – közölte kedden a közlekedési miniszter. Sorin Grindeanu TikTok-videójában elmondta, hogy a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR) fennállása óta ez a legnagyobb értékű szerződés. „Az észak-erdélyi autópálya az ország egyik fontos sztrádája, amelynek az építését be kell fejezni a következő években” – fogalmazott a videóban Grindeanu.
„Tekintettel a 24 hónapos kivitelezési határidőre, és arra, hogy jelenleg engedély hiányában nem dolgoznak, nehéz elképzelni, hogy a vállalkozó kivételes mozgósítással is befejezze (kevesebb mint) 21 hónap alatt a szakaszt, és hogy teljesítse a 2026. augusztusi, esetleg valahogy decemberig kitolt PNRR-célt” – írják a civil szakemberek, az országos helyreállítási terv (PNRR) révén érkező EU-finanszírozás szigorú kritériumrendszerére utalva.

Továbbra sem kezdődött el az érdemi munka az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.
Mindezek ismeretében az Economedia.ro gazdasági portál magyarázatot kért a közúti hatóságtól, annak tudatában is, hogy a közlekedési minisztérium képviselői korábban március közepére ígérték a végső építési engedély kiadását.
Az útügyi társaság szerint az építési engedély kiadásához szükséges dokumentációt március 18-án nyújtották be a közlekedési minisztériumhoz, amely március 27-én megfogalmazta észrevételeit. „A kivitelező eddig nem reagált a minisztériumtól kapott észrevételekre” – közölte múlt hétvégén a CNAIR az Economedia portállal. A Nurol egyébként március 4-én nyújtotta be a műszaki tervet, a kedvezményezett és a felügyelő közúti hatóság pedig számos megjegyzést tett a műszaki dokumentációval kapcsolatban, amely összesen több mint 60 oldalt tesz ki.
A török útépítő annak ellenére nem válaszolt az észrevételekre, hogy már két megbeszélést is tartottak az érintett felek az engedélyeztetési folyamat felgyorsítása érdekében – állítja az állami hatóság. A műszaki tervek megvalósítására és átadására előirányzott hat hónapot tehát nem tartották be, mégpedig a CNAIR szerint azért, mert az építő több, a megvalósíthatósági tanulmányba foglalt műszaki megoldás módosítását kérte.
Ezek közül a legszükségesebbeket elfogadták, másokat azonban nem: a sok változtatási kérelem hiányosan volt közölve, nem számolva az anyagi következményekkel.
– közölte a amúgy a civilek által rendre hasonló vádakkal illetett CNAIR. Amely szerint a hatóság többször is a cég segítségére sietett, hogy kijavítsák a hibákat.
Egyébként a török Nurol megpályázta a következő, Nyárádszereda–Sóvárad-szakasz kivitelezését is. A 23,5 kilométer hosszú, 3,35 milliárd lejből megvalósítható beruházás versenykiírásán tavaly augusztus óta két jelentkező – a másik is egy török vállalkozás, az Ozaltin – várja, hogy a román hatóságok válasszanak közülük. Azonban jócskán van mit várniuk, hiszen a tender kiírói tavaly novemberben – megdöbbentő módon – idén decemberig meghosszabbították a pályázat-kiértékelő időszakot. Később a CNAIR 2024 decemberére „javított”, de azóta sem hirdettek győztest.
Mint ismeretes, a teljes A8-as sztráda Marosvásárhelytől a Moldovai Köztársasággal közös határig, Ungheni-ig húzódik majd összesen több mint 300 kilométeren keresztül. Az összköltséget több mint 4 milliárd euróra becsülik. Ez lehet az első sztráda, amely összeköti Erdélyt Moldvával, ugyanakkor ennek köszönhetően lesz először autópálya Székelyföldön is, hiszen Marosszék, a Sóvidék, Gyergyószék is részese a sztrádaépítési láznak. A Marosvásárhely–Nyárádszereda autópálya-szakasz a megyeszékhely határából tömbmagyar vidék, az Alsó-Nyárádmente felé veszi az irányt, azaz belép a történelmi Székelyföld „kapuján”.

Nagy a nyüzsgés a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán épülő alagutak körül és magukban a vájatokban is. A több mint 700 dolgozót és 300 munkagépet mozgósító építők immár több tíz méteres előrehaladásról tudnak beszámolni.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
szóljon hozzá!