A Himnusz költőjének szobra már készen áll a leleplezésre Nagykárolyban
Fotó: Faff Ágota/Facebook
Tiltakozó akciót harangozott be szerdára Nagykárolyban a Nemzet Útja (Calea neamului) szélsőségesen magyarellenes szervezet abból az alkalomból, hogy Novák Katalin köztársasági elnök részvételével Kölcsey-szobrot avatnak a partiumi városban. A Himnusz költőjének ülő szobrát a nagykárolyi polgármesteri hivatal előtti téren leplezik le, a magyar államfő – az esemény fővédnökeként – beszédet mond az eseményen.
2023. április 11., 19:092023. április 11., 19:09
Orbán Viktor kormányfő tavalyi tusványosi beszédéhez hasonlóan Novák Katalin szerdai nagykárolyi látogatását is meg akarja zavarni Mihai Târnoveanu, a szélsőségesen nacionalista Nemzet Útja (Calea neamului) szervezet vezetője. Az úzvölgyi katonai temető erőszakos elfoglalásában, betonkeresztekkel történt „teleplántálásában” oroszlánrészt vállalt brassói aktivista közösségi oldalán harangozta be, hogy a Szatmár megyei városba utazik a magyar köztársasági elnök látogatása alkalmából.
„Szerdán délután a nagykárolyi városháza előtt megmutatjuk Magyarországnak, hogy Románia nem kutyák nélküli falu. (Román kifejezés, ami azt jelenti: nem gazdátlan porta – szerk. megj.) Torkig vagyunk Magyarország kétszínűségével, a Romániával szembeni területi követeléseivel, a megannyi diplomáciai játszmáival, és a magas rangú közméltóságainak nemhivatalos látogatásaival” – olvasható Mihail Târnoveanu egyik bejegyzésében, amelyben természetesen nem szolgál magyarázattal arra, hogy Budapest mikor formált területi követelést Romániával szemben.
A magyarokkal és Magyarországgal szembeni gyűlöletét egyáltalán nem leplező aktivista arra kér „minden román hazafit”, hogy hozzá hasonlóan utazzanak Nagykárolyba, jelenjenek meg a szoboravató ünnepségen, és tiltakozzanak a „magyar irredentizmus” ellen. Ezzel egy időben a „határok megerősítése” szándékával utazik a magyar–román határ mentén fekvő partiumi városba a Nemzet Útja vezetője. Mint ismert, nacionalista társával együtt Mihail Târnoveanu zavarta meg Orbán Viktor miniszterelnök beszédét tavaly a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor központi rendezvényén, amelyen román nyelvű molinót feszítettek ki a következő felirattal: „Van, ami örök: Erdély román föld”.
Târnoveanu (jobbra) és társai úton-útfélen hangoztatják, hogy „Erdély román föld”
Fotó: Mihai Târnoveanu/Facebook
Az eseményen – fővédnökként – felszólal Novák Katalin köztársasági elnök, üdvözlő beszédet mond Kovács Jenő polgármester, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes, az alkotást megáldja Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök és Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök.
Már szinte teljesen elkészült Püspökladányban a Kölcsey Ferenc alakját ábrázoló bronzszobor, amelyet Nagykárolyban helyeznek el a tavasz folyamán – tudósított a püspökladányi Ladány TV.
Kovács Jenő polgármester a szerdai ünnepség alkalmából hangsúlyozta, hogy a nagykárolyiak csak olyan személyeknek szeretnének szobrokkal emléket állítani, akik ott éltek, alkottak, dolgoztak – ha rövid ideig is – a városban. Az RMDSZ-es elöljáró szerint ezzel az indíttatással kerül ki a város közterületére a Kölcsey-szobor és ehhez az elvhez ragaszkodva avatják fel a nyár folyamán Aurel Popp festőművész, grafikus, szobrász és művészetkritikus szobrát is. (Aurel Popp Érkáváson született és Nagykárolyban végezte középiskolai tanulmányait; a közös szülőföld kapcsán ismerkedett meg Ady Endrével, s a barátságuk emléke okán felvállalta az érmindszenti Ady-emlékház felújíttatásának ügyét is.
„Olyan emberek voltak ők, akik együtt éltek, nemzetiségtől függetlenül barátok voltak és a kölcsönös tisztelet nyelvén beszéltek egymásról. Hiszek abban, hogy ma is ilyen emberek élnek Nagykárolyban. Olyan román, magyar, sváb, roma vagy más nemzetiségűek, akik tisztelik egymás múltját, kultúráját, nyelvét és a kölcsönös tisztelet jellemzi megnyilvánulásaikat is” – harangozta be a szerdai szoboravatást a szatmári város polgármestere, arra biztatva minden nagykárolyit – nemzetiségi hovatartozástól függetlenül –, hogy menjen el és vegyen részt az eseményen, a helyi közösség ünnepén. Lapunk értesülései szerint egyébként Novák Katalin hamarosan visszatér Erdélybe, részt vesz ugyanis a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Tervben van ugyanakkor egy nagyszebeni látogatás is, amelyen Klaus Iohannis román államfővel találkozna a magyar köztársasági elnök.
Mint arról beszámoltunk, a Nagykárolyban felavatandó alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás, a nagykárolyi önkormányzat és a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület támogatásával készült. A 165 centiméteres ülő szobrot a Püspökladányban alkotó Győrfi Lajos szobrászművész készítette. Az alkotó korábban úgy nyilatkozott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét.
Annak ellenére, hogy Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a nagykárolyiak büszkék rá, hiszen a Himnusz szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1834 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. Nagykárolyban egyébként több mint száz évvel ezelőtt egész alakos Kölcsey-szobor állt a kastély bejáratának közelében, az 1897-ben felavatott alkotást azonban a múlt század harmincas éveiben többször megrongálták, második alkalommal le is fűrészelték és elvitték a fejét, majd a megcsonkított bronztestet darabokra szedték és beolvasztották.
Nagykároly önkormányzata szerdai ülésén fogadta el azt a tervezetet, melynek értelmében Kölcsey Ferenc, illetve Aurel Popp alakját mintázó köztéri szobrokat állítanak a partiumi városban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!