Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész készítette el Kölcsey Ferenc ülő szobrát, amelyet Nagykárolyban állítanak fel a tavasszal
Fotó: Ladány TV
Már szinte teljesen elkészült Püspökladányban a Kölcsey Ferenc alakját ábrázoló bronzszobor, amelyet Nagykárolyban helyeznek el a tavasz folyamán – tudósított a püspökladányi Ladány TV. Győrfi Lajos szobrászművész nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a partiumi város számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét.
2023. január 19., 21:442023. január 19., 21:44
2023. január 20., 09:572023. január 20., 09:57
Az alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás támogatásával készül.
A Sárrétudvariban élő Lendvai Csaba, az alapítvány kuratóriumi elnöke a Ladány TV műsorában elmondta, küldetésüknek érzik, hogy emlékeket állítsanak a magyarságnak Kárpát-medence-szerte. „Nagykárolyi születésű lévén jött az ötletem, hogy szobrot állítsunk. Tudtam róla, hogy két Kossuth-szobor került beolvasztásra Trianon következményeként, és egy Kölcsey-szobor is erre a sorsra jutott, ezért jutottunk el mostani a szobor tervének gondolatához” – mondta Lendvai Csaba.
Az alapítvány vezetője hozzátette, a nagykárolyi lakosság és a partiumi város vezetősége is pozitívan fogadta az elképzelést. Nagykároly önkormányzata egyébként tavaly márciusban fogadta el a tervezetet, melynek értelmében Kölcsey Ferenc, illetve Aurel Popp képzőművész alakját mintázó köztéri szobrokat állítanak a szatmári városban.
Bár Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a település büszke rá, hiszen a költőóriás, himnuszunk szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1833 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. A város emlékszik a régi Kölcsey-szoborra, amelyet gróf Károlyi István Kallós Ede szobrászművésszel készíttetett el. A másfélszeres életnagyságú szobrot 1897-ben avatták fel a Károlyi-kastély kertjében.
Nagykároly önkormányzata szerdai ülésén fogadta el azt a tervezetet, melynek értelmében Kölcsey Ferenc, illetve Aurel Popp alakját mintázó köztéri szobrokat állítanak a partiumi városban.
„Nem is új gondolat ez, hanem tulajdonképen az egykori szobor újraállítása. Azért valósítjuk meg, mert erkölcsi és lelki kötelezettségünknek is érezzük. Most van a Himnusz megírásának bicentenáriuma, ez is nagy lelki felhatalmazást adott, hogy ebbe az irányba induljunk el” – mondta Lendvai Csaba. Győrfi Lajos szobrászművész úgy fogalmazott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét. „Ülő szobrot kértek, a nagykárolyi polgármesteri hivatal előtt találtunk helyszínt számára.
Hozzátette, azért is fontos a nagykárolyi helyszín, mert a költő szülőhelye, a Szatmár megyei Sződemeter közel van, a Kölcsey-birtokok ebben a régióban voltak, itt élte fiatalkorát a Himnusz költője. És Nagykárolytól a kelet-magyarországi, az ukrán határ mentén fekvő Szatmárcseke sem esik messze, 1815-től 1838. augusztus 24-én bekövetkezett haláláig itt élt Kölcsey Ferenc; itt fejezte be a Himnuszt 1823. január 22-én.
Nagyváradon és Székelyudvarhelyen is közösen szavalják a 200 éve írt Himnuszt
A Himnusz közös szavalására hív mindenkit a magyar kultúra napján, január 22-én a budapesti Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Idén január 22-én, a magyar kultúra napján egyúttal a Himnusz 200. évfordulóját ünneplik; 1823-ban ezen a napon, Szatmárcsekén tisztázta le Kölcsey Ferenc a magyarság nemzeti imádságának kéziratát. A kulturális tárca közleményében hangsúlyozta, ez a jeles évforduló a nemzeti kultúra közösségmegtartó erejére, a magyarság kulturális örökségének megőrzésére, fenntartásának fontosságára és védelmére emlékeztet. A magyar kultúra napján, január 22-én 17 órától az állami megemlékezés után az Országház főlépcsőjén a 200. évfordulót szimbolizálva 200 gyermek – 100 anyaországi és 100 határon túli – szavalja majd a nemzeti imádságot Novák Katalin köztársasági elnökkel közösen. Ezzel egy időben négy határon túli helyszínen: Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, a felvidéki Nagymegyeren és a délvidéki Zentán, valamint a megemlékezéssorozat kiemelt helyszínein: Kölcsey egykori lakhelyén, Szatmárcsekén és az Európa Kulturális Fővárosa Veszprémben is ugyanebben az időpontban szavalják majd a Himnuszt. A közlemény szerint a határon túli és hazai helyszínekről az MTVA élő körkapcsolásban jelentkezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!