Az aradi evangélikus-lutheránus, vagy ahogy a helyiek nevezik: vörös templom
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
1906. szeptember 16-án szentelték fel az aradi evangélikus-lutheránus templomot, vagy ahogy a helyi köznyelv emlegeti: a vörös templomot. Nevét azután kapta, hogy vörös dísztéglából építették, neogótikus stílusban, a 65 évvel ezelőtt elhunyt neves aradi főépítész, Szántay Lajos tervei alapján. Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
2026. szeptember 17., 14:322026. szeptember 17., 14:32
Aradon már az 1700-as években megjelentek az evangélikusok, 1819-ből egy ónkupa szolgál a jelenlétük bizonyítékául, de hivatalosan 1846-ban jegyezték be az egyházközséget. 1906-ban pedig az addig a református gyülekezettel „egy kasszán” lévő, Frint Lajos lelkész vezette evangélikus-lutheránus hívek beköltözhettek saját templomukba: 120 évvel ezelőtt Sárkány Sámuel nagybányai püspök szentelte fel a keskeny telek adottságait figyelembe vevő tervek alapján készült istenházát.
A magyarság szempontjából szórványnak számító Aradon a protestáns gyülekezetek is kisebbségben vannak, de az erő nem a sokaságban rejlik – jelentette ki a szombati ünnepi istentisztelet után Jakab István aradi lelkipásztor.
Az aradiak vörös templomként említik az evangélikus-lutheránus templomot, mert vörös dísztéglából épült. A kereszthajós épület 33 méter hosszú, 20 méter széles, belső magassága 15 méter. Terveit a 65 évvel ezelőtt elhunyt neves aradi főépítész, Szántay Lajos készítette, és az 1906. szeptember 16-i felszentelésről fennmaradt egy fotográfia, amelyen Szántay „átadja” az épületet,
„Vagyis, ha ma a Kultúrpalota előtt elmegyünk Szántay Lajos szobra mellett, tulajdonképpen egy olyan pillanatot látunk megörökítve, amely a mi templomunkhoz is kötődik. Ez különös és szép kapcsolat templom és város között” – fogalmazott Jakab István.
Korabeli fénykép a templom átadásáról: jobbról, cilinderrel a kezében Szántay Lajos műépítész, a templom tervezője
Fotó: Facebook/Jakab István
A lelkész felidézte: „annak idején Munkácsy Mihálytól őfelsége I. Ferenc József magyar királyig szinte mindenki adományozott, hogy így álljon mai fényében ez az impozáns épület”, melynek korábbi jeles lelkészei közül meg kell említenünk Frint Lajos szuperintendens mellett Dénes Bélát, valamint Mózes Árpád későbbi kolozsvári püspököt.
A vörös templom a város egyik jellegzetes épülete, de több mint egy műemlék épület: a lélek háza – hangzott el a szombati igehirdetésen. „A lélek nem hat ex opere operato (szentségtani szakkifejezés a kegyelmi hatások jelzésére, jelentése: a végzett cselekmény által – szerk. megj.). Azt mi visszük be; ha bennünk lakik Isten lelke, bevisszük bárhova, nyilvánvalóan ebbe a templomba is” – mondta a tiszteletes.
Az aradi evangélikus-lutheránus egyházközségnek is van társadalmi szerepvállalása, elesettek, rászorulók gondozását végzi lehetőségei szerint. „Hivatalosan bejegyzett karitatív szervezetünk nincs, nem is terveztünk ilyet, de természetesen, ha gyógyszerre van szüksége valakinek, beszerezzük, árva vagy félárva gyerekeket, egyszülős családokat támogatunk, és van egy hármasikrünk, akiket rendszeresen segítünk. Ezenkívül is minden olyan helyzetben, amikről tudomást szerzünk, odafigyelünk, és nyilván ápoljuk azokat, akik ránk bizattak, s akikről tudunk. Kötelességünk is ez, tehát nem is kérdés” – magyarázta Jakab István.
Az 1906-os templomszentelés márvány emléktáblája a bejárat mellett
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A gyülekezet száma hosszú évek óta 500 körüli. „17 évvel ezelőtt, amikor kaptam egy névsort, az 473 lelket számlált. Tavaly december 31-én, mikor vonalat húztam, megint 473-an voltunk. Ez azt jelenti, hogy a közösség él, lüktet. A lélektani 500-as határt sajnos még nem sikerült átlépnünk, de nem adjuk fel a reményt, mi mindenkit szeretettel várunk” – mondta a lelkész, hozzátéve, hogy hét felekezet közössége a gyülekezet:
„Hat hónap után, mikor rendszeresen láttam, vasárnapról vasárnapra, meg mertem kockáztatni, hogy megkérdezzem: nem gondod odaát, a Királyság teremben, hogy ide jár? Köztudott, hogy a jehovák mindenkitől elzárkóznak, eléggé zárt közösség, de ő azt mondta, hogy itt érzi otthon magát. Ennél nagyobb visszaigazolás nincs számomra” – fogalmazott Jakab István, aki rendszeresen esket, temetek, keresztel és temet más felekezetűeket is.
Jakab István lelkipásztor (balról): „Nyitottak vagyunk más felekezetűek iránt”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A gyülekezetünknek ez egy sajátossága. Részben örököltem, de továbbfejlesztettem. Olyan is volt, hogy Tulceától Vranceáig, Kolozsváron tanuló egyetemisták tudomást szereztek rólunk, és megkerestek, hogy őket is összeadom-e. Az egyik baptista, másik ortodox, a harmadik pünkösdista, vagy katolikus volt. Sajnos – ez az igazság, ezt ki kell mondani – nem tolerálják az ilyen felemásságot más gyülekezetek. Nem vádként fogalmazom meg ezt, de én nyitott vagyok erre. Nekem az a mottóm, amit Jézus mond ezzel kapcsolatosan: aki én hozzám jön, azt én soha semmiképp el nem küldöm. Ilyen alapon én mindenkit elfogadok” – zárta szavait a tiszteletes.
Adorjáni Dezső Zoltán, a romániai evangélikus-lutheránus egyház püspöke igehirdetésében többek között arról beszélt – a kolozsvári ortodox egyházi tanévnyitó kapcsán felizzott véleménykülönbségek kapcsán –, hogy különböző ideológiák ismét megpróbálják hitelteleníteni a keresztény egyházakat.
„Beszéltünk a múltról, az eltelt 120 évről, amikor felszentelték ezt a templomot; 180 éve, hogy megszervezték ezt a gyülekezetet, s tulajdonképpen azt próbáltam érzékeltetni, hogy a történelem során az egyháznak, a közösségnek az élete soha nem volt egy leányálom. Minden korban valamilyen feladattal, nehézséggel, akadállyal, megpróbáltatásokkal meg kellett vívnia a közösségnek, vagy az egyénnek a harcát. Ma nem annyira anyagi, vagy nem annyira politikai természetű, inkább egy ontológiai kérdés:
és ma ez adja igazán azt a nehézséget, hogy egy magát szabadnak nevező világban azért mégiscsak a kitiltás kockázatában él az egyház. Mert ugyan jogilag megengedik ezt, ugyanakkor sokan kérdőjelezik meg, hogy mit keres az egyház az oktatásban, a szociális szférában, a művészetben, a közgondolkodásban? Menjen be a templomfalak közé, és ott élje meg a hitét – mondják. Én pedig azt mondom, hogy az egyház, a hit kérdése nem kizárólag magánügy – az is –, hanem nagyon markáns közügy. Mert viselkedés-, gondolkodás- és társadalomformáló erő ma is, és ha ezt hitelesen csinálja, a jövőben is az lesz. Nemcsak azért, mert szüksége van gerincre és értelemre az embernek, hanem főleg azért, mert ennek az alapja Isten: az élő Krisztus, aki ennek az alapja, amire ez az épület épül, és ezért úgy, mint ahogy az aradi templom elpusztíthatatlannak tűnik, ez a lelki építmény is ilyen tartós” – foglalta össze a Krónika kérésére a püspök.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az istentiszteleten Simon István Előd kolozsvári magyar konzul, Horváth Júlia aradi RMDSZ-es önkormányzati képviselő és Korányi András lelkipásztor, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora is köszöntötte a gyülekezetet. Utóbbi kifejtette: 120 évvel ezelőtt, akik megálmodták, megtervezték, megépítették ezt a bizonyságtevő házat, semmit sem sejtettek arról, hogy milyen történelmet kell majd „erős várként és oltalmat adó helyként” biztosítani az itt élőknek, az evangélikusoknak.
„Gondoljunk csak arra, hogy milyen viharos történelem zúgott végig az egyházakon is itt az elmúlt száz esztendőben, de ezek az épületek és különösen a gyülekezetek megmaradtak. Számunkra, a magyarországi evangélikus egyházban nagyon fontos most, hogy újra fölfedezzük egymást, sok-sok beszélgetéssel megértsük, hogy mennyire hasonló problémákkal küzdünk, hogy nem csak nagy ünnepeket kell ülnünk, hanem le kell menni a hétköznapokig, és meg kell találni azt, hogy a túlélés küzdelmeiben másokkal, a kívülállókkal is szót értsünk, s amennyire lehet, meg tudjuk erősíteni a saját hiteles szolgálatunkat Jézus Krisztus nyomában. Sok-sok szó, sok-sok tett vár ránk. Néha nagyon elbizonytalanodunk. Lehet, hogy az elődök bátorságát jó föleleveníteni, mert sok mindenben tudtak konkrétumokat mutatni, hogy mit jelent ez a szolgálat” – mondta Korányi András.
Korányi András rektor köszönti az aradi gyülekezetet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!