FRISSÍTVE – Pert nyert az SZNT az Európai Bizottsággal szemben a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés ügyében

Rostás Szabolcs 2019. március 07., 11:34 utolsó módosítás: 2019. március 07., 14:11

Meg kell semmisíteni az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítélete szerint az Európai Bizottság 2013-ban kibocsátott határozatát, amelyben az uniós testület elutasította a Székely Nemzeti Tanácsnak a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezése bejegyzését. A szervezet óriási sikerként értékeli a verdiktet.

Dabis Attila (középen) és Izsák Balázs (jobbra) sikerrel járt az Európai Bizottság ellen indított perben Fotó: 3szek.ro

Az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerveként eljáró, luxembourgi székhelyű Európai Bíróság csütörtökön tette közzé az SZNT által az Európai Bizottság ellen indított perben hozott ítéletét. A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői – Izsák Balázs SZNT-elnök és Dabis Attila, a szervezet külügyi megbízottja – azt javasolták, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

A kezdeményezés a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítené.

Az Európai Bizottság 2013 júliusában azonban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. Így el sem kezdődhetett az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A bizottsági határozatot a nemzeti tanács elnöke és külügyi megbízottja megtámadta az EU luxembourgi bíróságán, de a 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet az EB-nek kedvezett.

Az Európai Bíróság viszont most helyt adott Izsákék fellebbezésének, és úgy ítélkezett, hogy meg kell semmisíteni az Európai Bizottság elutasító határozatát. A csütörtökön nyilvánosságra hozott ítélet leszögezi: az alapfokon eljáró Európai Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a szóban forgó európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételéhez a fellebbezők kötelesek voltak bizonyítékot szolgáltatni arra nézve, hogy teljesült a 211/2011 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt feltétel.

A bíróság arra hivatkozva érvénytelenítette az uniós törvényszék ítéletét és az Európai Bizottság határozatát, hogy tévesen alkalmazták a közösségi jogot, amikor megtagadták a nemzeti kisebbségi régiók helyzetének javítására irányuló kezdeményezés nyilvántartásba vételét.

„Különösen a jelen ítélet 72. pontjában tett megállapításból az következik, hogy megalapozott a fellebbezők arra vonatkozó jogalapja, hogy az Európai Bizottság a szóban forgó európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételének elutasításával megsértette a 211/2011 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontját. Következésképpen a vitatott határozatot meg kell semmisíteni” – szerepel az ítéletben.

SZNT: reform előtt áll az Európai Unió

Az SZNT óriási sikerként értékelte, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében másodfokon megsemmisítette az Európai Bizottság 2013 júliusában hozott határozatát, amelyben elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A szervezet sajtószolgálata szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében felidézte: a polgári kezdeményezés elindítását az indokolta, hogy Székelyföld lakosai tapasztalták: a Romániának juttatott bőkezű uniós támogatások ellenére Székelyföld gazdasági lemaradása növekszik. A székelyek nap mint nap akadályokba ütköznek a vállalkozás, a munkavállalás, az egészségügy, az iskoláztatás és az ügyeik intézése során. A nemzeti tanács az aláírásgyűjtési kezdeményezésével ezért az EU kohéziós politikája szabályain kíván változtatni, annak érdekében, hogy az EU adófizetőnek pénzét ne lehessen kisebbségellenes politikák céljául felhasználni. Amint az SZNT felidézte: 2013-ban egy tizenkét tagú polgári bizottság nyújtotta be a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, az SZNT által kidolgozott európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. A bizottság tagjai: Izsák Balázs (Románia, Székelyföld), Korodi Attila (Románia, Székelyföld), Dabis Attila (Magyarország), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék), Roland Dudda (Ausztria), Pierre Gillet (Belgium), Franciscus Albert Bernardus Jeursen (Hollandia), Miren Martiarena (Spanyolország, Baszkföld), Őry Péter (Szlovákia, Felvidék), Publik Antal (Svédország), Andreas Schmalcz (Németország), Jordi Xucla (Spanyolország, Katalónia). Az EB elutasította a kezdeményezés bejegyzését, így nem kezdődhetett meg az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. Az SZNT szerint az EU reform előtt áll, és napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az uniós értékek védelme. A szervezet felidézte: az EU-ról szóló szerződés a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását az Unió alapértékeként határozza meg. Álláspontja szerint nem lehet e jogok tiszteletben tartásáról beszélni, ha a kohéziós politika tagállami gyakorlata nem teszi lehetővé, sőt egyenesen veszélybe sodorja a nemzeti régiók sajátosságainak megőrzését. „A nemzeti régiók elsorvasztása az adott nemzeti közösség felszámolásához vezethet, amely sérti az Európai Unió alapvető értékét. A kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek szülőföldön boldogulása a nemzeti közösség megmaradásának és így az Unió kulturális sokszínűsége megőrzésének alapvető feltétele” – áll a közleményben. Az SZNT arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az EU Bíróságának ítélete alapján vegye nyilvántartásba a 2013-ben benyújtott kezdeményezést az eredeti tartalma szerint.

A fenti indokok alapján a bíróság első tanácsa úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi az Európai Unió Törvényszékének 2016. május 10‑i, Izsák és Dabis kontra Európai Bizottság ítéletét.  A bíróság a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelemről hozott, 2013. július 25-i bizottsági határozatot is megsemmisítette. Egyúttal a bíróság az Európai Bizottságot kötelezi mind az elsőfokú eljárásban, mind pedig a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viselésére.

A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A bíróság csütörtöki ítélete alapján Magyarország, Románia és a Szlovák Köztársaság maga viseli saját perköltségeit.

Cikkünk frissül

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat