
Pásztori István nagy tervekkel tekint a jövőbe
Fotó: Pásztori István/Facebook
Pásztori István neve az elmúlt hetekben Erdély-szerte ismertté vált, miután megnyerte Magyarország népszerű televíziós gasztronómiai műsorát, a Konyhafőnököt. A sepsiszentgyörgyi amatőr szakács nemcsak tehetségével, hanem elhivatottságával, kreativitásával is lenyűgözte a zsűrit és a nézőket. Pásztori István tapasztalatairól, gasztronómiai hitvallásáról nyilatkozott a Krónikának, feltárva, miért gondolja, hogy az ételkészítés a lehetőségek végtelen tárháza.
2025. január 03., 18:352025. január 03., 18:35
Pásztori István gyermekkora óta szoros kapcsolatban áll a konyhával, a gasztronómiával. Mint mondja, a családjában szinte mindenki jól főz. „Édesanyám, édesapám, a nagyszüleim mind kitűnő szakácsok” – hangsúlyozza a Konyhafőnök győztese, amikor a sütés-főzéshez, konyhaművészethez való vonzódásának gyökereiről kérdeztük.
így tulajdonképpen a családi környezet ösztönözte arra, hogy felfedezze a gasztronómia világát, beleértve az olyan különleges alapanyagokat is, amelyek Székelyföldön ritkán fordulnak elő.
Gyerekkorától kezdve kíváncsisága és bátorsága határozta meg az ételkészítéshez való hozzáállását: már fiatalon kivette a részét az alapanyagok feldolgozásából, azaz részt vett például disznóvágásokon, ami később sokat segített neki a konyhában. „Vidéken rengeteget tanultam az állatok feldolgozásáról és a friss alapanyagok felhasználásáról. Ez a tapasztalat sokat adott az alapokhoz” – magyarázta lapunknak Pásztori István.
Elmondása szerint már nyolcadikos korában elkezdett kísérletezni, saját recepteket kipróbálni. A hibák sem tántorították el: „Akkor tanultam meg, hogy milyen egyszerű elrontani egy ételt, és milyen sokat kell gyakorolni, hogy igazán jót elkészítsük”.
Pásztori István sokat tanult a Konyhafőnök feladatai által
Fotó: Pásztori István/Facebook
Egyik emlékezetes élményéről is beszámolt a Krónikának az anyaországi gasztroverseny székelyföldi győztese. „Egyszer Kolozsváron az egyik boltban friss fésűkagylót láttam. Akkor még nem sok pénzem volt, de mindenáron ki akartam próbálni. Vettem néhányat, és az ízélmény annyira megragadott, hogy azóta is szívesen dolgozom ilyen alapanyagokkal” – magyarázta, hozzátéve, ez az élmény, illetve alapanyag lett az egyik összetevője a Konyhafőnök döntőjében készített egyik fogásának is.
Akárcsak a mindennapokban, Pásztori István a verseny alatt is többször merített a gyökereiből, hisz számára fontos a hagyományos székely konyha megőrzése, ugyanakkor szívesen ötvözi azt más kultúrák gasztronómiai elemeivel. „Nem kell elutasítani az új ízeket, inkább úgy gondolom, hogy ezek hozzáadhatnak a saját konyhánkhoz. Szeretem a keleti ízeket, de az olasz konyha is inspirál” – fejtette ki. Ki hinné például, hogy egy olasz, borjúhúsos vitello tonatót nagyszerűen lehet kombinálni a székely vadas mártással. Nagy kedvence egyébként a steak, jól ismeri a fajtáit, sütésének csínját-bínját.
Hasonló kreativitással viszonyul a hazai alapanyagokhoz is. „Székelyföld fantasztikus alapanyagokat kínál, legyen szó a helyi piacokon található zöldségekről vagy a helyi gazdák termékeiről. Ezekkel dolgozni mindig óriási öröm” – részletezte, kiemelve, örömmel veszi tudomásul, hogy szülővárosa, Sepsiszentgyörgy piaca – bár kissé drágább, mint a környező településeké – húsok, zöldségek széles választékát kínálja. Ugyanakkor a szuper- és hipermarketet betörésével megannyi alapanyag elérhető lett, amiről mondjuk tíz éve még csak álmodozott Székelyföldön.
Székelyföldön szerinte még van hova fejlődni ezen a téren. „Az emberek gyakran azt gondolják, hogy egy étterem élvezeti értéke kizárólag az étel minőségében rejlik. Pedig az élmény számít: a szerviz, a hangulat, hogy az ember új dolgokat fedezzen fel. Ezen szeretnék változtatni” – magyarázta. A sepsiszentgyörgyi amatőr szakács családias vendéglőt szeretne nyitni, ahol nemcsak étkezni lehet majd, hanem maradandó élményeket szerezni.

Nagy elismerést kapott a székely konyha: 2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) döntése alapján.
„Nem fine dining fogásokkal szeretném elkápráztatni a vendégeimet, hanem olyan ételekkel, amelyek szívhez szólnak, és valami többet adnak az egyszerű tápláléknál” – szögezte le, kiemelve, hogy szerinte most már a Székelyföldön is van néhány étterem – például Farkaslakán –, mely élményt kínál, de azért még van hova fejlődni.
Bár szívesen fogyaszt prémium ételeket, Pásztori István eddigi élete során egyetlen alkalommal tapasztalta meg a Michelin-csillagos éttermek világát, ami mély benyomást tett rá. A vacsora során minden fogás precízen elő volt készítve, és bár már az első fogás után jóllakottnak érezte magát, a kreatív és játékos tálalás, valamint az étkezéshez társított élmények folytán végig kíváncsi maradt. Ezzel az élménnyel együtt is leszögezte, hogy szerinte nem a drága és cicomás ételek a legfontosabbak, hanem azok az egyszerű, de ízletes fogások, amik különleges élményt nyújtanak a vendégnek.
Pásztori István a kosárpályán, illetve mellett is otthonosan mozog
Fotó: Facebook/Sepsi-SIC
Beszélgetésünk során szó esett a térség, főként Kovászna és Hargita megye gasztronómiai fejlődéséről is. Hatalmas lépésnek, kiérdemelt elismerésnek tekinti, hogy Hargita megye 2027-ben Európa Gasztronómiai Régiója lesz, továbbá szerinte az olyan események, mint a Taste of Transylvania, folyamatosan növelik a térség gasztronómiája iránti figyelmet. Szerinte Kovászna megye kissé le van maradva a szomszédjához képest, még nem fedezte igazán fel a potenciált a gasztronómiában, bár ott is vannak jó kezdeményezések, néhány sikeres próbálkozás.
„Nagy trend a világban az, hogy alapanyagszinten visszamegyünk a gyökereinkhez, hogy fermentálunk, hogy olyan dolgokat csinálunk, amit mi már évek óta csinálunk itt a Székelyföldön, csak egyszerűen nem vesszük észre, hogy ebből mekkora nagyot is lehet alkotni” – mutatott rá.
Pásztori István gasztronómiai filozófiájának fontos része a fenntarthatóság, illetve a szezonális, helyi alapanyagok használata.
Pásztori István nyitott arra, hogy tudását és tapasztalatait másokkal is megossza, videókat is készít. „Az emberek sokszor félnek kísérletezni a konyhában. Én azt szeretném megmutatni, hogy az ételkészítés lehetőségek végtelen tárháza, ahol a hagyomány és az innováció kéz a kézben járhat” – osztotta meg hitvallását a Krónikával a szentgyörgyi szakács. Aki úgy érzi, Erdély gasztronómiai fejlődése óriási lehetőségeket tartogat, és büszke arra, hogy ennek részese lehet.
de az utóbbi években pozitív irányú változások történtek. Miközben Magyarországon számos főzőműsor és gasztronómiai verseny népszerűsíti az étkezési kultúrát, Romániában ezek csak most kezdenek teret nyerni. A Michelin-csillagos éttermek hiányát Pásztori István részben politikai és kulturális okokra vezeti vissza, amelyek akadályozzák a gasztronómiai kultúra megerősödését. Pásztori István arra is kitért, hogy a hagyományos román gasztronómia számos izgalmas elemmel rendelkezik, például a levesek és csorbák terén. Ezek gazdagságát büszkén emeli ki, és szorgalmazza a tárkonyhoz hasonló fűszerek szélesebb körű felhasználását.
A gasztronómia mellett Pásztori István számára fontos szerepet játszik a sport is. Jelenleg a sepsiszentgyörgyi Sepsi-SIC kosárlabdacsapatának szakosztályvezetője, ami egy másik nagy szenvedélye, edzői szakképzést is végzett.
„Egy sportcsapat vezetése hasonló, mint egy konyha irányítása. Mindkettőben fontos az összhang, az érzék, hogy mikor mit kell tenni” – mutatott rá a két hivatás hasonlóságaira Pásztori István. A sport iránti elkötelezettsége ugyanakkor nem hátráltatja gasztronómiai álmait, egyelőre úgy tervezi, hogy a jövőben mindkettővel foglalkozik.

Harmadik kiadásához érkezett idén a Taste of Transylvania, Erdély egyik, ha nem a legfontosabb gasztronómiai fesztiválja, ami idén hangsúlyozottan nyit a nagyközönség felé.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!