Pásztori István nagy tervekkel tekint a jövőbe
Fotó: Pásztori István/Facebook
Pásztori István neve az elmúlt hetekben Erdély-szerte ismertté vált, miután megnyerte Magyarország népszerű televíziós gasztronómiai műsorát, a Konyhafőnököt. A sepsiszentgyörgyi amatőr szakács nemcsak tehetségével, hanem elhivatottságával, kreativitásával is lenyűgözte a zsűrit és a nézőket. Pásztori István tapasztalatairól, gasztronómiai hitvallásáról nyilatkozott a Krónikának, feltárva, miért gondolja, hogy az ételkészítés a lehetőségek végtelen tárháza.
2025. január 03., 18:352025. január 03., 18:35
Pásztori István gyermekkora óta szoros kapcsolatban áll a konyhával, a gasztronómiával. Mint mondja, a családjában szinte mindenki jól főz. „Édesanyám, édesapám, a nagyszüleim mind kitűnő szakácsok” – hangsúlyozza a Konyhafőnök győztese, amikor a sütés-főzéshez, konyhaművészethez való vonzódásának gyökereiről kérdeztük.
így tulajdonképpen a családi környezet ösztönözte arra, hogy felfedezze a gasztronómia világát, beleértve az olyan különleges alapanyagokat is, amelyek Székelyföldön ritkán fordulnak elő.
Gyerekkorától kezdve kíváncsisága és bátorsága határozta meg az ételkészítéshez való hozzáállását: már fiatalon kivette a részét az alapanyagok feldolgozásából, azaz részt vett például disznóvágásokon, ami később sokat segített neki a konyhában. „Vidéken rengeteget tanultam az állatok feldolgozásáról és a friss alapanyagok felhasználásáról. Ez a tapasztalat sokat adott az alapokhoz” – magyarázta lapunknak Pásztori István.
Elmondása szerint már nyolcadikos korában elkezdett kísérletezni, saját recepteket kipróbálni. A hibák sem tántorították el: „Akkor tanultam meg, hogy milyen egyszerű elrontani egy ételt, és milyen sokat kell gyakorolni, hogy igazán jót elkészítsük”.
Pásztori István sokat tanult a Konyhafőnök feladatai által
Fotó: Pásztori István/Facebook
Egyik emlékezetes élményéről is beszámolt a Krónikának az anyaországi gasztroverseny székelyföldi győztese. „Egyszer Kolozsváron az egyik boltban friss fésűkagylót láttam. Akkor még nem sok pénzem volt, de mindenáron ki akartam próbálni. Vettem néhányat, és az ízélmény annyira megragadott, hogy azóta is szívesen dolgozom ilyen alapanyagokkal” – magyarázta, hozzátéve, ez az élmény, illetve alapanyag lett az egyik összetevője a Konyhafőnök döntőjében készített egyik fogásának is.
Akárcsak a mindennapokban, Pásztori István a verseny alatt is többször merített a gyökereiből, hisz számára fontos a hagyományos székely konyha megőrzése, ugyanakkor szívesen ötvözi azt más kultúrák gasztronómiai elemeivel. „Nem kell elutasítani az új ízeket, inkább úgy gondolom, hogy ezek hozzáadhatnak a saját konyhánkhoz. Szeretem a keleti ízeket, de az olasz konyha is inspirál” – fejtette ki. Ki hinné például, hogy egy olasz, borjúhúsos vitello tonatót nagyszerűen lehet kombinálni a székely vadas mártással. Nagy kedvence egyébként a steak, jól ismeri a fajtáit, sütésének csínját-bínját.
Hasonló kreativitással viszonyul a hazai alapanyagokhoz is. „Székelyföld fantasztikus alapanyagokat kínál, legyen szó a helyi piacokon található zöldségekről vagy a helyi gazdák termékeiről. Ezekkel dolgozni mindig óriási öröm” – részletezte, kiemelve, örömmel veszi tudomásul, hogy szülővárosa, Sepsiszentgyörgy piaca – bár kissé drágább, mint a környező településeké – húsok, zöldségek széles választékát kínálja. Ugyanakkor a szuper- és hipermarketet betörésével megannyi alapanyag elérhető lett, amiről mondjuk tíz éve még csak álmodozott Székelyföldön.
Székelyföldön szerinte még van hova fejlődni ezen a téren. „Az emberek gyakran azt gondolják, hogy egy étterem élvezeti értéke kizárólag az étel minőségében rejlik. Pedig az élmény számít: a szerviz, a hangulat, hogy az ember új dolgokat fedezzen fel. Ezen szeretnék változtatni” – magyarázta. A sepsiszentgyörgyi amatőr szakács családias vendéglőt szeretne nyitni, ahol nemcsak étkezni lehet majd, hanem maradandó élményeket szerezni.
Nagy elismerést kapott a székely konyha: 2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) döntése alapján.
„Nem fine dining fogásokkal szeretném elkápráztatni a vendégeimet, hanem olyan ételekkel, amelyek szívhez szólnak, és valami többet adnak az egyszerű tápláléknál” – szögezte le, kiemelve, hogy szerinte most már a Székelyföldön is van néhány étterem – például Farkaslakán –, mely élményt kínál, de azért még van hova fejlődni.
Bár szívesen fogyaszt prémium ételeket, Pásztori István eddigi élete során egyetlen alkalommal tapasztalta meg a Michelin-csillagos éttermek világát, ami mély benyomást tett rá. A vacsora során minden fogás precízen elő volt készítve, és bár már az első fogás után jóllakottnak érezte magát, a kreatív és játékos tálalás, valamint az étkezéshez társított élmények folytán végig kíváncsi maradt. Ezzel az élménnyel együtt is leszögezte, hogy szerinte nem a drága és cicomás ételek a legfontosabbak, hanem azok az egyszerű, de ízletes fogások, amik különleges élményt nyújtanak a vendégnek.
Pásztori István a kosárpályán, illetve mellett is otthonosan mozog
Fotó: Facebook/Sepsi-SIC
Beszélgetésünk során szó esett a térség, főként Kovászna és Hargita megye gasztronómiai fejlődéséről is. Hatalmas lépésnek, kiérdemelt elismerésnek tekinti, hogy Hargita megye 2027-ben Európa Gasztronómiai Régiója lesz, továbbá szerinte az olyan események, mint a Taste of Transylvania, folyamatosan növelik a térség gasztronómiája iránti figyelmet. Szerinte Kovászna megye kissé le van maradva a szomszédjához képest, még nem fedezte igazán fel a potenciált a gasztronómiában, bár ott is vannak jó kezdeményezések, néhány sikeres próbálkozás.
„Nagy trend a világban az, hogy alapanyagszinten visszamegyünk a gyökereinkhez, hogy fermentálunk, hogy olyan dolgokat csinálunk, amit mi már évek óta csinálunk itt a Székelyföldön, csak egyszerűen nem vesszük észre, hogy ebből mekkora nagyot is lehet alkotni” – mutatott rá.
Pásztori István gasztronómiai filozófiájának fontos része a fenntarthatóság, illetve a szezonális, helyi alapanyagok használata.
Pásztori István nyitott arra, hogy tudását és tapasztalatait másokkal is megossza, videókat is készít. „Az emberek sokszor félnek kísérletezni a konyhában. Én azt szeretném megmutatni, hogy az ételkészítés lehetőségek végtelen tárháza, ahol a hagyomány és az innováció kéz a kézben járhat” – osztotta meg hitvallását a Krónikával a szentgyörgyi szakács. Aki úgy érzi, Erdély gasztronómiai fejlődése óriási lehetőségeket tartogat, és büszke arra, hogy ennek részese lehet.
de az utóbbi években pozitív irányú változások történtek. Miközben Magyarországon számos főzőműsor és gasztronómiai verseny népszerűsíti az étkezési kultúrát, Romániában ezek csak most kezdenek teret nyerni. A Michelin-csillagos éttermek hiányát Pásztori István részben politikai és kulturális okokra vezeti vissza, amelyek akadályozzák a gasztronómiai kultúra megerősödését. Pásztori István arra is kitért, hogy a hagyományos román gasztronómia számos izgalmas elemmel rendelkezik, például a levesek és csorbák terén. Ezek gazdagságát büszkén emeli ki, és szorgalmazza a tárkonyhoz hasonló fűszerek szélesebb körű felhasználását.
A gasztronómia mellett Pásztori István számára fontos szerepet játszik a sport is. Jelenleg a sepsiszentgyörgyi Sepsi-SIC kosárlabdacsapatának szakosztályvezetője, ami egy másik nagy szenvedélye, edzői szakképzést is végzett.
„Egy sportcsapat vezetése hasonló, mint egy konyha irányítása. Mindkettőben fontos az összhang, az érzék, hogy mikor mit kell tenni” – mutatott rá a két hivatás hasonlóságaira Pásztori István. A sport iránti elkötelezettsége ugyanakkor nem hátráltatja gasztronómiai álmait, egyelőre úgy tervezi, hogy a jövőben mindkettővel foglalkozik.
Harmadik kiadásához érkezett idén a Taste of Transylvania, Erdély egyik, ha nem a legfontosabb gasztronómiai fesztiválja, ami idén hangsúlyozottan nyit a nagyközönség felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!